Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (30.o.) Charles Fenyvesi Amerikai véghajrá címmel azt fejtegeti, hogy a vallás szerepe a novemberi amerikai választásokon jelentős, de csak az események után, a helyi szavazatok elemzése során lehet majd megállapítani, hogy milyen mértékben befolyásolta a polgárok döntését. Valószínűsíthető, hogy a republikánus elnökjelöltre, Mitt Romney-ra mormon hite miatt sok keresztény nem fog szavazni, mégpedig azért, mert a legtöbb keresztény fundamentalista nem tekinti a mormon vallást kereszténynek, annak ellenére, hogy Romney és a mormon egyház számos vezetője többször is nyilvánosan és egyértelműen kijelentette: Jézus Krisztus a Megváltójuk, és így keresztényként azonosítják magukat. Ám a cikkíró rámutat, hogy a mormon vallás XIX. század első feléből származó alapdokumentuma ezt nem mondja ki. „Ez egy jövőbe látó könyv, melyet a földbe rejtettek, aranylapokra vésett eredetijét egy angyal mutatta meg a vallásalapító Joseph Smithnek, aki aztán lefordította angolra.” Charles Fenyvesi megjegyzi, hogy az eredeti nyelv soha nem volt azonosítható, az aranylapok holléte ismeretlen. A könyv ennek ellenére még ma is a mormonok bibliája, melynek szavahihetőségében minden mormonnak hinnie kell, és amiből a mormon egyház semmit nem vont vissza. A könyv szerint az amerikai indiánok Izrael elveszett törzseinek leszármazottai, és Jézus meglátogatta őket, miután feltámadt, s mielőtt a mennyekbe emelkedett.

A Magyar Nemzet (Betiltott… 8.o.) közli, hogy Törökországban engedélyezte a bíróság, hogy betiltsák a nagy vihart kavart, A mozlimok ártatlansága című filmet. Mostantól a hatóságok bármelyik honlapot betilthatják, amely a filmből részletet mutat be, így a YouTube videomegosztó portált is, amely visszautasította, hogy levegye kínálatából az alkotást. Közben Egyiptomban vád alá helyezték Ahmed Mohamed Abdulla radikális iszlamistát, televíziós személyiséget, mert összetépte a Biblia egy példányát, egy olyan tüntetésen, amelyet az iszlámgyalázó amatőr film miatti tiltakozásul tartottak az amerikai nagykövetség előtt. A férfi közölte: le is vizeli a Bibliát, ha folytatódik az iszlám gyalázása. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: az úgynevezett mennyei vallásokkal – kereszténység, iszlám, judaizmus – szembeni sértések öt év börtönbüntetéssel sújthatók Egyiptomban.

A Heti Válaszban (44-45.o.) Sümegi Noémi Magyar Pieta Svédországban címmel számol be arról, hogy Svédországban vendégszerepel a délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház, a fővárosban, Stockholmban és Göteborgban adják elő Siposhegyi Péter és Andrási Attila Magyar Pieta című darabját, amely két idősíkon játszódik: 2004-ben, Szabadkán négy színész a rádiót hallgatja, és várja a kettős állampolgárságról szóló december 5-ei népszavazás eredményét, remélve, hogy végre nemcsak szülőföldjük lesz, hanem hazájuk is. Közben próbálják a Körösztös Krizosztom életéről és vértanúhaláláról szóló színdarabot. A 35 esztendős ferences rendi atya, bár elmenekülhetett volna Tito partizánjai elől, nem hagyta el a rábízottakat.

A Magyar Hírlap (Újraavatták… 13.o.) emlékeztet rá: a más néven Fogadalmi oltárként ismert Flórián-szoborcsoport hatvan év után újra helyet kapott a III. kerületi Flórián téren. Restaurálását 2002-ben kezdték meg a Braunhaxler Egyesület kezdeményezésére. Bebó Károly szobrász alkotásának oltárszerű talapzatán Szent Flórián, a tűzvész, Boromei Károly milánói püspök, a pestis, valamint Néri Szent Fülöp, a földrengés ellen oltalmazó védőszent kőalakja látható. A szoborcsoportot Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg, beszédet mondott Tarlós István főpolgármester, a III. kerület egykori vezetője.

Magyar Kurír

(bd)