Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlapban (12.o.) Jancsó Orsolya Háromezer éves Biblia-részlet címmel számol be arról, hogy februárban izraeli tudósok egy Krisztus előtti X. századból, Dávid király korából származó héber írást fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel a Biblia legrégebben íródott része. A cikkíró emlékeztet rá: az eddigi tanulmányok szerint a Biblia legkorábbról származó szövegei a Kr.e. VI. században születtek. A tudósok azonban most bejelentették: az újonnan megfejtett szöveg négy évszázaddal régebbről származik. A mindössze néhány soros, zöld tintával íródott vers egy 15 centiméterszer 16,5 centiméteres cserépdarabon található, amelyet még tavaly találtak a Khirbet Qeiyafa melletti ásatáson, közel az izraeli Elah-völgyhöz. Az archeológusok először nem is voltak biztosak benne, hogy héber töredékről van szó, és nem valamely más helyi dialektusról. Gershon Galil, az ásatás vezetője és a Haifai Egyetem bibliai tudományokra szakosodott professzora jött rá, hogy a szöveg valóban héber. Olyan jellemző igéket azonosított, mint az „asah” (megtett), az „avad” (dolgozott), amelyek csak ritkán fordultak elő a környező nyelvváltozatokban. Ezenkívül megtalálta az „almanah” (özvegy) kifejezést is, amely jelen írásmódjában csak a héberre jellemző. A szöveg egy szociális felhívás arról, hogyan kell a rabszolgákkal, az özvegyekkel és árvákkal bánni. A terjedelem és szóhasználat is hasonlatos a bibliai versekhez. Témájában közelállót több helyen találni a Bibliában (Iz 1,17;, Zsolt 72,3; Kiv 23,3). A szöveg magyarul így hangzik: „Ne tégy úgy, hanem imádd az Urat. Ítéld meg igazságosan a szolgákat és az özvegyeket, az árvákat, és az idegeneket. Könyörögj a gyermekekért, könyörögj a szegényekért és az özvegyekért. Állítasd vissza a szegények jogait a király nevében. Védelmezd a szegényeket és a szolgákat, támogasd az idegeneket.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Hírlap (Ward Mária… 22.o.) emlékeztet rá, hogy a Congregatio Jesu szerzetesrend tavaly ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját. A tavaly kezdődött jubileumi ünnepségsorozat központi rendezvényéhez érkezett, ugyanis ma délelőtt tíz órától tartják meg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Ward Mária és társnői Loyolay Szent Ignác nyomdokain című tudományos konferenciát. (Lásd február 12-ei számunkban a Konferencia Ward Mária lelkiségéről című hírünket – a szerk.) A lapnak a rendezvény két előadója is nyilatkozik. Willi Lambert, a müncheni jezsuita lelkiségi központ vezetője elmondta: „Istent – Ward Mária és Loyolai Szent Ignác szerint – az imádságok mellett a világ minden dolgában meg lehet és meg is kell találni: abban, ahogyan járunk, gondolkodunk, illatokat érzünk.” Martha Zechmeister szerint pedig Ward Mária útmutatása igazodik a mai válságos korhoz: ő mindent azért birtokolt, hogy továbbadhassa a rászorulóknak, és a szerzetesek azért teszik szegénységi fogadalmukat, hogy ezzel bennünket gazdaggá tehessenek.
Amint arról tegnapi, február 19-ei számunkban beszámoltunk, Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök szeretettel meghívta Nyakó István MSZP-szóvivőt a püspöki székházba, hogy a politikus személyes párbeszéd keretében tájékozódhasson a Hódmezővásárhelyen megfogalmazott és a jövőben is nyilván elhangzó véleményéről a választások kapcsán. A hírt a Népszava (Beszélgetne… 3.o.), a Magyar Nemzet (Kiss-Rigó… 3.o.) és a Magyar Hírlap (A szegedi püspök… 3.o.) is közli. Ismeretes: a főpásztor a múlt héten részt vett egy Fidesz-KDNP-nagygyűlésen, kifejtve: csak egy olyan politikai formáció van hazánkban, a Fidesz, amely hitelesen képviseli a keresztény értékeket. A püspököt emiatt élesen bírálta az MSZP szóvivője.

A Magyar Nemzet (Pokollá tennék Orbán napjait… 1., 3. o.) beszámol egy közelmúltbeli, szombathelyi rendezvényről, amelyen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök többek között elismerte: csekély esélyt lát arra, hogy az MSZP megnyerje a választást, a leendő ellenzéki szerepről pedig azt mondta: „Stílusban, karakterben olyan keménynek kell lenni, amennyire csak lehet, hogy a leendő miniszterelnök átkozza a pillanatot minden hétfő reggel, amikor tudja, hogy velünk szembe kell nézni. Istenemre mondom, nagyon kicsi mozgástere lesz a következő kormánynak. Óriásit csalódnak azok, akik Orbán Viktortól várják a megváltást” – mondta Gyurcsány Ferenc. A szocialista politikus úgy véli, hogy a Fidesz a „klérus jogát” erősíti az állami hatalomba való visszatérésre, míg a baloldal legfontosabb szándéka az egyház és az állam elkülönítése.

