Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1.,6.o.) XVI. Benedek pápa: A szeretet győz az egoizmus felett címmel számol be arról, hogy a Szentatya mindenszentek ünnepén a Szent Péter téren elmondott Úrangyala imádásában hangsúlyozta: „Mindenszentek napja arra emlékeztet, hogy a szentekkel való közösség már itt a földön megkezdődik. Mindannyian szentségre vagyunk hivatva… A szentek a szeretet győzelmét hirdetik az egoizmus és a halál felett.” A lap megjegyzi, hogy XVI. Benedek pápa hirtelen nem tudta folytatni az olvasást, és néhány másodpercre megszakította a beszédét. „Elnézéseteket kérem, ma nem látok jól” – mondta a Szentatya. Az olasz hírügynökségek szerint a pápát a szembe sütő nap zavarhatta meg.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (4.o.) Megsarcolnák Ajkán a Mária Rádiót címmel számol be arról, hogy az ajkai képviselő-testület szocialista többsége úgy döntött, nem, vagy csak busás jogdíj ellenében használhatja Ajka nevét a városban húsvéthétfő óta sugárzó Mária Rádió, amelynek műsorát teljesen ingyen, helyi önkéntesek készítik. Táncsics Tamás, Ajka Fidesz-KDNP-s frakcióvezető-helyettese szerint több mint aljasság pénzt kérni a névhasználatért, ráadásul jogellenes is a határozat, hiszen a kérelmet az akkor hatályban lévő jogszabályok alapján kellett volna elbírálni. Táncsics szerint Schwartz Béla szocialista polgármester a városban és a környéken élő hívőknek üzent hadat. „Ráadásul tettével a katolikusokhoz való viszonyát is egyértelműen kifejezte.”

A Magyar Nemzet (4.o.) Nem kell az utcán éjszakázni címmel közli, hogy Soltész Miklós, szociális ügyekért felelős államtitkár szerdán közölte: senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát, mivel az előttünk álló télen 20 700 férőhelyet tudnak biztosítani országszerte. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint szinte biztos, hogy a fővárosban a télen nem lesz férőhiány. A szeretetszolgálat intézményeiben elérhető 200 állandó férőhely a téli krízisidőszakban 110 férőhellyel bővül, s szükség esetén a karitatív szervezet más intézményei is befogadják a kihűléssel fenyegetett embereket. November 1-jén munkába állt a szeretetszolgálat krízisautója is, amelyet 24 órán át elérhető diszpécserszolgálat (36-1/338-4186 riaszt bejelentések alapján. Vecsei Miklós elmondta azt is, hogy a december elsején kezdődő kilakoltatási moratóriumok csupán átmenetileg segítenek. Lehet, hogy néhány esetben segíti a túlélést a kilakoltatási tilalom, más esetben viszont „egy picit alszik az, akinek ügyködni kellene azon, hogy helyrehozza a dolgait.”

A Népszabadság (Meglett kegytárgyak… 2.o.) beszámolója szerint Balogh Tibor rendőr alezredes, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság vezetője adta vissza Juhász Ferenc plébános kanonoknak a gyöngyösi Szent Bertalan-templomból korábban ellopott, s a napokban a rendőrség által megtalált egyházi kegytárgyakat.

A Magyar Hírlap (Átnyújtották… 2.o.) és a Magyar Nemzet (A reformáció… 4.o.) is beszámolnak arról, hogy március 31-én szerdán, a reformáció emléknapján Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár átadták a Károli Gáspár-díjakat, Herczeg Pál teológus professzornak és Kamp Salamon zenepedagógusnak.

A Magyar Nemzet a fentiek mellett tudósít a debreceni nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteletről is, amelyen Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke kifejtette: a reformációnak a kereszténység megújítása volt a célja, nem az egyház kettészakítása. Ötven évvel ezelőtt a II. Vatikáni Zsinat is „ablakot nyitott” az ökumenikus gondolatra, de szerinte azóta ez a nyitás mintha kissé háttérbe szorult volna. Bölcskei Gusztáv arra is kitért, hogy Magyarország „világbajnok” lett, egy közelmúltban közzétett felmérés ugyanis a magyarokat a világ legpesszimistább nemzetének találta. „A reformáció ma is érvényes üzeneteként azt hirdette, a bárány, vagyis Krisztus bent van és nem kint, bent van a templomban és az ember lelkében. A benne való hit erőt kell, hogy adjon az olyan nehéz körülmények között is, amik között most élünk” – mondta a püspök.

A Heti Válaszban (70-71.o.) Prőhle Gergely A kapitalizmus esete Luther Mártonnal címmel emlékeztet rá, hogy Luther Márton megkülönböztetve a „polgári kereskedést” és „az istentelen kereskedést”, egy százalékban maximálta az elérhető árrést. „Kamatszedés dolgában még szigorúbb volt, s csak akkor tarthatta megengedhetőnek, ha – mai fogalmaink szerint – késedelmi kamatról van szó. A lutheri hivatásetika ismeretében nem csoda, hogy a munkával keresett pénz számára (is) értékesebb, mint a kereskedéssel vagy pénzügyi spekulációval szerzett haszon. Így válik érthetővé a Fuggerekre vonatkozó lesújtó véleménye, mely szerint nem lehet ’igazságos és Istennek tetsző, ha valaki egyetlen emberi élet alatt oly sok és oly királyai javakat hord össze egy rakásra’.” Prőhle Gergely szerint a lutheri reformáció központi gondolata a hit kérdése körül forog. „Miképpen lehet akár mindennap megtérni, kételyektől és kísértésektől kísérve bízni, s a keresztény ember szabadságának tudatában csak Istennek szolgálni, ugyanakkor minden embernek szolgájává lenni? E gondolatból ered a protestáns hívek fokozott szuverenitása, a hierarchia elleni tiltakozása, a közösségek demokratikus felépítése. A hit erősítését szolgálta a Biblia lefordítása, az egyházzene, a közös éneklés jelentőségének növekedése, mely óriási hatást gyakorolt a nemzeti kultúrák kialakulására Európa-szerte.”

Ugyancsak a Heti Válasz (Ébredés… 30-37.o.) összeállítást készített az amerikai elnökválasztás esélyeiről. Ismeretes, hogy a republikánusok elnökjelöltje, Mitt Romney a mormon vallás követője. A lap rámutat: „A mormonok titokzatos tevékenysége még a kádári Magyarországra is kiterjedt, amikor mikrofilmre vették az itteni egyházi anyakönyveket.”

Magyar Kurír

(bd)