Napi sajtószemle

A Népszabadság (Vérfürdő… 8.o.), a Magyar Hírlap (Nem csökken.. 6.o.) és a Magyar Nemzet (Véres péntek… 8.o.) is beszámolnak arról, hogy szerte az iszlám világban folytatódtak pénteken a Mohamed prófétát gúnyoló film és karikatúra elleni tiltakozások. Pakisztánban országszerte legalább tizenkilenc halálos áldozatot követeltek a zavargások, több mint százan megsebesültek. Közben iszlám témájú karikatúrával a címlapon tervezik megjelentetni egy német szatirikus lap következő számát is. Guido Westerwelle német külügyminiszter azonban figyelmeztetett: nem szabad tovább tüzelni az iszlámellenesnek tartott nyugati megnyilvánulások miatt a muzulmán világban keltett felháborodást, „A véleményszabadság nem a más vallásúak sértegetésének szabadsága”, és aki a vélemények szabadságára hivatkozik, annak a felelősséget vállalnia is kell a véleményéért.

A Magyar Hírlap (1.,17.o.) Konferencia Mindszenty évfordulóján – Aki szerette a szabadságot, a Magyar Nemzet (3.o.) pedig Áder: Mindszenty soha nem árulta el hazáját címekkel számolnak be a bíboros, hercegprímás születésének 120. évfordulójának tiszteletére a Terror Háza Múzeumban megrendezett nemzetközi konferenciáról és időszaki kiállításról. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek előadásában kiemelte: a Mindszenty Józsefről napvilágot látott történeti irodalom jó része nem mentes az elfogultságtól, a szerzők szándékából adódó egyoldalúságtól. Alberto Bottari de Castello pápai nuncius, a Vatikán magyarországi nagykövete hangsúlyozta: az egyház kétezer éves történetében gyakran került szembe az államokkal, harcukban a világi és a spirituális hatalom közötti helyes egyensúly volt a tét. A XX. században azonban, az ateista diktatúrák idejében a létéért küzdött az egyház. Áder János köztársasági elnök leszögezte: Mindszenty József megtett minden tőle telhetőt, noha nem volt világmegváltó gondolatok rabja. Azt vallotta: ahogy édesanya, haza is csak egy van, s 1956-ban neve eggyévált a dicsőséges tizenhárom nappal. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetője a kiállítás megnyitóján rámutatott: sok szó esik Mindszenty József szentté avatásáról, de az életszentség nem a tökéletességet jelenti, hanem azt, hogy valaki elhivatott egy szent, nagy feladatra. A bíboros hercegprímás betöltötte azt a célt, amire rendeltetett.

A Népszabadságban (7.o.) Czene Gábor Református-katolikus hitvita címmel írja: „Kiakadtak a katolikusok. Az alapvető református hittételeket tartalmazó Heidelbergi Káté új magyar fordításában változatlan formában szerepel az a pont, amely szerint a katolikusok ’kárhozatos bálványimádást’ követnek el.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi ülésszakát lezáró sajtótájékoztatón kérdésére Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek „a téves nézeteket illetően nem említett példákat… általánosságban annyit mondott, hogy nem tartaná szerencsésnek, ha a ’szenvedélyes hitviták légköre térne vissza’. A bíboros – bár utalt rá, hogy e tekintetben néha elbizonytalanodás érzékelhető – fontosnak tartja a testvéregyházak közötti együttműködést.” Czene hozzáteszi: „A diplomatikus (és kissé homályos) megfogalmazás mögött információnk szerint nagyon is konkrét sérelmek húzódnak meg: a katolikusok zokon vették, hogy a reformátusok továbbra is ’kárhozatos bálványimádással’ vádolják őket.” A cikk szerzője úgy értesült: elképzelhető, hogy a feszültségek enyhítése érdekében a Heidelbergi Káté előszavában magyarázatot fűznek majd az ominózus 80. ponthoz. Minderről a Kárpát-medencei magyar reformátusok zsinata 2013-ban fog dönteni.

A Népszava (7.o.) fotós beszámolót közöl arról, hogy jövőre zarándokvonatok indulnak Erdélybe és Lengyelországba. Beer Miklós váci megyéspüspök áldotta meg a Szent Istvánról elnevezett I. osztályú vasúti kocsit a Nyugati pályaudvaron.

A Népszabadságban, a Hétvége mellékletben (1.,3.o.) Vekerdy Tamás Öröm és kesergés címmel leszögezi: „A magyarországi nagyegyházak érzéketlensége a szociális problémákkal szemben bámulatos – tisztelet a kivételnek –, míg a kisegyházak példamutató evangéliumi – vagy akár buddhista alapon álló – munkáját most éppen ellehetetlenítik.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Példaképeket nevelnek a kollégiumok címmel idézi Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárt, az öt keresztény roma szakkollégiumot magában foglaló hálózat országos debreceni tanévnyitóján azt mondta: A Keresztény Róma Szakkollégium Hálózat fontos feladata, hogy olyan, cigány identitásukat vállaló fiatalokat neveljen, akik példaképei esznek társaiknak. A történelmi egyházak által 2011. március 17-én a cigány közösséghez tartozó fiatalok felsőoktatási képzésének segítségére alapított szakkollégiumokban jelenleg száz egyetemi hallgató tanul.  

A Népszabadság (Kocsis Sándor… 17.o.), a Magyar Hírlap (Hazai földben nyugodhat… 1.,20.o.) és a Magyar Nemzet (Kocsis hazatért… 1.,20.o.) is beszámolnak arról, hogy születésének 83. évfordulóján, tegnap kétórás gyászszertartással  a budapesti Szent István-bazilikában újratemették az Aranycsapat legendás csatárát, Kocsis Sándort, aki 1979-ben hunyt el. A gyászmisét Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök mutatta be.

A Magyar Fórumban (A nehéz sorsú… 5.o.) Harmath Károly, az Újvidéki Ferences Rendház házfőnöke nyilatkozik, aki augusztus 20-án, Szent István ünnepén a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta, az újvidéki Bonaventuriánum Ferences Fiúkollégium és Művelődési Ház, valamint a vajdasági Lurkóházak létrehozásáért, a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetének javításáért végzett tevékenységéért, írói, szerkesztői és műfordítói munkássága elismeréséért. A BFFMH felkerült a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Harmath Károly elmondta: „Bácska és Bánát különböző helyiségeiből származó magyar egyetemista fiúknak biztosítunk szállást. Itt is arra törekszünk, hogy a nehéz életkörülmények között élő fiatalokat felkaroljuk, ezért nagyon kedvezményes a szállásdíj. Rendházunk melléképületében található ez a kollégium, és 18 fiút tudunk fogadni. Minden hétfőn közös összejövetelt rendezünk, ilyenkor a másik két újvidéki kollégiumból is összejönnek a diákok, és 10-15 perces ájtatosságot tartunk, mellyel szeretnénk kiemelni, hogy a szellem, a lélek nevelésére is hangsúlyt fektetünk. Utána következik egy-egy felkért szakembernek közérdekű témát taglaló előadása.” Károly atya elmondta azt is: „A munkámban soha nem vagyok egyedül, mert a Jóisten nagyon sok világi személyt küldött segítségemre.”

Magyar Kurír