A Magyar Hírlap (A pécsi székesegyház… 15.o.) sorozatot indított abból az alkalomból, hogy Pécs az idén Európa kulturális fővárosa. Az orgánum ezúttal a pécsi bazilikát mutatja be, emlékeztetve rá: a város legfontosabb templomát egyes források szerint Szent István, más források szerint Orseolo Péter idején alapították. 1064-ben Salamon és I. Géza itt békültek ki – másnap a templom leégett. A következő évszázad végére újjáépítették, majd a tatárjáráskor egy része ismét leégett. Mátyás király uralkodása alatt a templom a reneszánsz jegyében újult meg, fénykora is ekkorra, Janus Pannonius és Szatmáry György püspökségének idejére tehető. A törökök az épületet raktárnak használták. A XVIII. század csatározásaiban tovább rongálódott a templom, és csak a század közepén kezdtek bele a felújításába, ekkor készült a főoltár és az új bejárat. A ma látható épület Pollack Mihály tervein alapul. A templomnak több harangja van, ezek nevei: Mária, Pál, Ferenc, Péter, utóbbi hazánk nyolcadik legnagyobb harangja. A székesegyház 1991., II. János Pál pápa magyarországi látogatása óta a Basilica Minor nevet viseli.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Várkonyi Balázs A kőbárány oltalmában címmel felidézi: öt elhivatott Krisztus-követő számára örökre emlékezetes marad 2009. június 20.: akkor szentelték őket pappá a szegedi fogadalmi templomban. Rég volt, hogy az egyházmegyében egyszerre ennyien léptek az örök szolgálatba – írja a szerző. A cikkíró bemutatja Biacsi Józsefet, aki a korelnök volt az öt felszentelt pap között. Elöljárója, Mádi György kanonok, dorozsmai plébános így jellemzi őt: „Az egyszerűség, a keresetlenség, a közvetlenség ritka erény, és ez benne megvan. Ezért is könnyen szót ért mindenkivel, a hétköznapi emberekkel is. De számos értelmiségi, tudós koponya is szívesen keresi a társaságát.” A cikkből kiderül: Józsi atya útja hosszú volt, a kőművesmesterségtől vezetett a krisztusi szolgálatig. Negyedszázadon át épített házakat, aztán a dereka föladta. „És a beteg ember új hivatásra lelt – betegeket, elesetteket kezdett gyámolítani. Önkéntes egyházi segítőként szolgált és tanult – az egykori álom vezette. Mert huszonöt éves korában álmában kapott jelet.” Józsi atya elmondta: „Akkor szembesültem a tudattal: édesanyám felajánlott a Jóistennek. Aztán jóval később, egy bérmáláson, a felsővárosi templomban éreztem meg, hogy az Úr hív szolgálatra.” Ezt elmondta Galgóczi atyának, aki a megyéspüspökhöz irányította. Udvardy József, látva az elhivatottságot, a kispapok közé vette, a teológiára irányította. Biacsi József négy év tanulás után belépett a kapucinus rendbe, de később visszatért az egyházmegyébe és hét év diakónusi szolgálat után áldozópap lett. Ma káplán Dorozsmán. „Jó védőszárnyak alá került… a plébános, Mádi kanonok nagytudású ember, és negyedszázada itt él.” Mádi György atya a lapnak elmondta: „Titok, ki hogy tér a papi hivatás útjára, az isteni jelzést meghallani, az a fontos.” Biacsi József atya emlékeztet rá: „Péter apostolék halászok voltak, és sorolhatnánk a példát, kit a daráló mellől, kit a kocsmából hív el az Úr. A kocsmát persze nem kell szó szerint érteni. Egy csoporttársam vendéglátós zenész volt, és ma kiváló pap.” Józsi atya is kijárta az élet iskoláját, mielőtt a teológiára került – írja Várkonyi Balázs, hangsúlyozva: „… szegénygondozással, börtönpasztorációval, hajléktalanok istápolásával töltött sok évet. És hálás a sorsnak – mert ezek a tapasztalatok erősítették benne a teljes elkötelezettséget. Tavaly júniusban egy internetes portál a hónap emberévé választotta. Jó érzés, mondja, ha az embert szeretik. De a legjobb az, ha adni tud. Ebben az örömben újul meg naponta az ember.”

A Magyar Nemzet (Fogadóközpont… 14.o.) közli, hogy pálos fogadóközpontot alakítanak ki a budapesti Gellért-hegyen található sziklatemplomban. Az európai uniós pályázaton nyert támogatásból épülő turisztikai központban vetítőtermet, infoterminált, ajándék- és kegytárgyboltot építenek. A fejlesztés várhatóan tavaszra készül el.

Magyar Kurír