Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) a The Wall Street Journalra hivatkozva közli, hogy a South Park amerikai animációs filmsorozat legújabb részeiben Krisztus dopping hatására tesz csodákat, s a szegény belarusz parasztoknak szaporítja meg a bort. Mindennek az erkölcsrombolásnak a kulminációja pedig az, hogy Jézus a pólóján szabadságot követel a Pussy Riot tagjainak.

A Magyar Hírlap (A reneszánsz… 17.o.) beszámolója szerint első alkalommal együtt látható Donatello, Brunelleschi és Michelangelo feszülete Firenzében, amelyeket a dóm keresztelőkápolnájában állítottak ki. A XV. századi firenzei művészet jelképeinek számító alkotások a csütörtökön kezdődött Florens 2012 nemzetközi kulturális biennálé sorozatában láthatók.

A Hetek (5-7.o.) Trendforduló címmel ismerteti a francia Le Figaro megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményét, amelyből kiderül: Franciaországban létszámát tekintve jelenleg első számú vallás a katolicizmus, melynek azonban vasárnapi miselátogatói közül 65 százalék ötven év feletti, míg ezzel szemben a pénteki mecsetlátogatók 73 százaléka ötvennégy évnél fiatalabb. Harminc év alatt a katolikusok mindössze 16 százaléka jár vasárnapi szentmisére, míg a muzulmánok esetében ez a szám 48 százalék. A muzulmán vallási szokások, öltözködési viseletek betartásával kapcsolatban a franciák 60 százaléka úgy gondolja, hogy már túlzottan nagy a vallás szerepe, két éve még csak 55 százalék gondolta így. A megkérdezettek 43 százaléka fenyegetőnek érzi a muzulmánok média- és közszereplésben való látható térnyerését. Egyre több francia véli úgy, hogy túlságosan nagyok a kulturális különbségek az őslakos franciák és a bevándorolt muzulmánok között. A franciák 40 százaléka közömbös az iszlám francia jelenlétével kapcsolatban, a társadalom többi részében viszont e vallással szemben jelentősen nőtt a keményen elutasító és negatív véleményt vallók száma. 

A Népszabadság (Mindszenty… 2.o.) közli, hogy emlékjegyekkel tiszteleg az ’56-os forradalom hősei előtt a Híd Numizmatikai Egyesület, a biztonsági papírra nyomott „bankók” Mindszenty József bíboros hercegprímást és a mártírhalált halt Mansfeld Pétert ábrázolják. Az egyesület az emlékjegyekből befolyó bevételét oktatási programjának fejlesztésére fordítja.

A Magyar Hírlapban (11.o.) Faggyas Sándor Öreg pásztor a forgószélben címmel Ravasz László egykori református püspöknek az 1956-os forradalom leverését követő hitvalló magatartását méltatja. Mint írja, 1956 novemberében „több ezer pesti srác állt az élet kapujában, és nagyon sokan áldozták életüket a városért, a hazáért és a szabadságért. Az öreg pásztor pedig rendületlenül, hűségesen hirdette tovább az igét, tartotta az emberekben a lelket 1956-57 tragikus telén a főváros gyülekezeteiben, minden vasárnap énekeltette a templomokban a Himnuszt és a Szózatot – egészen 1957 húsvétjáig. A forradalmat és szabadságharcot eltipró, a kommunista diktatúrát restauráló Kádár-rezsim akkor érezte magát elég erősnek, hogy Ravasz Lászlót újra és végleg eltiltsa az igehirdetésről.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Miklós Péter Az egyház és a kommunisták címmel arra keresi a választ, hogy „mi volt az oka a szovjetrendszert kiépítő Rákosiék és a diktatúrát az ötvenhatos forradalom leverése után újrateremtő Kádárék kérlelhetetlen egyházellenességének?” A történész szerző úgy véli, hogy a marxi ideológiai alapon túl – „a vallás a nép ópiuma” – praktikus magyarázat is volt. „A történelmi egyházak ugyanis a szociális igazságosságon, a magántulajdonon és a hagyományos polgári értékeken alapuló társadalmi rendet hirdették. Ez persze kiváltotta a jellegéből fakadóan igazságtalan és emberellenes, a jog- és a tulajdonfosztó, elnyomó kommunista rendszer gyűlöletét. Ezért kellett átélnie a meghurcolást, az üldözést, a korlátozást számos lelkésznek és a vallásos magyarok tömegének, akiknek áldozatvállalásáról és bátor kiállásáról nem szabad megfeledkeznünk soha.”

