Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Arabul is lehet beszélni a vatikáni audiencián címmel fényképes beszámolót közöl, melyen XVI. Benedek pápa egy kisfiú fejét csókolja meg a vatikáni audiencia végén. A lap kiemeli, hogy az arab is a szerdai, általános audienciák hivatalos nyelve lett. „A Vatikán ezzel is próbál a közel-keleti keresztényekhez és muzulmánokhoz egyaránt közelebb kerülni.”

A Magyar Hírlap (6.o.) Áldást kért Budapestre XVI. Benedek pápától Tarlós István címmel számol be arról, hogy a Budapest és Róma közötti kapcsolatok erősítésében állapodott meg Gianni Alemanno és Tarlós István, a két város főpolgármestere tegnap Rómában. XVI. Benedek pápa audiencián fogadta Tarlós Istvánt, aki a Szentatya áldását kérte Budapestre. Elmondta: a találkozó csak néhány perces volt, de hívő katolikusként életre szóló élményt jelentett számára.

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Meglepte a világot XXIII. János pápa címmel emlékeztet rá, hogy ötven éve, 1962. október 11-én nyitotta meg XXIII. János pápa a Szent Péter-bazilikában a II. Vatikáni Zsinatot, amely az utóbbi évszázadok legfontosabb eseménye volt a katolikus egyház életében. Az esemény 1965. december 8-án ért véget VI. Pál pápasága idején. A cikkíró megemlíti, hogy manapság sokan hangoztatják, a XXI. században is éppen olyan szemléletre lenne szüksége az egyháznak, mint amilyet XXIII. János képviselt. Rónay emlékeztet rá: Hans Küng, az egyik legliberálisabb teológus, XVI. Benedek „egyik legádázabb” bírálója szerint a mostani pápa életútja is egyfajta metaforája annak, hogyan rekedt meg a zsinat szellemisége. „XVI. Benedek ugyanis a zsinat egyik fontos szereplője, gondolkodója volt. A reformerekhez sorolták. Később azonban sokszor érte a vád, hogy nem maradt hűséges annak eszmeiségéhez.”

A Népszabadságban (11.o.) Révész Sándor A szabadság bombája címmel megállapítja: a zsinat tradicionalista ellenzéke szerint a vallásszabadság eszméje helytelen és veszélyes. A cikkíró idézi P. Franz Schmidbergert: „Időzített bomba… Mert Jézus Krisztus az egyetlen Isten, keresztje az üdvösség egyetlen forrása, így a kizárólagos képviselet ezen igényét a társadalomban is, amennyire csak lehetséges és az állami vezetők józan mérlegelése megszabta keretek közt, érvényre kell juttatni. A vallásszabadság elvetése hatékony védelem a lelkek számára, amelyek különben szüntelenül, többé vagy kevésbé védtelenül ki vannak téve a szekták propagandájának és a nem keresztény vallások hódító hadjáratainak.” Révész hozzáteszi: „Szabadságszerető embernek e kettő közül választani egyszerű. Az élet azonban nem egyszerű. A zsinat éveiben a vallásszabadság legvérmesebb ellenségei a kommunista diktatúrák voltak. Nálunk egy évvel a zsinat előtt zajlott le a regnumi és ciszterci atyák nagy koncepciós pere 120 vádlottal és súlyos ítéletekkel. A zsinaton a tradicionalisták követelték a vallásszabadságért való harcos kiállást a diktatúrákkal szemben, a reformereknek viszont a békés együttélés volt a legfontosabb szempont nemcsak a világi demokráciákkal, de a világi diktatúrákkal is. Nemcsak a vallásszabadság híveivel, de ellenségeivel is.”

