Napi sajtószemle

A Népszava (9.o.) Vatileaks: kezdődik az évszázad pere címmel közli, hogy az évszázad pere kezdődik ma meg, így nevezte az olasz sajtó XVI. Benedek pápa személyi inasának bírósági tárgyalását. A komornyikot bizalmas vatikáni dokumentumok kiszivárogtatásával vádolják. A Szentszék szerint Paolo Gabriele négy év börtönt kockáztat – írja a napilap. 

A Hetek (18.o.) Újabb médiablöff Jézusról címmel számol be arról az általunk már közölt hírről (lásd szeptember 20-ai és 28-ai számunkat – a szerk.), hogy Karen King, a Harvard Egyetem professzora bemutatott egy 38x76 milliméteres papiruszdarabot, amelyen kopt nyelven a következő mondattöredék szerepel: „Jézus közölte velük: a feleségem.” A Hetek kiemeli, hogy három nappal később jött a beismerés, a papiruszdarab valószínűleg hamisítvány. A lap rámutat: szemben a Mohamedet gyalázó filmmel, a Jézus-vita „minden sértő felhangja és abszurd állítása ellenére… megmaradt civilizált keretek között, és nem követték tüntetések, fenyegetések, ami példa lehetne a muzulmán világ számára is.” Az orgánum idézi Mark D. Roberts amerikai Újszövetség-kutatót, aki elmondta: ha Jézus házas ember lett volna, akkor a kereszten függve nemcsak anyjáról – aki ekkor már özvegy asszony volt –, hanem a feleségéről való gondoskodást is rábízta volna szeretett tanítványára, Jánosra. A kor szokásai szerint ugyanis minden egyedül élő nőről – akár hajadon, akár özvegy volt – egy férfirokonnak vagy megbízottnak kellett gondoskodnia. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy még a sokat emlegetett apokrif evangéliumok sem állítják azt, hogy akár Mária Magdolna, akár más női tanítvány házassági vagy szexuális kapcsolatban állt volna Jézussal. Az apokrif írások néhány sorban említik Máriát, mint Jézus tanítványát. Ezek a gnosztikus írások is csak azt állítják, hogy az apostolok mellett Mária Magdolna is kapott közvetlen spirituális kijelentéseket Jézustól, de nincs szó hazásságról vagy kapcsoltról közöttük. Egyedül a Mária evangéliuma nevet viselő apokrif töredék utal arra, hogy Mária Magdolna intim viszonyban állhatott Jézussal. Ezt a dokumentumot azonban alig száz éve találták meg, és csupán 1938-ban publikálták először. A szakértők szerint ha a szöveg nem modern kori hamisítvány, akkor legkorábban az V. században keletkezhetett, és szinte mindenben ellentétes az újszövetségi írásokkal. A Hetek megjegyzi: ez azonban távolról sem volt akadálya annak, hogy a Mátrix című film vagy Müller Péter Sziámi és Tolcsvay László hasonló című rockoperája hiteles forrásként hivatkozzon a Mária evangéliumára.

Ugyancsak a Hetek (21.o.) Hegyek a hit útjában címmel közli a Pew Research washingtoni vallásszociológiai kutatóintézet felmérésének eredményét, amelyből kiderül: a világ lakosságának 75 százaléka olyan országban él, ahol állami szigorítások, törvények vagy a társadalmi gyűlölet korlátozza az embereket a hit gyakorlásában. Vagy mindezek egyszerre. Ráadásul a vallásgyakorlás korlátozása világszerte erősödik.

