Napi sajtószemle

A Népszavában (9.o.) Rónay Tamás Kényes látogatás Libanonban címmel rámutat: az arab tavasz óta először utazik a Közel-Keletre XVI. Benedek pápa, mától Libanon vendége lesz. A cikkíró megállapítja: az útnak különös jelentőséget ad, hogy a szomszédos Szíriában tavaly március óta polgárháború dúl, s Libanon sem tudja függetleníteni magát az eseményektől. Rónay rámutat, hogy a libanoni keresztények megosztottak, összesen éppen egy tucatnyi egyházuk van, emiatt is annyira kényes a pápalátogatás. „XVI. Benedektől ugyanis fontos iránymutatást várnak a megváltozott közel-keleti viszonyok között, ugyanakkor a pápa keze is meg van kötve. Részben politikai okokból, hiszen nem haragíthatja magára a muzulmán vezetést. Részben pedig azért, mert a széthúzó keresztény közösségek között is meg kell találnia a kellő egyensúlyt. Márpedig ezek álláspontja időnként fényévekre van egymástól.” Rónay kiemeli, hogy Béchara Rai tavaly kinevezett maronita pátriárka például jogosnak nevezte a radikális síita Hezbollah felfegyverzését, sőt, védelmébe vette Bassár el-Aszad szíriai elnököt is. Óva intett egy vallásháború kitörésétől. Szavaival sok közel-keleti keresztény egyetért, még a Szíriában élő hívek is, akik attól tartanak, hogy az ellenzék győzelme esetén az iszlamista erők kerülnek hatalomra. Ugyanakkor a pátriárka más keresztények körében felháborodást, megdöbbenést váltott ki. Raitól ezt követően megvonta támogatását két keresztény párt. Hogy a főpap enyhítse a feszültséget, közölte: Róma is támogatja őt, ami nem teljesen fedi a valóságot. Elődje, Nasrallah Sfeir egyébként nem rejtette véka alá Szíria-ellenes érzelmeit – írja Rónay Tamás.

A Népszabadság (Gólyák… Terjed a düh… 1.,8.o.), a Magyar Hírlap (Kis „arab ősz”… 1.,6.o.) és a Magyar Nemzet (Tüntetéssorozat… 1.,7.,8.o.) is beszámolnak arról, hogy az állítólag Mohamed prófétát gyalázó, A muszlimok ártatlansága című film miatt több amerikai nagykövetségre támadtak rá világszerte. Az Egyesült Államok líbiai nagykövetét ért halálos támadás után tegnap Egyiptomban folytatódtak a zavargások. Tunéziában, Irakban, valamint Svájc amerikai képviseletet is ellátó teheráni követsége előtt pedig ugyancsak demonstrációba kezdtek, míg tüntetők százai rohamozták meg az amerikai követséget Jemenben. Sam Bacile, a film állítólagos rendezője dél-kaliforniai rejtekhelyéről adott interjút a The Wall Street Journalnak. Leszögezte: „Az iszlám rákfene, és pont!” Egyúttal sajnálkozását fejezte ki a líbiai nagykövet meggyilkolása miatt, de bűnbánatot nem tanúsított. Közölte, hogy „független alkotását” száz zsidó szponzor által összeadott ötmillió dollárból forgatta le. A történet azt állítja, hogy Mohamed kétes származású volt, nemi gerjedelmét hol férfiakkal, hol nőkkel, hol pedig kiskorúakkal csillapította, és aki Isten és a saját maga szerezte Korán nevében kínoztatott és gyilkoltatott meg embereket. A film egyik jelentélben véráztatta ruhában forgat egy véres kardot a feje fölött, és azt üvölti: „Mindenki, aki nem muszlim, az hitetlen!”

A Magyar Nemzet (15.o.) Az ész hit kérdése is címmel számol be a Hitel folyóirat estjéről, melyet a MOM Kulturális Központban tartottak. Jelenits István piarista szerzetes tanár kifejtette: aki az oktatás, a tudomány, valamint a hit, a vallás területén is otthonosan mozog, tisztában van vele, hogy a kettő összetartozik. Szerinte a tudáshoz elegendő egyetlen ember, a hithez azonban kell másvalaki, egy másik ember vagy Isten. A tudásbeli közösség sosem lehet olyan, mint a hitben való közösség. A hit tehát nem teszi feleslegessé az értelem bekapcsolását. A kétkedőkkel és az ateistákkal kapcsolatban Jelenits István úgy vélte: a tömegek bizalmatlansága nem feltétlenül önzésből fakad. Nagy traumákon kellett keresztülmenniük, rengeteg biztosnak vélt dogmában kellett csalódniuk. Az irodalomtörténész hangsúlyozta: Miként a Biblia részben katasztrófák története, a krízisek során erősödhetünk, gazdagodhatunk. A hit remény is, hogy Istennek lesznek jobb ötletei, mint a világnak, amely sokszor belebukik a terveibe. Bolberitz Pál teológus leszögezte: a hit olyan megismerőképesség, amely a jövőre irányul. Az „azt hiszem” szófordulat félrevezető, ám beszédes. A vallásos ember hitével ellentétben éppen információhiányról, bizonytalanságról árulkodik. Bolberitz Pál szerint sokan inkább abban hisznek, hogy nekik mindig igazuk van. Jóllehet az elkötelezettség szó lejáratódott, ám hatalmas szükség van rá. Vasadi Péter költő vallja: a hit pótolhatatlan energia bennünk, de Isten megismerésének vannak határai. Nem lehet elkapni, mint egy fekete macskát. Kitért arra is, hogy minden nagy felfedezés az eretnekség kísértésében jött létre. S hogy kell-e féltenünk a kereszténység jövőjét? A költő emlékeztetett rá: minden kudarc, visszautasítás tovább lendített előre. Falus András biológus egyik kollégáját idézte: nem tudás-, hanem etikaalapú társadalmat kellene építenünk a világ mai helyzetében. A közelmúltban elhunyt Kopp Mária modern életszemléletét nevezte követendő példának a hit és a racionalitás kérdéseiben. Falus professzor szerint a hit a nem látott dolgokban való bizonyosság, míg a tudomány a határok megismerése. A kettő együtt toleranciát üzen: nem a le-, hanem a meggyőzésnek kell uralkodóvá válnia a XXI. században. Tőkéczki László történész tényként állapította meg, hogy a kereszténység évszázadok alatt sokszorosan igazolt tanítások sokaságát mutatja fel.

A Magyar Hírlap (Czakó Gábor… 13.o.) a hetvenéves Czakó Gábort, a mai magyar katolikus irodalom kimagasló képviselőjét köszönti.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Pázmány Péter… 13.o.) beszámol arról, hogy Pázmány Péter bíboros esztergomi érsek egykori magánkönyvtárának 25 darabját azonosította Knapp Éva irodalomtörténész az ELTE Egyetemi Könyvtárában: a leletben Pázmánynak ajándékozott díszkötéses munkák, prédikációs kötetek és politikai nyomtatványok szerepelnek. A kötetek 1782 óta a könyvtár állományában vannak, de csak az idén sikerült azonosítani, hogy mely munkák tartozhattak Pázmány könyvtárához. Most lehetőség nyílik a magánkönyvtár rekonstruálására, amely révén Pázmány Péter életművéről derülhetnek ki újabb részletek.

Magyar Kurír

(bd)