A Magyar Nemzet (3.o.) Átutalták az egyházi támogatásokat címmel közli, hogy ezen a héten kifizették a céltámogatásokat a katolikus, a református és az evangélikus egyháznak, a többinek jövő héten utalják a meghatározott összegeket.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (Ferences kiállítóhely… 15.o.) hírül adja, hogy szeptember második felében a rend szegedi történetét, a barátok és az itt élők kapcsolatát bemutató látogatóközpont nyílik a 265 millió forintos uniós támogatásból felújított alsóvárosi ferences kolostorban. A lap emlékeztet rá: a templom és rendház Pannonhalma után a második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttes Magyarországon, amely mind a mai napig eredeti funkciójának megfelelően működik.
A Magyar Fórumban (Jézus… 9.o.) Barsi Balázs ferences szerzetes, a Sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom és kolostor igazgatója és házfőnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék tanára nyilatkozik, aki augusztus 20-án, Szent István ünnepén a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Elmondta: „A kitüntetéstől azt remélem, hogy többen – nem hívők, és nem keresztények is – odafigyelnek az evangélium hirdetésére, s ha ez megvalósul – hála legyen a Jóistennek! Nálunk szó sincs szereplésről, mert nem a magunk tehetségét kell megcsillantanunk, hanem elmondani azt az üzenetet, amit egyszer Jézus elmondott az emberiségnek. Ezt az üzenetet pedig mi, a ma emberei, a ma nyomorúságával hallgatjuk, úgy, hogy bizonyos pontokra érzékenyek vagyunk, míg másokra érzéketlenek. De a teljes evangéliumot kell hirdetni, mert ha nem ezt tesszük, akkor eláruljuk magát az embert. Ha azzal a céllal hirdetjük az evangéliumot, hogy mindenképpen elnyerjük vele az emberek tetszését, akkor nagyon hamis dolgot cselekszünk, mert Jézust mi Istennek tartjuk, és üzenetét a végső üzenetnek az emberiség megmentése érdekében. Ezért mi Jézus üzenetéből semmit el nem engedhetünk, és ahhoz semmit hozzá nem tehetünk, bár egészen más módon kell mindezt hirdetni, mint a keresztény ókor vagy a barokk idején… Jézus örömhíre nem olyan szöveg, ami idegen az embertől, de tőlünk idegen néha az emberségünk. Hálát adok a Jóistennek, hogy minderre engem rávezetett, mert egy időben azt vettem észre, hogy számomra idegen az evangélium egy része. Rájöttem, azért idegen, mert romlott emberségességem.” Barsi Balázs atya nagyon reméli, hogy „kötelezővé teszik a régi rítus megismerését az egészség miatt. Milyen torz dolog lenne az, ha dogmatikából csak azt tanítanák, amit a közelmúltban, a II. Vatikáni Zsinat óta fogalmaztunk meg, és nem mutatnánk be az azt megelőző 2000 évet. Ha ’kioperálnák belőlem’ az első 10-15 évet, akkor ma torz ember lennék. Lehet-e torz a liturgia? Mondjuk azt talán, hogy 1970-ig furcsa tévedésben éltünk, és akkor leváltottuk a régit? Vajon miért zavar minket a rítusok gazdagsága? A görög rítusú katolikusok is a római egyház tagjai, és az egyre nagyobb számban visszatérő anglikán testvéreink számára nem lesz kötelező az új rítus, hanem megőrizhetik a salisbury-i liturgiát, ami régebbi a tridentinél is. Ha erre a gazdaságra, mint adományra tekintünk, akkor nem az vetődik fel, hogy mi a modern, és mi marad. Jézus nem modern, sem nem maradi, hanem örökkévaló, és a ma emberéhez szól.”
A Magyar Hírlapnak (Majdnem kész… 2.o.) Turi Attila, Devecser főépítésze elmondta: szerkezetkész a Makovecz Imre tervei alapján Devecserben készülő ökumenikus kápolna. A kápolnát a károsultaknak épített új lakóparkban emelik, és két évvel a vörösiszapömlés után, október 4-én adják át.
Magyar Kurír