A Népszabadságban (11.o.) Révész Sándor A puhaság ereje címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy négy, állását vesztett brit polgár a strasbourgi bírósághoz fordult. Ketten ragaszkodtak a nyakukban viselt kereszthez, „amit a stewardess esetében az egyenruhára vonatkozó szabályok, az ápolónő esetében a biztonsági előírások tiltottak. A harmadik nem volt hajlandó bejegyezni az anyakönyvbe az egynemű párok élettársi kapcsolatát, a negyedik házassági tanácsadóként nem fogadott homoszexuális párokat.” A cikkíró kiemeli: „Egyrészt vallásuk nem teszi kötelezővé, hogy keresztet hordjanak a nyakukban, a nyaklánctilalom pedig független attól, hogy mi lóg a láncon. Légitársaságok mindenhol előírják az utaskísérők viseletét, a nyakláncot biztonsági okokból sok munkahelyen tiltják. Ha egy állam törvényhozása följogosítja az egynemű polgárokat arra, hogy élettársi kapcsolatukat bejegyezzék, és igénybe vegyék az ehhez kapcsolódó tanácsadói szolgáltatást, akkor ezt az állam szolgálatában állók nem tagadhatják meg. Ha pedig a hitükkel nem tudják összeegyeztetni, akkor ki kell lépniük a szolgálatból. Másrészt: a szekuláris Európa, a vallásszabadság Európája mégiscsak erősebb, minél erősebb benne a szabadságérzet. A vallásos és vallástalan emberek szabadságérzete, hogy szabadon kifejezhetik, vállalhatják önmagukat ebben a tekintetben is. Nem fosztják meg őket egy számukra fontos jelképtől, nem fosztják meg őket attól a lehetőségtől, hogy betöltsenek egy egyébként nekik való állást, azért, mert vannak olyan mozzanatai, amelyeket lelkiismereti okokból nem vállalhatnak. Az erős állam, az erős intézmény – puha. Kifinomult. Van összesimító, kompromisszumkereső gyakorlata arra, amit a törvény kemény kalapácsával nem lehet kimunkálni.” A cikkbe ékelve látható egy fotó, a felirat: „Ahol a kereszt helye nem vitatható: Athanasios Canepa nyakában. A püspököt Nadia Eweida stewardess keresztviselési ügyében hallgatta meg az Európai Emberjogi Bíróság Strasbourgban.” 

Ugyancsak a Népszabadság (Nyomasztó fotók… 1.,13.o.) és a Magyar Hírlap (Megtalálni… 1.,13.o.) is közlik az év fotóját, amelyet Samuel Aranda készített Jemenben: egy anya tartja karjában a fiát, aki megsérült egy tüntetésen. „A póz ismerős, Mária siratta így a fiát.”

A Népszabadság (Kövér László… 5.o.), a Magyar Hírlap (Nálunk… 1.,2.o.) és a Magyar Nemzet (Kövér László… 3.o.) is beszámolnak Az élet: ajándék című, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által rendezett konferenciáról. Kövér László házelnök leszögezte: a liberális felfogással ellentétben a gyermek nem magányügy, hanem a közjó egyik legfőbb eszköze, a gyermekvállalás pedig nemzetstratégiai ügy. Ékes Ilona (Fidesz) országgyűlési képviselő pedig beszédében hangsúlyozta: az emberi életet a fogantatás pillanatától a természetes halálig tisztelni és védeni kell. Carlo Casini, az EP alkotmányügyi bizottsága, valamint az Olasz Életvédő Mozgalom elnöke arra kérte hallgatóságát, ne ijedjenek meg attól, hogy ma az Európai Parlamentben azok a nézetek nyernek teret, amelyek valódi erőszakot testesítenek meg az élettel és a családdal szemben. Ide sorolta az abortusz pénzügyi támogatását, a homoszexuálisok házasulásának támogatását, illetve azon államok kritizálását, amelyek nem engedélyezik az abortuszt. Casini szerint el kell érni, hogy az EP elismerje: a fogantatástól kezdődik az emberi élet. A cél eléréséhez a katolikus egyháznak össze kell fogni a zsidó és az iszlám egyházi szervezetekkel is. Október 15-én az emberi élet védelmében hazánkban is aláírásgyűjtés kezdődik a magzati élet védelmében. A lisszaboni szerződés egyik új passzusa szerint ugyanis amennyiben legalább hét tagállamból egymillió ember aláír egy kezdeményezést, az EP köteles azt megvitatni, ha nem ellentétes az EU alapelveivel. Carló Casini hangsúlyozta: annál nagyobb súlya lesz a kezdeményezésnek, minél többen adják hozzá a nevüket. A Népszabadság a fentiek mellett idézi Kuszing Gábort, a nők jogainak védelmével foglalkozó Patent Egyesület munkatársát, aki szerint a rendezvényen tudatformáló kampány zajlott, az abortusz ellen.

