Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (8.o.) Füssy Angéla A világ legkisebb „szerzetesrendje” című beszámolója szerint Nemesvámoson két fiatal pap munkájának köszönhetően a világ talán legkisebb „szerzetesrendje” működik. Gere Dávid Márk és Pius atya tizennégy évvel ezelőtt Márfi Gyula veszprémi érsek beleegyezésével hozta létre Mária Keresztes Közösségét. A cikkíró szerint azóta egy olyan közösséget építettek fel, melyben otthonra találtak a falusi fiatalok. Az egyházi táborokban és a cserkészcsapatban hasznosan tölthetik el idejüket, s közben megtanulnak keresztény értékrend szerint élni. Márk és Pius atya úgy élnek, mint más pap szerzetesek, hitoktatói munkát végeznek, kiszolgáltatják a szentségeket, miséket celebrálnak, esketnek és temetnek. Papi feladataik elvégzését követően viszont „nevelőkké” alakulnak. Gere Dávid Márk elmondta: „A vidéki kis falvakban élő gyermekeknek, fiataloknak nem igazán adatik meg, hogy olyan egyházi elveken alapuló közösséghez tartozzanak, mely a vasárnapi istentiszteleteken és a hittanórán kívül napi programot képes kínálni. Nálunk erre is van lehetőség.” Márk atya hangsúlyozta: egyháztól, felekezettől függetlenül bárki csatlakozhat hozzájuk. A kulcsszó a közösség, a jó megtalálása egymásban és a mindennapokban. Márk atya négy éve vezet cserkészcsapatot. Az ötvenfős társaságból negyvenketten nemesvámosiak. Az atyák létrehozták a Tündöklő Csillag Alapítványt, hogy ezen keresztül is támogatókat találjanak. A közösség aktivitása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egy évtizede félbehagyott nemesvámosi Fatima-templom mára szinte szerkezetkész. Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere a lapnak elmondta: nem hisz a véletlenekben. Úgy kellett történnie, hogy tizennégy évvel ezelőtt a két atyát éppen erre sodorja az élet. Sokat jelent az itt élő szülőknek, hogy biztonságban tudhatják gyermekeiket.

A Magyar Demokrata (14–16.o.) Bezárni mindenáron címmel készített riportot arról, hogy a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány be akarja záratni a görög katolikus egyház által működtetett Huszár-telepi iskolát, mert szerintük az intézményben nem érvényesül az integráció. A bíróság a múlt héten elutasította, hogy az iskolát azonnal bezárják. A lap emlékeztet rá, hogy Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke korábban kijelentette: „Utoljára a kommunista diktatúrában fordult elő, hogy bezárjanak egy egyházi iskolát.” Az újság kiemeli: ha Sója Miklós élne, valószínűleg ő is a vádlottak padján ülne. A görög katolikus pap a nyírségi Hodászon a XX. század második felében a világon elsőként megszervezte a görög katolikus cigány egyházközséget, és cigány nyelven is misézett. Egész életében azon munkálkodott, hogy a cigányokat és a magyarokat közelebb hozza egymáshoz: a hitoktatás mellett a cigányságot alapműveltségre, az alapvető viselkedési, beilleszkedési szabályokra tanította. A Görög Katolikus Egyház papjai a Sója Miklós-i örökség jegyében már évek óta jelen vannak a Huszár-telepen. Az iskola elindítását Kocsis Fülöp vetette fel az önkormányzatnál, ahol pozitívan fogadták javaslatát. A főpásztor az újságnak elmondta: „A nyíregyházi integrációs kísérlet megbukott, amit később Mohácsi Erzsébet is elismert, aki rideg integrációról beszélt.” Kocsis Fülöp szomorúnak tartja, hogy a Mohácsi vezette alapítvány csak azt szajkózza, hogy függetlenül az oktatás minőségétől a gyerekek számára eleve hátrányos, ha elkülönítve nevelik őket. A püspök szerint azonban azért nincs szó elkülönítésről, mert egyrészt érvényesül a szabad iskolaválasztás joga, azaz senkit nem kényszerítenek, másrészt nem firtatják a származást: minden rászorulónak, aki náluk kopogtat, segítő kezet nyújtanak. „Nem újraindítottuk az iskolát, hanem újat nyitottunk. Egy teljesen más szellemiségű iskolát indítottunk útjára, mint amilyen a bezárt önkormányzati volt. A görög katolikus püspök az alapítvány képviselőit olyan jogvédőknek tartja, akik nem a gyerekek érdekeit védik, hanem a jogot. Figyelmeztet: „Ha a bíróság úgy dönt, hogy a működésünk nem felel meg a hatályos jogi szabályoknak, akkor az alapítványnak sikerül megvédenie a jogot, és diadalt aratnak. Azok, akiknek hasznos a mi nevelő munkánk, a szülők, a diákok és közvetve a társadalom egésze pedig súlyos vereséget szenvednek.” Halász Krisztina, az iskola igazgatója elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a diákjaik legalább egy szakmát kitanuljanak, a cél pedig az, hogy a főiskolai, egyetemi végzettség se legyen számukra elérhetetlen. Juhász Éva cigánypasztorációs referens pedig felhívta a figyelmet: „Amíg a kormány támogatja az egyházak sok évtizedes múltra visszatekintő cigánypasztorációs tevékenységét, addig a rosszul megfogalmazott törvények, például az egyenlő bánásmódról szóló, akadályozzák azt.”

Magyar Kurír