Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (3.o.) Keresztény politizálás és párbeszéd, a Magyar Nemzet (4.o.) Osztrák-magyar közös ügyek egykor és ma címekkel számolnak be arról, hogy a keresztény politizálás lehetőségeiről és feladatairól rendeztek tegnap konferenciát a Parlamentben, abból az alkalomból, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar érdemrend nagykeresztje kitüntetésben részesítette Christoph Schönborn bíboros érseket, az Osztrák Püspöki Konferencia elnökét. A kormányfő méltatásában hangsúlyozta: a keresztény gyökereiről megfeledkező Európa hasonlatos ahhoz az emberhez, aki alap nélkül homokra építette a házát, majd jött az áradat, beleütközött ebbe az épületbe, amely az összeomlás szélére került. Ezért ma sok felelősen gondolkodó ember közös célja, hogy az új Európa ismét a kereszténység sziklaszilárd alapjára épüljön. Orbán Viktor idézte az új magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy a kereszténység nemzetmegtartó erő, és a család, valamint a nemzet képezi a társadalmi együttélés alapját. A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni közelmúltbeli támadások idején mindig barátként számíthattunk Christoph Schönbornra, ő ugyanis nem azt kereste, mit lehet kifogásolni a magyar alaptörvényben, hanem éppen arra mutatott rá, hogy a szekularizált Európában milyen értékeknek kell újra hangot adni. A bécsi bíboros érsek leszögezte: az egyháznak pozitívan kell viszonyulnia, s nem mindenben alkalmazkodni a modern világhoz. Christoph Schönborn köszönetet mondott Orbán Viktor kormányfőnek azért, hogy ma is bátran kiáll az egyetemes értékek mellett, az alaptörvény pedig központi helyet biztosít nekik. Az osztrák katolikus egyházfő figyelmeztetett: „A szekularizáció jelenségei miatt nem szabad az elkötelezett keresztényeknek megsértődni és kivonulni a közéletből, hanem párbeszédet folytatva kell képviselniük az értékrendjüket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a történelem folyamán a szekularizációs törekvések gyakran pozitív hatást gyakoroltak az egyház életére, ugyanis a keresztényekre nehezedő nyomás ösztönzőleg hatott a megújulásukra, vagyis a felvilágosodással kezdődő szekularizáció tüzében a keresztény közösségek megszabadultak sok olyan nehezéküktől, amelyek evangéliumi küldetésüket hátráltatták. S ne feledjük, hogy a kereszténység nem idegen test Európában, hanem földrészünk önazonosságának forrása.” A rendezvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: „A szekularizáció nem állapot vagy folyamat, hanem ideológia, amely a maga jakobinus, marxista, szabadkőműves összetettségével azt a célt tűzte ki, hogy a vallás legitimitását és kompetenciáját megkérdőjelezte a társadalmi kérdések kapcsán.” A konferencián felszólaló Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök kifejtette: az élet ritka ajándéka, ha az igazságosság és a többség találkozik, de most Magyarországon ilyen időket élünk. Ennek köszönhető, hogy a kétharmaddal rendelkező Országgyűlés tavaly keresztény értékeken alapuló, bátor alaptörvényt fogadott el. A keresztény hit és a keresztény politika közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, de a keresztény hit fényében lehet és kell is a politika tartalmáról beszélni. A keresztény politika hatékonyságának fokmérője nem az egyház anyagi támogatásának nagysága, hanem a krisztusi értékek képviselete a közjó érdekében. A keresztény politika lényege, hogy az identitását vesztett európai társadalmat ráébressze az igazi emberi értékekre – mondta a Szeged-csanádi püspök.

A Hetek (14-15.o.) Sarló és kereszt címmel foglalkozik a kormány oktatási koncepciójával. A lap azért tartja érdekesnek Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerepét, „mert ő nemcsak Orbán Viktornak oktatásról alkotott koncepcióját hajlandó kritika nélkül végrehajtani, hanem mindezt megfejeli azzal, hogy a történelmi egyházak, különösen a katolikus egyház oktatási filozófiáját adagolja a mixtúrához. Egy olyan új, erkölcsös és nemzeti középosztály létrehozása is megjelenik Hoffmann koncepciójában, amely közelít a két világháború úri Magyarország víziójához.” A Hetek figyelemre méltónak tartja azt is, hogy Hoffmann Rózsa tanácsadóinak többsége katolikus.

Ugyancsak a Hetekben (22-23.o.) Jászberényi Sándor Veszélyes alku címmel ír arról, hogy pusztán spirituális vezető kíván maradni, és nem akar politikai befolyást gyakorolni az egyiptomi koptok új pápája. „A november elején megválasztott II. Teodorosz annak ellenére igyekszik kiegyezni a Muzulmán Testvériséggel, hogy az iszlám szélsőségesek országszerte pogromokat vezényelnek a keresztények ellen. A tehetősebb koptok többnyire a kivándorlás mellett döntenek – Európa és benne Magyarország a megfelelő összegért kész őket is befogadni.”

Szintén a Hetekben (Európa… 26.o.) Pat Robertson, a CBN televízió alapítója, keresztény prédikátor nyilatkozik, aki vallja: „az egész világ ítélet alá kerül majd, mert elutasítják Isten alapelveit. Nemcsak Amerika, hanem – talán néhány kivételtől eltekintve – minden nemzet szembefordult a törvénnyel. Ugyanakkor hiszek abban, hogy Isten ezt az időszakot nagy ébredésre akarja felhasználni, amikor szerte a világon tömegek fognak Jézus Krisztushoz fordulni. Szerintem ez megelőzi az ítéletet, ezért úgy vélem, van még időnk. Én a magam részéről továbbra is minden erőmmel azon vagyok, hogy hitre vezessem az embereket.”

Magyar Kurír