Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Vázlatnak sem jó az MSZP-program címmel számol be arról, hogy súlyos bírálatot fogalmazott meg az MSZP oktatási programjának vitairatáról a Keresztény Pedagógus Társaság (KPT), amely szerint a dokumentum egyetlen, a köznevelési és felsőoktatási rendszer gondjaira megoldást kínáló javaslatot sem tartalmaz. A társaság hangsúlyozza: nehéz elhinni a még „vázlatnak sem tekinthető” anyagban felsorolt ígéreteket.

A Heti Válaszban (54-55.o.) László Dóra Ardere et lucere! (Lángolj és világíts!) címmel emlékszik meg arról, hogy százéves a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. A cikkíró tényként szögezi le: a közvetlen tanár-diák viszony a ciszter pedagógia alapja, ez tette népszerűvé a centenáriumát ünneplő budai oktatási intézményt.

A Magyar Narancs (17-19.o.) Ház a város szélén címmel ír arról, hogy marista szerzetesek működtetik Esztergom cigánytelepén a Mi Házunk nevű közösségi házat, néhány helyi iskolával együtt kemény, de nem reménytelen küzdelmet folytatva a roma integrációért. A lapnak többen nyilatkoznak. Lévai Edit, a Mi Házunk igazgatónője elmondta: a házban a kicsik olyan komfortfokozattal ismerkednek meg, amivel otthon nem találkoznak. Emellett játékokat, könyveket kapnak a kezükbe, megtanulnak színezni, kezet és fogat mosni, s a legfontosabb, hogy megtanulnak magyarul. Pau testvér kifejtette: „Kísérleteket csináltunk a lopásról, drogfogyasztásról, prostitúcióról, bankrablásról, családion belüli erőszakról, kocsmai verekedésről, utána egy bírósági per volt. Azt akartuk elérni, hogy a gyerekek ne csak azt tudják, mi a bűncselekmény, hanem ismerjék meg annak a következményeit is.” Pau testvér egy friss kudarcélményét is elmesélte az újságnak. Az egyik telepi gyerek általánosban kitűnő tanuló volt, felvették informatika szakra, de két év tán kimaradt. „Az osztályban ő volt az egyetlen cigány, és az osztálytársai nem fogadták el. Azzal csúfolták, hogy menjen inkább vasazni. Otthon az anyja is hajtotta, hogy nősüljön meg. Így aztán abbahagyta az iskolát. A cigány szokások nem mindig alkalmasak a mai társadalomba való beilleszkedésre, de a többség sem igazán akarja az integrációt. Mi középen állunk, és a pedagógiai eszközeink mellett szeretettel segítjük a beilleszkedést” – mondta a szerzetes. Az Arany János Általános Iskola igazgatója, Baranya István arról beszélt a lapnak, hogy rengeteg változást észleltek, amióta az oktató szerzetesrend foglalkozik a gyerekekkel. „Érződik bennük a szeretet, kialakult az érzelmi kötődés… Örömteli, hogy roma és nem roma gyerekeket tudok felsorolni, akiknek diplomájuk van.”

Magyar Kurír
(bd)