A Magyar Fórumban (Bizonyítanunk kell… 12.o.) Kovács Gergely pápai káplán, Márton Áron egykori gyulafehérvári püspök boldoggá avatási ügyének posztulátora nyilatkozik, aki elmondta: „Ha vértanúról van szó, akkor azt kell igazolni, hogy a hitéért halt meg, vagyis a halálig kitartott Jézus Krisztus mellett, Ilyen esetben a boldoggá avatáshoz nincs szükség csodára. Ha valaki nem vértanú – mint Márton Áron, aki ugyan hosszú éveket töltött börtönben és palotafogságban, de nem volt vértanú –, a boldoggá avatáshoz nem elegendő azt igazolni, hogy az erényeket hősies módon gyakorolta, hanem szükség van egy igazolható csodára. Tehát előbb bizonyítanunk kell, hogy Márton Áron valóban szent életű volt, viszont a boldoggá avatásához szükséges egy bizonyított csoda. A szentté avatáshoz pedig még egy csodára van szükség, még egy vértanú esetében is. Márpedig egy olyan csodára, amely a boldoggá avatás után történt.” A pápai káplán emlékeztetett rá: „Márton Áron püspökségének jelentős részét a börtön, a szobafogság tette ki, és mindvégig sokan jelentettek róla. Bizonyára igaziból csak saját magára számíthatott. Ki tudja, kivel tudott bensőségesen beszélgetni… De soha nem tévesztette el az irányt, mert mindvégig a hit szilárd talaján állott. Szent Jakab apostol szavai szerint: hite működött tetteiben, cselekedetei igazolták hitét. Azt példázza az élete, hogy ha erős a hitünk, akkor bármilyen körülmények közt, bármilyen vihar közepette szilárdan állunk, ahogy az a fenyőfa, amelyik Márton Áron püspöki címerében van.”

A Magyar Hírlap (Megújulhat… 17.o.) közli, hogy a tíz nemzeti emlékhelyünk egyike, a hazai és európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű somogyvári bencés apátság, Szent László király első nyughelye megújulhat. Az uniós forrásból, másfél milliárd forintból megvalósuló fejlesztéssel a romterület mellé, a tájba illeszkedő látogatóközpontot építenének. A Szent Korona hologramja fogadná a látogatókat, akik megismerkednének a Kapuvárhegy történetével, Szent László király életével és korával, a bencés apátság történetével. Szabadtári színpad is létesülne.

A Népszabadságban (Kétszer kettő… 12-13.o.) az új történész-politológus generáció képviselői nyilatkoznak, köztük két konzervatív fiatal, Békés Márton és Megadja Gábor. Utóbbi elmondta: „Az az egyenlőséggondolat, hogy valaki születésénél fogva nem alsóbbrendű, nem a francia forradalom terméke, hanem a kereszténységé. Krisztus előtt még különbséget tettek vezetők és engedelmességre alkalmasak között. Arisztotelész például nem látott erkölcsi problémát abban, hogy valaki rabszolga. Az, hogy az emberek méltóságukban egyenlőnek születnek, keresztény gondolat, a felvilágosodás csak szekularizálta és radikalizálta.” Megadja azonban figyelmeztet: „Azt ne felejtsük el, hogy a kereszténységben jelen van a tökéletlenség gondolata. Ám attól, hogy a földi létben nem valósul meg az egyenlőség, a kereszténység mindig is küzdött az emberi méltóságért: a kereszténység nélkül a rabszolgák felszabadítása nehezebben ment volna.” Békés Márton hozzátette: „… az ember nemcsak Isten és a természeti törvények hatalma alatt áll, hanem bonyolult hatalmi viszonyok hatása alatt is. Ebből a rendszerből nem lehet radikálisan kiszakítani, s a tökéletességre törekvés felé űzni. A minden ember egyenlő gondolatot úgy tudom konzervatív nyelvre lefordítani, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen. Éppen ezért jár mindenkinek az egyenlő méltóság. Ennek radikális megtagadása volt a nácizmus. Ugyanakkor, ha az alázatot tagadjuk meg, az irigységhez vezet. Ennek az ideológiája a kommunizmus volt. Mindkettőtől tartózkodni kell.”

Magyar Kurír

(bd)