Napi sajtószemle

A Népszabadságban (8.o.) Seres Attila A bíboros végső jajkiáltása címmel emlékezik meg a múlt héten 85 éves korában elhunyt Carlo Martini bíborosról, kiemelve, hogy csalódását az egyházához hű kardinális a haláláig leplezte. A milánói Corriere della Sera is csak most szombaton, huszonnégy órával Martini halála után hozta nyilvánosságra azt az interjút, amelyet még augusztus elején készített a már súlyosan beteg főpásztorral. A tudósító rámutat: „Ebből az interjúból kiderül, milyen indulatok dúlhattak a nyugdíjas érsekben amiatt, mert képtelen belülről megreformálni egyházát. De most végül – mint valami lelki testamentumot – hagyta hátra intelmét: a római katolikus egyház kétszáz évvel le van maradva korától, és ha radikálisan meg nem változik, el fogja veszíteni maradék hívét.” Az interjúban Martini bíboros azt mondta: „Az egyház elfáradt, kultúránk elöregedett, templomaink nagyok, de üresek, az egyházi bürokrácia terebélyesedik, vallási szertartásaink és reverendáink fényűzőek, de vajon így kell-e kinéznie a szolgáló Krisztus egyházának?” A főpásztor az interjúban azt javasolja XVI. Benedeknek, hogy olyan papokkal vegye magát körül, akik ismerik a szegények nyomorúságát. Olyan egyházi főméltóságokból csináljon hősöket, mint a mártírhalált halt Romero, El Salvador érseke, akit saját székesegyházában lőttek agyon, mert az elnyomottak pártján állt. Seres Attila hozzáteszi: „Mondhatja persze a Vatikán, hogy a Parkinson-kórban szenvedő, kontrollját vesztett bíboros végső jajkiáltása nem lehet irányadó jövőbeni egyházpolitikája számára. De a milánói Dóm téren szorongó, Martinitól végső búcsút vevő több tízezres tömeg ezt láthatóan másként gondolja. A ’láthatatlanokról’ nem is beszélve, akik szerint az egyháznak ideje lenne elismernie a hibáit, újragondolnia kőkonzervatív véleményét családról, válásról, fogamzásgátlásról. S legfőképpen megtisztulnia a pedofilbotrányoktól.”

A Magyar Hírlap (Brahimi… 5.o.) beszámolója szerint tegnap Szíria fővárosában, Damszkuszban ismét keresztények és drúzok lakta területen robbantottak az ismeretlen merénylők, sokan megsebesültek. 

A Magyar Hírlap (A tüntetés… 5.o.) és a Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) is az erdélyi Krónika című lapra hivatkozva idézi Victor Ponta román miniszterelnököt, aki az egyházi ingatlanok újraállamosítása ellen rendezett sepsiszentgyörgyi demonstrációval egy időben úgy nyilatkozott, reméli, hogy a Legfelső Bírói Tanács felfigyel arra, hogy egy bírósági ítélet ellen rendeztek tüntetést, és kivizsgálja a jelenséget. Balogh Levente, az erdélyi napilap szerzője szerint Ponta ezzel azt sugallja: a kormány nem azok mellett áll, akik a magántulajdon védelme mellett törnek lándzsát, sőt inkább vegzálni kívánja őket, amiért egy jogfosztó bírósági ítélet miatt tiltakoznak.

A Magyar Nemzetben (5.o.) Tarics Péter Nemzeti újraegyesítés címmel megállapítja: egyházi vonalon is zajlik a magyar nemzet újraegyesítése, egyre több magyarországi egyház köt egyesülési megállapodást az elszakított nemzetrészeken működő partnereivel. Legutóbb a magyarországi és az erdélyi unitárius egyház állapodott meg az egyesülésről.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Új szabályokkal indul… 4.o.) tanévkezdésről készített összeállítása kiemeli: az intézményátadások miatt jelentősen nőtt az egyházi iskolákba, óvodákba járók száma tavalyhoz képest: katolikus intézményekben a tavalyi 86 ezer helyett 100 ezren tanulnak, míg református iskolákba tízezerrel, evangélikusba pedig háromezerrel járnak többen, mint egy évvel ezelőtt.

