A Népszabadság (Az iszlámellenes… 3.o.), a Magyar Hírlap (Tüntetésre… 6.o.) és a Magyar Nemzet (Merénylettel… 1.,8.o.) is beszámolnak arról, hogy komolyabb szintre lépett a Mohamedet gúnyoló amerikai film miatt kirobbant tiltakozási hullám, a tüntetéseknek eddig is voltak ugyan áldozatai, de most Kabulban öngyilkos merénylő végzett egy tucat emberrel, bosszúból. Az elkövető egy kisbuszt robbantott fel egy benzinkút közelében. A merénylet elkövetőjeként a Hizb-i-Iszlami felkelőcsoprot jelentkezett, szóvivőjük további, bosszúból elkövetett merényletekre figyelmeztetett. Közben Ahmed Asus egyiptomi szalafista imám vallási rendeletben szólította fel az Egyesült Államokban és Európában élő muszlim fiatalokat, hogy gyilkoljanak meg mindenkit, aki részt vett a film elkészítésében. A film producerének meggyilkolására szólított fel az iszlám Magreb al-Kaidája nevű terrorszervezet is.
A Magyar Nemzet (2.o.) Fiatalok az erőszak ellen címmel közli, hogy kétezer fiatal, közülük kétszáz magyar indul el a Sant’ Egidio Közösség szervezésében Közép-Európa országaiból Auschwitzba, ugyanis ott, illetőleg Krakkóban rendezik meg szeptember 20-23. között az Európai fiatalok egy erőszak nélküli világért III. nemzetközi találkozóját. A közösség közleménye leszögezi: égető szükség van az antiszemita, cigányellenes, xenofób és rasszista megnyilvánulásokkal szembeni fellépésre.
Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Seszták Ágnes Családon belül, magunkon kívül címmel kétségbe vonja, hogy önmagában az, hogy a családon belüli erőszaknak önálló büntetőjogi tényállása lesz a Btk.-ban, nem oldja meg a problémát, például a lelki terrort nem szünteti meg. A cikkíró arra is figyelmeztet: „… ahol amiatt támadják az oktatást, mert több egyházi iskolája lett, valamint mert szeretné a hit- és az erkölcstant bevezetni a kötelező tárgyak sorába, ott elég nagy illúzió” a törvényi szabályozástól sokat várni.
A Népszabadságban (14.o.) Csordás Lajos Feltámadás a föld alatt címmel közli, hogy a korábbinál láthatóbb módon állítják helyre az I. (Szent) László király által alapított somogyvári bencés apátság romterületét, az uralkodó első nyughelyét. „Jelentősége Pusztaszerhez, Mohácshoz és a székesfehérvári királyi temetkezési helyekhez mérhető” – írja a cikk szerzője.
Magyar Kurír