Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (1.o.) Szeptembertől Vatileaks-tárgyalás címmel közli, hogy az ANSA olasz hírügynökség szerint nem egyedül lopott dokumentumokat XVI. Benedek pápa volt komornyikja, Paolo Gabriele, csaknem húszan lehetnek érintettek a bizalmas vatikáni dokumentumok eltulajdonításában és kiszivárogtatásában. Az ANSA úgy tudja, szeptember 20. után kezdődik a vatikáni bíróságon a Vatileaksként elhíresült ügy tárgyalása. Bűnrészesként a vádlottak padján ül majd Claudio Sciarpelletti, a szentszéki államtitkárság informatikusa is. Állítólag a két férfi továbbra is fizetést kap a Vatikántól.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Újraszentelés 4.o.) és a Népszabadság (Újraszentelt… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap újraszentelték Pannonhalmán a Szent Márton-bazilikát, miután az épületet teljesen felújították. Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök is. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát elmondta: évtizedes vágy vált valóra a felújítással, hiszen 136 esztendeje fejeződött be a legutóbbi átépítés, azóta pedig a bazilika amortizálódott. A felújítás zömében uniós pályázat révén, több mint 600 millió forintból valósult meg. Várszegi Asztrik hangsúlyozta: a rekonstrukció során arra is lehetőség nyílt, hogy a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformjának megfelelően újragondolják az ezeréves teret. John Pawson brit építésznek, a munkálatok tervezőjének az volt az alapkoncepciója, hogy ne a világból való kilépés, hanem az intenzív élet helyszíne legyen a templom belső tere, mindemellett erősítse a zarándokhely jelleget, és kapcsolja be a térbe az abból eddig kissé kieső altemplomot, ahol helyet kap az eddig a rend kincstárában őrzött Szent Márton-ereklye. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: a tegnapi volt az 1002-ben felavatott bazilika negyedik bizonyított újraszentelése, a XII., a XIII. és a XIX. században, nagyobb felújítások után történt ilyen esemény.

A Magyar Hírlap (1.,2.o.) Egyenesben az egyházi támogatások kifizetése címmel közli, hogy értesüléseik szerint a közeljövőben utalja az állam az érintett egyházaknak az úgynevezett céltámogatásokat. Ezen források felhasználásáról, új elosztásáról még a nyár elején jelent meg kormányrendelet. A támogatások három előirányzatból állnak, így az ötezer lakosúnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára 1,6 milliárd forint, hittanoktatásra 3,1 milliárd, az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására pedig 750 millió forint áll rendelkezésre. A hitoktatási hozzájárulás támogatási szerződésekkel zajlik majd, amelyeknek a tervezeteit a református egyház részéről már biztosan véleményezték, legalábbis a zsinat kommunikációs szolgálatának közleményében ez szerepel. Eszerint a kontraktusokat az illetékes minisztériumon belül véglegesítik majd, és a „mindkét fél általi aláírást követően kerülhet csak sor a támogatások átutalására, amelynek pontos ütemezése egyelőre nem ismert.”

Magyar Kurír