A Népszabadság (17.o.) Isten létének megcáfolásán dolgoznak címmel ír arról, hogy a nyíltan ateista fizikus, Stephen Hawking fontos feladatának tekinti, hogy bebizonyítsa: az ősrobbanásra nem került sor, vagyis nem volt az univerzumnak időben kezdőpontja, s akkor nincs is szükség a Teremtő létének feltételezésére. A lap emlékeztet rá: a fizikus többször hangoztatta, hogy nem hisz a halál utáni életben, az csak tündérmese azoknak, akik félnek a haláltól. Ám mindig hozzáteszi, hogy a filozófia halott, fejlődésének lassú üteme miatt ugyanis sosem érheti be a tudományt. A Népszabadság szerint a jövő kérdése az, hogy Hawkingnak sikerül-e bizonyítania, hogy „nem volt ősrobbanás, Isten pedig sosem létezett.”
A Magyar Nemzet (Újabb… 4.o.) cikke szerint bővül a 2011-2012-es tanévben indult keresztény roma szakkollégiumi hálózat, miután a római katolikus egyház fenntartásában Szegeden megnyitotta kapuit egy új intézmény. Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök, a püspöki kar cigánypasztorációért felelős referense a lapnak elmondta: a kollégiumok legfontosabb célja, hogy egészséges roma értelmiség bontakozzon ki Magyarországon. Azt szeretnék elérni, hogy a romák büszkén vállalják identitásukat, saját kultúrájukat, s ezt kamatoztathassák is a mindennapi életben. A szakkollégiumok tanmenetének szerves része a cigányság története, a hagyományaik, amelyet a magyar történelem és kultúra mellett sajátítanak el a roma tanulók. A püspök egy régi mondásra hivatkozva azt mondta: a cigányok homlokán két aranypánt kell legyen, a cigány identitás és a magyar kultúra. A két identitásnak nem gyengíteni, hanem erősíteni kell egymást. Igaz ugyan, hogy Magyarországon a főiskolát és egyetemet végzett cigányok két százaléka cigány származású, s ez az arány talán a legmagasabb az EU-ban, mégis emelni szeretnék ezt az arányt. A lap azt is megemlíti, hogy a kormány és az egyházak szándéka szerint a következő években Pécsett is létrejönne egy hasonló szakkollégium. A működési forrásokat hazai forrásból támogatják, míg a szakmai programok megvalósulásához uniós pénzekre pályáznak.
A Népszabadság (Felavatták… 2.o.) beszámol arról, hogy Móricz Zsigmond rég elfeledett zsoltárait hallhatják és olvashatják a látogatók abban a református emlékparkban, amelyet az író halálának 70. évfordulója alkalmából avattak fel tegnap szülőfalujában, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécsén. A parkban felállított fatáblákon a mintegy nyolcvan, Móricz által átköltött zsoltárból tizenöt olvasható, amelyek az oszlopokra szerelt régi hangtölcséreken keresztül hallhatóvá is válnak a közönség számára. A szövegeket Törőcsik Mari, Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Csikos Sándor, Alföldi Róbert, Fehér Tibor, Horváth Zoltán és Szabó Gyula olvasta fel közel egy évig tartó munka eredményeként.
Magyar Kurír
(bd)