Napi sajtószemle

A Népszabadság (17.o.) Kopt szöveg Jézus feleségéről címmel számol be arról, hogy a Harvard Divinity School korai kereszténységgel foglalkozó történésze, Karen L. King professzor egy IV. századi, kopt nyelven írt papirusztöredéken a következő szöveget fedezte fel: „Jézus azt mondta nekik, ’a feleségem…’.” Az apró névjegykártyánál kisebb papiruszdarabka egyik oldalán nyolcsornyi szöveg olvasható. Pontosan a Jézus feleségét említő sor alatt „különös” szöveg áll: „Ő lesz az én tanítványom.” A papirusz eredete homályos és tulajdonosa névtelen kívánt maradni. Karen King a The New York Times-nak elmondta: a szöveg nem bizonyítja, hogy a történeti Jézus valóban nős volt-e. A szöveget feltehetően évszázadokkal Jézus halála után írták, és tény, hogy az összes többi, korábbról származó, történelmileg megbízható, Jézussal kapcsolatos forrás hallgat a kérdésről. Ám a Népszabadság szerint a felfedezés mégis nagyon fontos, mert ez az első olyan antik forrás, amely Jézus felségéről beszél, ráadásul arra utal, hogy már a korai kereszténység idején élénk vita folyhatott arról, hogy Jézus nőtlen vagy nős volt-e és követőinek melyik véleményt kéne követnie. King szerint a szövegből arra lehet következtetni, hogy a korai keresztények körében élt annak a hagyománya, hogy Jézus nős lehetett. Ez a kopt szöveg egyébként az egyetlen olyan forrás, amely arra utal, hogy Jézusnak volt felesége.

A napilapok (Népszava: Francia provokáció 8., Magyar Hírlap: Elővigyázatosak… 6., Magyar Nemzet: Újra provokálják… 8.o.) beszámolói szerint még le sem csillapodott a Mohamedet gyalázó amerikai film miatt a mozlim világban kitört, követségi rohamokkal tarkított tüntetéshullám, máris újabb hasonló eset borzolja az iszlámhívők idegeit. Ezúttal a francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo jelentetett meg tegnap Mohamedet ábrázoló karikatúrákat, amelyeken többek között meztelenül is feltűnik a próféta. A francia mozlim, zsidó és katolikus vezetők közölték: az új szatirikus rajzok megjelenése csak olaj a tűzre. A hackerek megtámadták és elérhetetlenné tették a Charlie Hebdo honlapját.

A Magyar Hírlap (13.o.) Kiállítás és konferencia Mindszentyről címmel harangozza be, hogy A magyarok lelkiismerete – Mindszenty József (1892-1975) címmel rendezendő nemzetközi konferenciával és időszaki kiállítással emlékeznek holnap Mindszenty József bíboros, hercegprímásra a budapesti Terror Háza Múzeumban.

A témához kapcsolódik a Heti Válaszban (58–63.o.) Szőnyi Szilárd Próféta a saját hazájában című összeállítása. A cikkíró úgy véli: A „nemzet lelkiismeretének” boldoggá avatási ügye is felgyorsulhat, „miközben még az egyházban is van, aki vitatja a VI. Pál pápával polemizáló bíboros életszentségét. Reflektorban a haláláig királyságpárti, két diktatúra börtönét is megszenvedő hercegprímás kultusza.” Szőnyi emlékeztet rá, hogy egy három évvel ezelőtti megemlékezésen Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek szükségét látta reagálni az elődjét ért bírálatokra, és azt mondta: „Lehet, hogy a XIX. század szülötteként még bizonyos szempontból régies elképzelései voltak. De egyházát és hazáját szenvedélyesen, hűségesen szerette, és nemcsak nyilatkozatokkal, de tetteivel is bizonyította, hogy erre áldozza egész életét.” A cikkíró azt is jelzésértékűnek tartja, hogy 2012 elején a magyar püspökök körlevélben szögezték le: a bíborost esetleges politikai tévedései ellenére is szentnek tartják, ezért 2006-ban pertársaságra léptek a Habsburg-Lotharingiai Mihály vezette Mindszenty Alapítvánnyal, és együtt kérik a boldoggá avatást. Mindszentynek a prímási székből való elmozdítása miatt a pápával szembeni engedetlenségét illetően Szőnyi úgy véli, hogy e tekintetben a VI. Pálnak írott levelei nyomhatnak sokat a latban. Ezeknek is egyik kitétele, mely Somorjai Ádám bencés szerzetes szerint akár a neogallikanizmus vádját is magával vonhatja. (A Szentszék által elítélt tan szerint egy ország vezetésének joga van felülbírálni a pápai döntést egyházi ügyekben.) „Az elmozdítással nem szűntem meg Magyarország prímása lenni… Elérkezik majd a nap, amikor a Nemzetgyűlés visszavonja az 1971. évi döntést, azt alkotmányellenesnek, törvényen kívülinek és a hagyomány megerőszakolásának ítéli, mert a Nemzetet egyáltalán nem kérdezték meg egy olyan fontos kérdésben, amely pedig őrá tartozik” – írta a bíboros. E teológiailag vitatható megfogalmazás védelmében Kovács Gergely és Soós Viktor Attila történészek leszögezik: a levelet a bíboros végül nem küldte el a pápának, így nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani neki. Erdő Péter bíboros prímás pedig már idézett beszédében így vélekedett Mindszenty József asztalfiókban maradt leveleiről: „A fogalmazványoknak a tartalma is inkább az érzéseket tükrözi, mintsem valamilyen leszűrt és tételekbe foglalt teológiai álláspontot”, ezért felmenti elődjét a neogallikanizmus és a megrögzött engedetlenség vádja alól.

A Magyar Hírlap (Látogatóközpont… 12.o.) közli, hogy a ferences rend több száz éves szegedi tevékenységét bemutató látogatóközpont nyílt az uniós támogatással felújított szegedi-alsóvárosi ferences kolostorban. A kiállításon olyan ritkaságok láthatók, mint a Mária Terézia esküvői ruhájából átalakított miseruha és a legenda szerint Mátyás király palástjából varrt kazula. A lap emlékeztet rá: a szegedi épület Pannonhalma után hazánk második legnagyobb olyan középkori épületegyüttese, amely ma is eredeti funkciójában működik.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Amikor… 12.o.) Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Opera megbízott főigazgatója nyilatkozik, aki azzal kapcsolatban, hogy a Máté-passió látványtervét M. Tóth Géza animációfilmes készíti, elmondta: „Géza fantasztikus dolgot talált ki, az egész estét animálva képzeli el, szöveggel, képverssel variálva. Különleges színpadi estének ígérkezik, egy, az emberiség legfontosabb történetének mélyére szálló filmrendezővel és Vashegyi György karmesterrel – valamint a neofita Mendelssohnnal, akinek átiratát talán sosem játszották itthon.”

Magyar Kurír