Napi sajtószemle

A HVG (25-27.o.) Vérre megy című helyszíni beszámolója szerint a vallási feszültség egyre erősebb Egyiptomban, ahol a 90 milliós lakosság többsége szunnita muszlim, az ortodox kopt keresztények aránya 10 százalék alatti. A 2011. januári forradalom óta gyakoriak a szektariánus összecsapások a maguknak több politikai és szabadságjogot követelő kopt keresztények és a muszlimok között. A lap emlékeztet rá, hogy a júniusi elnökválasztást az ország legnagyobb iszlamista szervezetének, a Muszlim Testvériségnek a jelöltje, Mohamed Murszi nyerte, alig pár százalékkal utasítva maga mögé a szekuláris Ahmed Safikot. A kopt keresztények a parlamenti és az elnökválasztáson a szekuláris jelöltekre szavaztak, korábban pedig a megbuktatott Mubarak-rezsim oszlopos hívei voltak, annak reményében, hogy az megvédi őket a politikai iszlamizmustól. Márk Gámál kopt emberjogi aktivista a lapnak elmondta: „”A koptok félnek, hogy az új iszlamista kormány legitimálni fogja az erőszakot ellenük,és az eddig meglévő jogaiktól is megfosztják őket.” Kifejtette: az ortodox keresztények papíron teljes jogú polgárai ugyan az államnak, mégis mindig jogfosztott helyzetben voltak, ritkán vállalhattak magas állami, illetve katonai tisztséget, s templomokat sem emelhettek kedvük szerint. A forradalom óta gyakorlatilag minden hónapra jut fitna, azaz vallási összetűzés – mondta Gámál, hozzátéve: „A nagyvárosokban még elfogadható a helyzet, de vidéken, mire kiér a rendőrség, gyakorlatilag már csak a holttesteket kell csomagolni. A tehetősebb keresztények sorban állnak az európai és amerikai követségen.”

A Népszabadság (Az autonomisták… 8.o.), a Magyar Hírlap (Nagyszabású tüntetés… 1.,3.,6.o.o) és a Magyar Nemzet (A visszaállamosítás ellen tüntetnek… 1.,7.,9.,33.o.) is beszámolnak arról, hogy Igazság Napja elnevezéssel nagyszabású tüntetést szerveznek ma Sepsiszentgyörgyön az erdélyi magyar egyházak és az RMDSZ a Székely Mikó Kollégium elé tiltakozásul amiatt, hogy egy román bíróság újraállamosította a református egyháznak tíz éve visszaszolgáltatott épületet, és börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság tagjait. Szegeden pedig ökumenikus istentisztelet lesz. Közben Viviane Reding, az EB igazságügyi biztosa az RMDSZ megkeresésére közölte: az EU végrehajtó bizottsága nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába.

A Magyar Nemzet (32.o.) A gomb titka címmel megállapítja: kisebb szenzációt keltett a közelmúltban a hódmezővásárhelyi ortodox templom tornyában felfedezett, 1848 és 1929 közötti iratokat tartalmazó időkapszula. A kapszula anyagából, kiegészítve az ortodox vallási élet tárgyaiból, állandó kiállítás nyílik a templomban. A legtöbb szöveg 1929-ből maradt fenn, az összes mester, a kőművesek, a bádogosok, festők, ácsok és asztalosok, akik a templom felújításában közreműködtek, külön-külön írást helyeztek el az időkapszulában.

A Népszabadság (2.o.) A Hit Gyülekezete tiltakozik címmel közli, hogy összehangolt diszkrimináció eredményének és a teljes iskolaátadási folyamat lemoshatatlan szégyenfoltjának tartja a Hit Gyülekezete, hogy mégsem veheti át az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégiumot. Az egyház tegnapi közleménye szerint az átadási eljárást az illetékes kormányhivatalok „obstrukcióvá züllesztették”, és a történtek a magyarországi jogbiztonságot és a vallásszabadság érvényesülését is megkérdőjelezik. A gyülekezet annak kapcsán tette közzé álláspontját, hogy csütörtökön a Veszprémi Törvényszék jogsértőnek találta, ezért hatályon kívül helyezte az ajkai képviselő-testület által hozott, az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium Hit Gyülekezetének történő átadásáról szóló határozatokat. Így az iskola továbbra is önkormányzati fenntartásban marad.

A Magyar Nemzet (26-27.o.) Szeretetvendégség a patkolókovácsnál címmel mutatja be Budapest első kínai keresztyén közösségét, amely a Külső-Józsefvárosban működik. „Az idejáró pragmatikus ázsiai hívők közt még párttag is akad, bár ma már a kommunista országban is egyre kevésbé kell megfelelni a hatalmi elvárásoknak. A magyar főváros azért egyelőre idillibb hely a vallásgyakorlásra – nem csoda, ha az itt élő kínaiak közül egyre többen vallják magukat keresztyénnek” – írja a lap. Kovács Dávid, a külső-józsefvárosi református egyházközség lelkipásztora elmondta: „Ahogy én elnézem, ők valamilyen, a református és a baptista irányzat közti vonalat követnek. Az én elődöm itt édesapám volt, még ő fogadta be őket, s adta nekik bérbe a templomot. Többször szó volt már arról, hogy valamelyik kínai plázában alakítanak ki maguknak saját istentiszteleti helyet, de ez egyelőre nem valósult meg. Nem is bánom: nagyon rendes, segítőkész emberek, jóban vagyunk velük.”

Magyar Kurír