Napi sajtószemle

A Világgazdaság (8.o.) Mária, a szívistenanya címmel közöl részleteket a GEO 2011/12-2012)1. számaiból. A tanulmány megállapítja: Jézus fellépésével „valami változik a nők számára. Korának patriarchális zsidó társadalmában ugyanis a nők nem sokat számítanak. Elvárják tőlük, hogy kerüljék a nyilvánosságot, a templomba pedig csak a számukra fenntartott előtérig mehetnek be. Jézusnak ilyen fenntartásai nincsenek. Törődik a szegény özvegyekkel és a megvetett prostituáltakkal. Követői között sok a nő, mindenekelőtt köztük van Mária Magdolna. De halálát követően is apostolnők, prófétanők és tanítónők találják meg a helyüket a kora keresztény közösségekben.”

A Népszabadság (3.o.) A katolikus egyház támogatja címmel számol be arról, hogy a katalán katolikus egyház is támogatja a tartomány önrendelkezését, ha az demokratikus és békés úton megy végbe. Barcelona érseke, Sebastiá Taltavull emlékeztetett rá: a katolikus egyház elismeri a népek jogát a függetlenséghez. Egy hete a spanyol katolikus egyház viszont egyértelműen az ibériai ország egysége mellett szállt síkra – írja a Népszabadság.

A Magyar Hírlap (5.o.) Vérengzés Nigériában címmel közli, hogy egy észak-nigériai faluban fegyveresek vasárnap tüzet nyitottak muzulmán hívekre, akik éppen kifelé jöttek egy mecsetből. A golyózápor legalább húsz ember életét kioltotta. Egyelőre egyetlen szervezet sem jelentkezett a támadás végrehajtójaként, de az újság emlékeztet rá: alig van olyan terület az ország északi részén, ahol a Boko Haram iszlamista lázadószervezet ne követne el merényleteket. Általában kormánytisztviselőket, keresztényeket gyilkolnak meg, de lecsapnak muzulmán papokra és mecsetekre is.

A Magyar Nemzet (3.o.) Erdő Péter az athéni demokráciáról címmel idéz a magyar katolikus egyházfő MTI-nek adott interjújából. A bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek elmondta: „Fő kérdés az, hogy mekkora súllyal bír a társadalmon belül a gazdaság, a média és az államhatalom.” Erről szól a WikiLeaks is. Erdő Péter leszögezte: „A társadalmat tisztán gazdasággal és tömegtájékoztatással, állam, jog és erkölcs nélkül aligha lehet irányítani. A görög történetíró Polybios megírta, hogyan szűnt meg az athéni demokrácia: az oligarchák el kezdték híresztelni, hogy le kell építeni az államapparátust, mivel a közhivatalnokok túl sokba kerülnek.” A bíboros prímás figyelmeztetett: „Igenis bátran ki kell mondani az evangélium lényegét: létezik Isten, aki Krisztusban megváltotta az emberiséget. Ennek a mai legfejlettebb természettudományos eredmények fényében sincsen cáfolata.” Erdő Péter arról is szólt, hogy Magyarországon 2012-ben mit jelent az evangelizáció. Hozzátette: az evangelizációról nemcsak beszélni kell, annak része a cselekvés is. Krisztus tanításának lényegét pedig mindenhol másfajta munkamódszerekkel lehet átadni az embereknek.

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi a magyar katolikus egyházfőt: „A bajba jutott fogódzót keres, de mi a reményt keresőnek akarunk mondani valamit, s ennél is fontosabb a válság körülményeinek szóvá tétele az egyház tanítása alapján, mely emberséges gazdaságot és társadalmat hirdet.”

A Népszabadság (Schweitzer rabbi… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Schweitzer József… 2.o.) is közlik, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit a 90. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen vasárnap. A miniszter hangsúlyozta: lehet gyűlölet és szégyen nélkül, szeretetben élni. Úgy vélte, akkor vannak a magyar és a zsidó kultúrának közös vonásai, ha vannak olyan emberek, mint Schweitzer József, aki egyszerre tudja képviselni a kultúra magyar és zsidó elemeit. Az ünnepségen felolvasták Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelét is.

Magyar Kurír

(bd)