Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) idéz Andrzej Dziega lengyel érsek nyílt leveléből, amelyet az általa vezetett szczecin-kamieni egyházmegye minden plébániai közösségében felolvasnak. A főpásztor figyelmeztet: a halloween, a mindenszentek éjszakájának egyre nagyobb népszerűsége lelki kárt okoz a lengyel fiatalokban. A halloween a sötétség világával, ördögökkel, vámpírokkal és démonokkal ismerteti meg az iskolásokat, mindezt a szórakozás nevében. Dziega érsek leszögezte: „A halloween a pogányság reklámozását és a halál kultúráját jelenti, ezért nincs helye az iskolákban.” A Magyar Nemzet közli azt is, hogy a lengyel közszolgálati rádió szerint a rendszerváltás óta egyre népszerűbbek az ilyen típusú ünnepségek Lengyelországban.

A Magyar Hírlapban („Vigasz…” 4.o.) Hofher József jezsuita szerzetes nyilatkozik mindenszentek ünnepe alkalmából. Elmondta: „A hívő ember számára vigaszt jelent, hogy bár szerette, hozzátartozója elhunyt, de újból találkozhat vele az örök életben.” Hozzátette azonban: lélektanilag senkinek sem könnyű szembesülni ezzel, vagy emlékezni arra, hogy a másik „elment.” Az érzelmeinket sem tudjuk letagadni, a gyász időszaka az egyházban is létezik. „Olyan ez, mint a megbocsátás. Hozok egy döntést, hogy nem bántom azt, aki ártott nekem, de az általa okozott sebnek még be kell gyógyulnia. Ehhez idő kell.” Halottak napján azt is tudatosítanunk kell magunkban, milyen fontosak az emberi kapcsolataink, s hogy bármikor eljöhet „az a nap”, ezért próbáljunk a jelenben is nagyobb szeretetben élni a többi emberrel. A kereszténység izgalmas tanítása, hogy egyszer majd, az idők végén, nemcsak lélekben, de testben is feltámadunk. Akárcsak Jézus Krisztus. Vagyis az ember méltóságához hozzátartozik, hogy törődjön a testével, így az egészségével is – figyelmeztetett a jezsuita szerzetes. Hozzátette: persze nem úgy, ahogy napjaink eltorzult, materialista szemlélete diktálja, amelynek egyébkénit nincs valódi válasza a halálra. Hofher József egyáltalán nem tartja véletlennek, hogy a halottak napját megelőzi mindenszentek, amikor az egyház az eszményi embert és a vértanúk közösségét ünnepli. Kifejtette: „Az Úr mondja: legyetek szentek, mint én. Ez azt jelenti, engednünk kell, hogy Krisztus valóságos, működő erővé váljon bennünk, az isteni természet átjárja, átformálja az emberit. A vértanúk ezt tették, amikor saját életüket hitükért, a többi emberért áldozták fel. Vagyis nem magukért, hanem a közösségért éltek. Ehhez a régi, önző embernek meg kell halnia a keresztvíz alatt, hogy az új, eszményi ember megszülethessen, így ez a valódi születésnapunk.”

A Magyar Nemzet (A reformáció… 2.o.) közli, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ma, a reformáció emléknapján adja át az idei Károli Gáspár-díjakat. Ismeretes, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én szögezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára a 95 pontjából álló tételét. Ez a nap a világtörténelemben a reformáció kezdete.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Lutheri úton… 5.o.) Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház világi vezetője, külügyi helyettes államtitkár nyilatkozik, aki szerint ma is érdemes odafigyelni a reformáció tanaira, amelyek mindig is fontosak voltak Európa életében. „… különösen a reformáció ünnepének környékén érdemes felidézni azt a lutheri tételt, mely szerint mindenki istentiszteletet végez, aki jól végzi a munkáját. Nem kétséges, hogy ez a mentalitás a társadalmi jólét, a gazdasági siker egyik záloga lehet.” Prőhle Gergely egyúttal leszögezte: a keresztény politizálás nem egyenlő a maradisággal. Az evangélikusak világi vezetője emlékeztetett rá, hogy Kálvinnak és Luthernak egyértelmű álláspontja volt a hitelezéssel kapcsolatban. Luther Márton azt mondta: a bankoknak lehet kamatot szedni, „de ezt a pénzt közcélokra kell fordatani. Voltak ennél szigorúbb elképzelések is, mások elvetették a kamatszedést, de azt mondták, aki kölcsönt kér, annak be kell bizonyítania, hogy amit csinál, az nem az egyéni gazdagodását szolgálja, hanem a közösség épülését. Ha így lenne, nem is lenne semmi probléma. Persze ez már Svájcban is megváltozott. De ha egy szervezet, akár egy kis családi bank képes évszázadokon át fennmaradni ezen elvek szem előtt tartásával, az azt jelenti, hogy képes volt bebizonyítani a közösségnek, hogy jelenléte és működése hasznos.” Prőhle Gergely arról is beszélt, hogy Kurt Koch, a Szentszéknél a keresztény egységért felelős apostoli tanács elnöke korábban bázeli püspök volt. „Ez a püspökség különleges, hiszen két olyan hely van mindössze, ahol nem a Szentszék jelöli ki a püspököt, hanem a gyülekezetek jelölteket állítanak. A kantonális gyűlések ellenjegyzik a neveket, majd erről a listáról választanak a püspökség tagjai. Szerintem ez a gyakorlat is mutatja, hogy a Szentszék számára is fontos a protestáns világból származó tapasztalat. Az a Luther Mártontól származó ’ötlet’ pedig, hogy anyanyelvükön olvassuk a Bibliát, egyenesen a nemzeti megmaradás kulcsa. Az egyházak számára persze – bármely hitvallást tartsák is a magukénak – az a legfontosabb, hogy olvassák. A reformáció ünnepének is ez a legfőbb üzenete.”

Magyar Kurír