Napi sajtószemle

A Népszabadság (8.o.) Benedek pápa békeimája Libanonban, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) Békére intett a pápa Bejrútban, a Magyar Hírlap (6.o.) Muzulmánok és keresztények: békét sürget a pápa címekkel számolnak be a Szentatya libanoni apostoli látogatásáról, kiemelve, hogy a pápa vasárnapi bejrúti, szabadtéri miséjén sürgette a nemzetközi közösséget, ezen belül az arab országokat, hogy mihamarabb találjanak megoldást a béke megteremtésére a térségben, és állítsák meg a szíriai és általában a közel-keleti erőszakcselekményeket.

A Népszabadság megjegyzi: a pápa látogatása a közel-keleti keresztény közösségek számára fontos volt. „A XXI. század arab viharai elsősorban őket sújtották, s számuk a kivándorlás miatt egyre csökken Irakban, Libanonban és Szíriában is.”

A Magyar Hírlap (1.,6.o.) Az al-Kaida nem hallgat a pápa szavára címmel számol be arról, hogy hiába sürgette a keresztény és az iszlám világ megbékélését Libanonban XVI. Benedek, számos országban folytatódnak a tüntetések a Mohamed prófétát negatív színben bemutató amerikai film miatt, egy indiai demonstráció halálos áldozatot is követelt, az al-Kaida radikális iszlamista terrorszervezet pedig újabb támadásokra biztat. Ausztráliában összecsaptak a rendőrök és a tüntetők, és Európában is utcára vonultak az iszlám-hívők. Egy német szélsőjobboldali és iszlámellenes párt, a Pro Deutschland be akarja mutatni a teljes filmet, ami ellen a külügyminiszter azonnal tiltakozott, szerinte a párt célja provokálni Németország muzulmán lakosságát.

A Magyar Nemzet (4.o.) Zarándoklat a magyar családokért címmel számol be arról, hogy szombaton jubileumi engesztelő Mindszenty-zarándoklatot tartottak Budapesten abból az alkalomból, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás 65 éve hirdette meg a Boldogasszony évét, és a Városmajorból százezer férfi zarándokot vezetett Máriaremetére.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Fotográfiák… 15.o.) közli, hogy Biró Aurél történész többéves kutatásai során Budapesten több mint 300 Szűz Mária-ábrázolású zászlót katalogizált. A gyűjtést a fővárosi múzeumokban, templomokban és iskolákban végezte. A zászlók időköre XVI-XIX. század közötti, típusai között találunk templomi, katonai, céhes, iskolai, ipartestületi és cserkészzászlókat, van köztük örmény, görög és lengyel katolikus, orosz és szerb ortodox zászló is. Az Ars sacra fesztiválon e zászlókat mutatja be az a fotókiállítás, amely a budapesti Café Dorottyában (V. ker., Dorottya utca 1.) nyílt meg.

Magyar Kurír 

(bd)