A Magyar Hírlap (8.o.) „Nem az egyén alakítja ki a hitet maga számára” címmel közli a Magyar Katolikus Püspök Konferencia (MKPK) tájékoztatóját abból az alkalomból, hogy ma kezdődik hazánkban A hit éve. A lap kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek az Új Emberben tegnap megjelent írásában leszögezte: „A keresztény hit Isten kinyilatkoztatásának teljességén alapul, mely Krisztusban érkezett el.” A magyar katolikus egyházfő hozzáfűzte: a most kezdődő tematikus esztendő alkalom arra, hogy „hitünket jobban megismerjük, és meg tudjunk válaszolni mindenkinek, aki reménységünk okát kérdezi tőlünk.” Nyilatkozik az MH-nak Mohos Gábor, az MKPK titkára, aki kifejtette: a hit bizalom egy hiteles személy iránt, akinek elhisszük, amit mond, vagyis személyes kapcsolatról van szó. A keresztények Jézus Krisztus követői, benne bíznak, mert hiszik és tapasztalják, Jézus él. Mindazonáltal ennek a hitnek konkrét tartalma is van, vagyis: Jézus nemcsak ember, hanem élő Isten, aki eljött hozzánk, emberré lett, szeretetből vállalta értünk a kereszthalált, de feltámadt, megnyitva ezzel az emberiség számra az örök élet kapuját. „Természetesen látjuk, korunk embere rendkívül leterhelt, nincs ideje elmerülni a valóban fontos dolgokban. Pedig helyesen kell élnünk, mert ez hatással van az örök sorsunkra. Erre is fel kell hívni a figyelmet az esztendő során, ahogy arra is, hogy a katolikus hit lényegéből eredően optimista, a jövőbe tekintő. Sajnos sok esetben az egyház tagjai sem ismerik eléggé hitünk legszebb, legmélyebb üzenetét, amely hatékonyan formál, és valódi boldogságot ad.” A titkár szerint a Hit évének elsődleges célja, hogy a templomba járók is jobban tisztában legyenek a hitelvek pontos tartalmával, amelyek a mindennapi életünkre is hatással vannak. Mohos Gábor hangsúlyozta: „Szép számmal vannak olyanok is, akiknek bár akad némi távoli fogalmuk a keresztény életről, de valójában mégsem ismerik. Nehéz őket megszólítani, ugyanakkor az előítéleteken meg kell próbálni felülemelkedni. Napjaink kulturálisan rendkívül összetett világában fontos tisztán látni, mi katolikus, s mi nem. A katolikus egyháznak van tanítóhivatala, amely mércét jelent számunkra. Ez ugyanis egy közösség hite, nem az egyén alakítja ki saját maga számára. Mivel az Isten objektív módon kinyilatkoztatta, az egyház is csupán őrzi ezt a kincset.” A püspöki konferencia titkára az ökumenizmus kapcsán emlékeztet rá: a II. Vatikáni Zsinat elkötelezte magát az ökumenizmus mellett, s ez azóta sem változott. „Ugyanakkor a Hit évében elsősorban a saját hitünket szeretnénk jobban megismerni, mert ez a valódi alapja az ökumenikus párbeszédnek is.”

A Magyar Nemzet (4.o.) Páratlan siker Veresegyházon című riportja szerint Fukk László református lelkipásztor kezdeményezésére a semmiből indult el, mindössze két csoporttal és négy pedagógussal a versegyházi Kálvin téri Református Általános Iskola, amely rekordidő alatt a térség egyik legnépszerűbb oktatási intézményévé vált: alig fejezték be az épület bővítését, máris új tantermekre van szükség, akkora a túljelentkezés. Noha sokan nem hittek a kezdeményezésben, az önkormányzat és a gyülekezet összefogásával igazi sikertörténet született, amelyről Fukász Lászlóné igazgatónő beszélt a lapnak. Elmondta: „Normál tanterv szerint tanítunk, a Nemzeti alaptantervre építve. Sajátosságunk, hogy keresztyén értékrendet követünk, de nem csak református diákokat veszünk fel. Aki el tudja fogadni az értékrendet, az felekezettől függetlenül felvételt nyerhet. Tanulóink 25-30 százaléka más felekezetű, elsősorban katolikus.” 

Magyar Kurír