Napi sajtószemle

A Népszavában (9.o.) Rónay Tamás A mosolygó pápa rejtélye címmel számol be arról, hogy nem gyilkosság áldozatává vált Albino Luciani, I. János Pál pápa. Ezt állította a volt egyházfő boldoggáavatási eljárásával megbízott posztulátor, Enrico Dal Cavolo, a Lateráni Egyetem rektora. Elmondta: 167 személyt hallgattak meg, s ennek alapján jutottak erre a következtetésre. Nincs semmiféle rejtély, Albino Luciani természetes halállal halt meg. Semmi gyanús körülményt nem találtak. Rónay azonban hozzáteszi: nem valószínű, hogy a rektor bejelentését mindenki készpénznek veszi, így a legenda tovább él.

A Magyar Nemzet (10.o.) Nyit a másság felé a francia baloldal címmel ír arról, hogy október végén tárgyalja a francia kormány az azonos neműek házasságát és az ilyen párok örökbefogadási jogait szabályozó törvénytervezetet. Közben nő azoknak a száma, akik felhívják a figyelmet a veszélyekre, és megfontoltságra szólítják fel a kormányt. A lap megállapítja: a katolikusok kivételezett helyzetben vannak a vitában. André Vingt-Trois, a franciaországi bíborosok elnöke már kétszer is találkozott az ügyben az igazságügy-miniszterrel, Christiane Taubirával. A vélemények azonban nem közeledtek egymáshoz. Az orgánum emlékeztet rá: a hetekben Rómában rendezett ad limina találkozón a francia egyházi vezetők előtt elmondott beszédében XVI. Benedek pápa anélkül, hogy kiejtette volna a száján a melegházasság szót, egyértelműen érintette a problémát. A pápa szerint a politikai összetűzést kerülendő értelmiségi vitát kell szervezni a kérdésről. André Vingt-Trois egy rádióinterjúban négy csapdára hívta fel a figyelmet, amelyeket az egyháznak kerülnie kell a vitában. Az első, hogy ez nem politika. A második szempont, hogy az egyháznak nem valamilyen katolikus családmodellt vagy házasságtípust kell védenie, hanem a jövőt biztosító emberit. Nem kell hagyni magát bevonni egy ideológiai, homoszexuálisokat gyűlölő vagy szerető disputába, hiszen ez jogi vita, amelynek súlyos társadalmi következményei vannak. Az örökbefogadás kérdésében pedig a gyermekek jogaira kell összpontosítani. Milyen jogon dönti el az állam, hogy egy örökbe adott gyermeknek lesz-e apja és anyja vagy pedig egyes szülője és kettes szülője? A bíboros mellett számos francia jogtudós, pszichológus felhívta a figyelmet arra is, hogy Franciaország aláírta a nemzetközi gyermekjogi chartát, amellyel a most készülő törvény szöges ellentétben áll. A Magyar Nemzet arra is kitér, hogy vannak olyan egyházi személyek, akik határozottan követelik, hogy ebben az egész francia társadalmat érintő kérdésben kérjék ki a nép véleményét. A homoszexuálisok között is formálódik egy csoport, amely nem kér a nekik juttatott igencsak politikai ízű „ajándékból.” Elvetik azt az erőszakos szemléletmódot, amellyel a média szinte kizárólagos támogatását élvező kicsi, de annál hangosabb homoszexuális csoportok maguknak sajátítják ki a jogot a Franciaországban élő, három és fél milliósra becsült homoszexuális közösség érdekeinek képviseletére.

A Népszabadság (3.o.) Népszavazást sürget a katolikus egyház címmel számol be arról, hogy megszavazta az uruguayi szenátus is az abortusz legalizálását, ezzel a dél-amerikai országban, ha szűk többséggel is, de végleg elfogadták a vitatott törvényt. A lap megállapítja: az abortusz kérdése élesen megosztja az uruguayi társadalmat: még ki sem hirdették a törvényt, amikor a katolikus egyház és az ellenzéki nemzeti párt máris sürgeti, hogy rendezzenek róla népszavazást.

A Magyar Hírlap (Hazánk… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Változás… 5.o.) beszámolnak a Keresztény Civil Szervezetek 7. országos fórumáról. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője előadásában figyelmeztetett: ha nem változnak pozitív irányban a termékenységi mutatók, a század végén Magyarország lakossága a felére csökken, és kétharmada 65 év fölötti lesz. Így a társadalom működésképtelenné válhat, ezért a fiataloknak meg kell mutatni a családteremtés értékeit. Habsburg-Lotaringiai Christiana szerint a nyugat-európai országok lelkileg haldoklanak, mert feladták azokat az értékeket, amelyek kétezer éven át éltették őket. Jelenits István piarista szerzetes tanár arról beszélt, hogy nem szabhatják meg, hogy egy emberi élet mikor értékes. „Különféle ideológiák szőtték át a XX. század politikáját, amelyek háborút és forradalmakat hoztak, s azt mondták: nem minden emberi élet értékes. Feladatunk átadni azt az apáinktól örökölt kultúrát, amely megtanítja becsülni saját magunk és mások életét.” A rendezvényt levélben köszöntötte Böjte Csaba ferences szerzetes. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke hangsúlyozta: a félelem és a szorongás öl, míg az örömnek és a bizakodásnak teremtő ereje van. Így nem szabad a fiataloknak folyamatosan a nehézségekről beszélni, hanem ki kell mondani előttük: sosem volt annyi cipőnk, ruhánk és luxuscikkünk, mint ma, és sosem volt annyi kövér ember, megműveletlen föld, megkapálatlan szőlő a Kárpát-medencében, mint amennyi napjainkban. Böjte Csaba szerint ha állandóan sírunk, elűzzük az országból fiainkat. 

Magyar Kurír