Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (3.o.) Százhetven éves az első magyar női szerzetesközösség címmel közli, hogy Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek hálaadó szentmisét mutat be az első magyar alapítású női szerzetesközösség, a Szatmári Irgalmas Nővérek rendi fennállásának 170. évfordulója alkalmából ma délután, az esztergomi bazilikában (Lásd tegnapi, augusztus 28-ai számunkban a Hálaadó szentmisét mutat be Erdő Péter a Szatmári Irgalmas Nővérek jubileuma alkalmából című hírünket – a szerk.).

A Magyar Hírlap (2.o.) Teret nyerhet az egyházak oktatómunkája címmel röviden, a Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel néhány sorban számolnak be az Egri Főegyházmegye által fenntartott iskolák tegnapi tanévnyitójáról. Mindkét lap idézi Balogh Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét: „Magyarország jövője részben azon múlik, hogy az egyházi intézmények kinyíljanak, és egyaránt érvényesüljenek a társadalomban az általános és az egyházi nevelési elvek.” (A rendezvénnyel kapcsolatban Lásd tegnapi, augusztus 28-ai számunkban a Balog Zoltán: az egyházi oktatáson is múlik a nemzet jövője című beszámolónkat – a szerk.).

A Népszabadságban (7.o.) Kácsor Zsolt Ugye érzi, hogy ez most kínos? címmel ír arról, hogy civil központ lett a Kelet-magyarországi Fiatalokért Alapítvány, amelyet a Hajdúdorogi Egyházmegye hozott létre, s az alapító okirata szerint feladata a „Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Bihar megyében működő főiskolai-egyetemi intézmények, kollégiumok létesítése, felújítása, támogatása. A diákok anyagi, szellemi megsegítése.” A cikkíró szerint azonban kétséges, hogy az alapítvány kiérdemelte-e a civil központi minősítést, mert a 2011-es közhasznúsági jelentése szerint „finoman szólva sem túl aktív pályázó: a Nemzeti Civil Alapprogramtól tavaly 200 ezer forintot nyertek számítástechnikai eszközökre, a mérlegük főösszege 1,9 millió, a saját tőkéjük 1,8 millió forint volt.” Az alapítvány operatív igazgatója, Kiss András az újságíró kérésére képtelen volt megtalálni honlapjukon azt a hírt, amely az igénybe vehető tanácsadásról szól. 

A Magyar Hírlap (13.o.) A tisztaszoba és Mindszenty Bibliája címmel mutatja be a mátyásföldi Laki Károlyt és feleségét, akiknek több ezres magángyűjteményük van. Egyik legféltettebb kincsük Mindszenty József bíboros, hercegprímás Bibliája, az ÁVH által kitépett lapok nélkül.

A Magyar Nemzetben (Minden nap közelebb a cigány-magyar barátsághoz 5.o.) Rostás Árpád, a Prima Primissima díjra jelölt, Magyar Örökség-díjas roma műbútorasztalos nyilatkozik, aki a Somogy megyei Nágocson nőtt fel, szerető családi légkör nélkül, ugyanis születésekor a kórházban hagyták. A nevelőintézetben mindig kint ült az épület előtt és várta az édesanyját, de hiába. Egyik alkalommal egy nevelőnő elvitte a gyermek Rostás Árpádot a templomba. Amikor meglátta a keresztre feszített Krisztust, odarohant, törölgette a lábára festett vért, és arra kérte a nevelőt, vegye le onnan. „Attól a perctől kezdve Isten mindig ott volt mellettem. Vigyázott rám, és segített, hogy soha ne kerüljek bajba.” A roma műbútorasztalos számára a hit a legerősebb lelki mankó az életében. Rostás Árpád elmondta azt is: „Bocsánatot kell kérnie a cigányságnak a magyar néptől, mert szégyenbe hozta az országot, és mert rettegésben élnek azok az idős emberek, akik a világháború után újjáépítették a hazát.” Az Európa-szerte ismert műbútorasztalos bányában dolgoztatná a cigány vezetőket, akik szerinte semmit nem tesznek a romákért. Ő maga arra törekszik, hogy szakmát adjon a gyerekek kezébe, és saját életének példájával, munkával alázatra és tiszteletre tanítsa a roma fiatalokat.
Magyar Kurír