Napi sajtószemle

A Népszabadság (4.o.) A pápa a megbékélés üzenetével Libanonban, a Magyar Nemzet (8.o.) pedig Libanonban a pápa címekkel néhány sorban számolnak be arról, hogy a muzulmánok és keresztények közötti megbékélés üzenetével érkezett tegnap Bejrútba a Szentatya. Mindkét lap kiemeli, hogy érkezése előtt XVI. Benedek méltatta az arab tavaszt, amely szerinte a népek demokrácia és szabadság iránti vágyát fejezte ki.  

A Népszabadság megjegyzi: XVI. Benedek libanoni látogatása egybeesik a szomszédos Szíria véres polgárháborújával és az arab világon végigsöprő Amerika-ellenes tüntetésekkel.

Ugyancsak a Népszabadság (Tűz alatt… 8.o.), beszámolva a Mohamedet gyalázó amerikai film miatti muszlim tüntetésekről, kiemeli: a filmet feltehetően egy egyiptomi születésű amerikai kopt keresztény készítette, s szélsőséges iszlámgyűlölő keresztény csoportok támogatták. Nigériában hatalmas készültséget rendeltek el, mert attól tartanak, hogy a Boko Haram terrorszervezet újbóli támadásokat intéz a keresztények ellen.

A Magyar Nemzet (Forrong az iszlám világ… 8.o.) közli a Népszabadság által meg nem nevezett kopt férfi nevét: Nakoula Basseley Nakoula, egyiptomi származású amerikai, akit tavaly engedtek ki a börtönből, ahol banki csalások miatt raboskodott. A lap értesülései szerint a Sam Bacile nevet használó férfi nem izraeli zsidó, s nem is a Mozlimok ártatlansága című film készítője, hanem Nakoula állna az ügy mögött, aki azonban tagadta, hogy ő lenne az, aki Sam Bacile néven bekerült a köztudatba. A Daily Mail szerint ugyanakkor ismert, hogy Nakoula számos álnevet használt korábban. Ismerősei viszont úgy vélik: a kopt férfi biztosan nem készítene iszlámgyalázó filmet, hiszen számos mozlim barátja jár hozzá látogatóba.

A Magyar Nemzet (10.o.) Népszerű ördögűzők Lengyelországban címmel közli, hogy Lengyelországban új folyóirat indult, Ördögűző címmel, amely élvezi a katolikus egyház támogatását. A magazin a gonosz szellemek elűzésének technikáira, a fekete mágia és az okkultizmus veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet. Artur Winiarczyk főszerkesztő elmondta: olyan korszakban élünk, amelyben az okkultizmus, az ezoterizmus, a jövendölés, a mágia vagy az energiagyógyászat valóságos tornádóként csap le az emberekre, s amelyeknek rabjává válnak. A magazin bemutatásakor Aleksander Posacki atya, filozófus, teológus, a démonok és az ördögűzés szakértője kifejtette: az emberek démonok általi megszállása összefügg az 1989-es rendszerváltással, a kapitalizmusban ugyanis nagyobb tere van az okkultizmusnak és annak, hogy emberek ebből hasznot húzzanak. Lengyelországban az ördögűzők száma tizenöt év alatt négyről 120-ra emelkedett, s ez a számbeli különbség sok mindent elárul a lengyel társadalom jelenlegi helyzetéről. Az egyik ilyen ördögűző Andrzej Grefkowicz atya, aki közölte: a szolgáltatásukat igénybe vevőknek három hónapos várakozási listára kell feliratkozniuk. A lelkipásztor azonban felhívta a figyelmet, hogy a szakmabeliek szorosan együttműködnek pszichiáterekkel, hogy a démonok általi megszállást véletlenül se keverjék össze az elmebajjal. A két pap egybehangzó véleménye, hogy a megszállást hitelesen ábrázolják a témáról készült hollywoodi filmek, mint az 1973-ban készült, tíz Oscar-díjra jelölt Az ördögűző. Az áldozatok feje nem forog ugyan körbe-körbe, mint a filmbeli kislányé, de ugyanolyan dühvel sikoltoznak és kiabálnak. Sőt, Posacki állítása szerint a test levitációjának is szemtanúja volt már. A papok egyébként olyan protokoll alapján veszik fel rituáléikban a harcot a démonok ellen, amelyet 1999-ben II. (Boldog) János Pál pápa hagyott jóvá.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (32.o.) A sátán nyelve címmel számol be arról, hogy Finnország egykori kulturális minisztere, Tytti Isihookana-Asunmaa „újságírónak is becsületére váló” riportkönyvvel jelentkezett. Csángó körkép című kötetében nyíltan beszél a munkáját akadályozó román politikusokról, és felveti a katolikus egyház felelősségét is az anyanyelvtől megfosztott közösség sorsának alakulásában.

Szintén a Magyar Nemzetben (15.o.) Tölgyesi Gábor A misztérium éltetni akar címmel számol be arról, hogy tegnap délután a Magyar Nemzeti Múzeumban nyitotta meg Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek az Ars Sacra Fesztivált. A lap emlékeztet rá: Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke egyik tanulmányában arról ír, hogy a keresztény művészet helyzete az ezredforduló Európájában azért válságos, mert Európa van válságban. Európa válsága azonban nemcsak gazdasági, hanem inkább morális. Meglehet, a kortárs keresztény művészet időnként keresi a hangját, de annyi bizonyos, a régiek, mint Johann Sebastian Bach, műveikkel ma is képesek megérinteni hívőt és ateistát, de arra is akad számos példa, hogy kortárs képzőművészek vallási ihletettségű alkotásai szólítják meg az utca emberét. Tölgyesi felidézi, hogy a közelmúltban megfigyelte, hogy egy dalmát halászfalu kis terén egy kortárs galéria előtt kiállított, több méter magas, szögesdrótból font megfeszített Krisztus-szobor milyen reakciókat vált ki az arra járókból. Szinte mindenki megállt előtte, fotózkodott, simogatta az alkotást. Szerinte a magyar Ars Sacra Fesztivál is hasonlóra törekszik: „álljunk meg egy időre, és fedezzünk fel valami szépet!”

A Magyar Hírlap (Ókeresztény… 17.o.) beszámolója szerint ritka ókeresztény sírkamrákat találtak Pakson a római kori erőd, a Lussonium közelében zajló feltáráson. Az épített, vakolt és rendkívül jó állapotban lévő, Kr.u. III-IV. századi sírkamrák ritkaságnak számítanak Pannónia területén. A három épített sírkamra jelentőségét tekintve a pécsi ókeresztény sírkamrákhoz hasonló. Ilyen szerkezetű sírokat a provinciában még nem találtak.

Magyar Kurír

(bd)