A Népszabadságban (11.o.) N. Kósa Judit Szeptember elején címmel úgy véli: „Az egyházi iskolákra fókuszáló tanévnyitónak legalábbis sajátos olvasatot ad, hogy az ilyen intézmények radikális számbeli gyarapodása nem elsősorban a hitéleti felvirágzásnak, hanem annak tudható be, hogy sok elszegényedő önkormányzat inkább bízta valamely bevett egyházra a diákok nevelését, mintsem hogy bevárja az államosítást. Ennek következtében viszont ma már temérdek településen egyszerűen nem hozzáférhető a világnézetileg semleges oktatás. És ha lehet ilyet mondai, ez csak a kisebbik baj. Mert bár az iskolák államosításáról egyelőre tényleg senki sem tudja, mi lesz a végeredménye…, ha továbbra is a költségtakarékosság marad a vezérlő elv, akkor viszonylag tiszta helyzet áll elő hamarosan. Lesznek a tisztes szegénységben vegetáló állami iskolák, és az onnan menekvést kínáló egyháziak. A politika meg mindig maga dönthet, hová megy ünnepelni.”

A Magyar Hírlap (4.o.) Igazságkereső frankás diákok című riportja szerint Benedek András, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferenc Gimnázium tanulója barátaival együtt arra vállalkozott, hogy Négyesi Lajos nyugállományú alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadirégésze vezetésével megpróbálnak utánajárni annak a legendának, hogy az alma matert igazgató rend birtokában lévő hercegprímási pihenő bejárata mellett egykor szovjet katonákat temettek el. 

A Népszavában (10.o.) Pásztor Eszter, a Bódvalenke-Freskófalu projekt vezetője kér segítséget ahhoz, a Bódvalenkén tanuló, hátrányos helyzetű gyerekek egy edelényi alapítványi iskolába járhassanak, ahol elkötelezett tanárok foglalkoznának velük. Tavaly 32 végzős gyerekből 28 szerzett szakmunkás bizonyítványt, „ami az itteni viszonyok közepette elképesztően jó eredmény.” A gond az, hogy nincs tömegközlekedés. A gyerekek szállítása megoldható lenne a falugondnoki kocsival, de az önkormányzatnak nincs pénze erre. A költség havi 50 ezer forint lenne. Pásztor Eszter arra kéri azokat, akik tudnának és szeretnének segíteni, hogy adományaikat havonta küldjék el a következő címre: Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány 1146 Budapest, Hungára krt.200
Számlaszám: 10702019-85008898-51100005
IBAN: HU67 1070 2019 8500 8898 5110 0005
SWIFT-kód: CIB HU HB
Adószám: 18196913-1-42
Cégjegyzékszám: 10538
A megjegyzésrovatba pedig írják be: „Bódvelenke iskolabusz”

A Népszabadság (Botrányos… 14.o.) velencei filmfesztiválról szóló beszámolójából kiderül: az idén a vallás a filmek fő témája. Az amerikai Paul Thomas Anderson The Master című filmje L. Ron Hubbard, a szcientológiai egyház megalapítójának történetét dolgozta fel, a lap szerint közepesen unalmas hollywoodi művészfilm született. Kiemelten foglalkozik a Népszabadság Ulrich Seidl Paradise: Faith című mozijával, amelyet a verseny eddigi legerősebb filmjének nevez. Középpontjában „egy erősen hívő katolikus asszony áll, aki rendszeresen fizikálisan vezekel a bűnei miatt, és vallási őrülete olykor bizarr szexualitásban nyilvánul meg. Mindeközben egy olyan gyülekezet tagja, amely szeretné a kijelölt útról letért Ausztriát ’visszakatolicizálni’. A nyugati vallásosságot a történelem talán legnagyobb hazugságának beállító film cinikus és kegyetlen műalkotás, és eddig az egyetlen olyan mozgókép, mely tényleg komoly kérdéseket vet fel.” Az orgánum megemlíti, hogy az olasz sajtó folyamatosan támadja és botrányosnak minősíti a filmet, egy olasz katolikus szervezet pedig be is perelte a fesztivált, amiért műsorra tűzte az alkotást.

Ugyancsak a Népszabadság (Nyitott… 11.o.) közli, hogy Varga Mátyás bencés szerzetes pap, a Bencés Kiadó vezetője parsifal, parsifal című művével foglalkozik a Beszélő és a Nyitott Műhely az utóbbi húsz év legizgalmasabb könyveiről szóló sorozatának következő estje. Ma este nyolckor a szerzővel Margócsy István beszélget a Ráth György utcában, a belépés ingyenes.

Magyar Kurír