Napi sajtószemle

– 2012. október 18., csütörtök | 9:04

Az október 18-i nyomtatott lapok szemléje

A Magyar Nemzet (5.o.) Szegények világnapja címmel számol be arról, hogy ruhát, élelmiszert és tűzifát is adományoztak a segélyszervezetek tegnap a rászorulóknak országszerte, a szegénység elleni küzdelem világnapján. A Katolikus Karitász közleménye szerint kb. 2500 rászoruló embernek segítettek több mint húsz településen. Az adományosztásokon főleg a hajléktalanok, a fogyatékkal élők, a nagycsaládosok és a súlyos betegek részesülnek kiemelt figyelemben. A Karitász központjaiban különböző adományokat – élelmiszert, ruhát, mosószert, takarót, tűzifát, almát vagy pékárut – kaptak tegnap a rászorulók, egyes helyeken teajárat indult. A Magyar Református Szeretetszolgálat 4,5 millió forint értékben osztott lisztet, cukrot, sót, étolajat és száraztésztát tartalmazó élelmiszercsomagot a nélkülöző családoknak.

A Magyar Hírlap (Többletforrás 2.o.) hozza, hogy megjelent tegnap a Magyar Közlönyben a kormány határozata a budavári Mátyás-templom felújításához nyújtott 700 millió forintos többletforrásról. A kabinet a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványösszegekkel biztosítja az összeget, amelyből 606 millió a templom rekonstrukciójának folytatására, 94 millió pedig az ezzel összefüggő járulékos költségek finanszírozására használható fel. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter korábban bejelentette: 2013. május 31-ére befejeződhet a templom több éve húzódó rekonstrukciója.

A Heti Válaszban (A Jóisten nem demokrata 84–86.o.) Markó Iván Kossuth-díjas balettművész, a Magyar Fesztivál Balett vezetője nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy negyven táncművész nyílt levélben sérelmezte, hogy az MFB 130 forint rendkívüli támogatást kapott a kormánytól, pályázaton kívül. Elmondta: „A tiltakozó levél célkeresztjében nem én vagyok, nem is a miniszterelnök úr, akinek írták, hanem ami sokkal durvább, súlyosabb és elgondolkodtatóbb: a Jóisten. Mégpedig azért, mert a Jóisten nem demokrata. Nem egyformán, ad se testileg, se lelkileg, se érzelmileg, se gondolatilag, se családilag. Hitem szerint minden rajta múlik. Természetesen annak, hogy a Jóisten jeleit észrevegyük és teljesítsük, ára van. Azért meg kell dolgozni, meg kell szenvedni, és nagyon kell tudni szeretni. Ahányszor egy ember szívében feltámad a szeretet, Jézus annyiszor támad föl. Ez tehát egy folyamat, nem egyszeri történés… A Jóisten mindig küld – ember képében – angyalokat, akik minden érdek nélkül mellém állnak. Semmit nem kérnek, semmit nem várnak el, csak azt, hogy dolgozzak. A most készülő könyvem első oldalára annyit írok, hogy az igazság és az ítélet a Jóistené, nekünk, esendő embereknek egy lehetőségünk van, az őszinteség.” A Magyar Fesztivál Balett igazgatója elmondta azt is, a 130 millió arra elegendő, hogy „júniusig kifizessem a béreket, és ha a Jóisten megsegít, akkor befejezzem Az ember tragédiáját, Madách remekművének táncszínházi változatát.” A mecenatúráról, a kultúra támogatásáról Markó Ivánnak mindig Gyula pápa és Michelangelo története jut eszébe. „Gyula pápa a nehéz természetű Michelangelót választotta ki a Sixtus-kápolna freskóinak megfestésére. Amikor kész volt, teletömte a zsebét arannyal, és útjára bocsátotta Firenze felé. Ehhez ember kell. Olyan, akinek van ízlése, kultúrája, és teljes odaadása az iránt, hogy maradandó alkotás jöjjön létre. De a Jóisten és szeretete nélkül nem jön létre semmi. Így gondolom.”

Magyar Kurír