A Népszabadság (Hétvége melléklet 2-4.o.) Ajánlat a demokrácia híveinek címmel közli az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tanulmányát, amelyben a szerzők nyolc tételben fogalmazzák meg a jogállam helyreállításának elveit. Szerintük „Az egyoldalúan képviselt ideológia elsősorban az iskolákon keresztül hatol be a családok életébe. A korábban világnézetileg semleges, jellemzően önkormányzati iskolák fenntartását nagy számban vehették át az egyházak, amelyek értelemszerűen már nem törekednek a korábbi világnézeti semlegességre. Az állami általános iskola első évfolyamától a kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan vagy az ehelyett választható, egyházi személy által tartott hit- és erkölcstanóra. Az iskolában elsajátítandó ismereteket és módszereket nagy részletességgel meghatározó központi tantervtől az iskolák legfeljebb tíz százalékban térhetnek el, ilyen körülmények között kérdéses, hogy az alternatív képzést biztosító intézmények mennyiben tudják folytatni azt, hogy saját tartalmi és módszertani elképzeléseiket megjelenítsék helyi tanterveikben. Mindezek következtében egy család, ha akarja, sem tudja gyermekét a központi ideológia által nem indoktrinált iskolában taníttatni.”

A 168 órában (Regisztrált… 22-23.o.) Fazekas Csaba egyháztörténész nyilatkozik, aki szerint „Eddig sem volt épp átlátható az egyházak gazdálkodása. Most már viszont áttekinthetetlen a kívülállónak, de a hívőknek is. Visszaélésekre ad lehetőséget az is, hogy a ’hitéleti tevékenységek’ közé szinte bármit besorolhatnak az egyházak. Az egyesületté visszaminősített közösségek gazdálkodását szigorúan ellenőrzik, a ’történelmi egyházakat’ alig… Bitó László jól mondta: Orbán Viktor államát a szakrális nacionalizmus jellemzi. Az egyházaknak politikai küldetésük lehet a rendszer leválthatatlanságának sugalmazása, és annak erősítése: Orbán uralma a gondviselés által valósul meg. Csakhogy már kezdik felismerni a rendszer kedvelt egyházai is: csupán eszköznek tekinti őket a Fidesz. Akadtak is nézeteltéréseik a kormánnyal. Azzal az egyházaknak is szembe kell nézniük: hosszú távon nem érdekük a hatalom kiszolgálása, mert a hitelességük mellett a híveiket is elvesztik.” Fazekas azt állítja, kimutatható párhuzam Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök s a jelenlegi kormány ideológiája között. „A püspök is azt hirdette: akik nem azonosulnak a nemzeti keresztény elvekkel, a ’nemzet’ érdekében kiszoríthatók a közéletből.”

A Népszabadságban (A nyugati világ… Hétvége melléklet 10.o.) Ulrich Seidl osztrák filmrendező nyilatkozik, akinek nagy vihart kavart a közelmúltban Velencében is bemutatott, Hit című filmje, ami egy trilógia második része. A mozi főszereplője, a vallásos katolikus Anna Marai „szerelmes Jézusba, fizikálisan is vonzódik hozzá, és a vonzalma egy pont után valós szexualitásba csap át.” Emiatt az aspektusért jelentette fel a rendezőt és a filmet egy katolikus csoport, melyet a Népszabadság radikálisnak minősít. A film rendezőjét meglepte, hogy az emberek nevettek és tapsoltak a bemutatón, „Ebből az a következtetés vonható le, hogy a vallást manapság az emberek többsége nem veszi komolyan. Például, amikor Anna Maria muszlim, de nyugatiasodott férje féltékenységében leveri a földre a pápa arcképét, egyáltalán nem gondoltam, hogy ez vicces lesz. Azon gondolkoztam, hogy akkor most azt jelenti, hogy a nézők nagy része legszívesebben ugyanígy cselekedne?” Seidl gyerekkorában katolikus nevelést kapott, de nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy vannak-e rossz emlékei arról az időszakról, azt viszont tényként szögezte le: a szüleinket nem választhatjuk meg.

Magyar Kurír