Napi sajtószemle

Több lap foglalkozik azzal, hogy vasárnap este a hvg.hu Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül címmel jelentetett meg cikket, amelyben azt állította: a miniszterelnök-helyettes 1992-ben megvédett szociológiai diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. Semjén tegnap teljes egészében közzétette 1990-ben kelt két dolgozatát és az átminősítésről szóló hivatalos okiratot a www.kormany.hu oldalon. A Népszava (12.o.) Semjén akkreditációja is kérdéses címmel megállapítja: a doktori disszertáció tartalmi megítélése nélkül is kérdéseket vet fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tudományos fokozata. A KDNP elnöke ugyanis a vallástudományok doktora, pedig 1997-ben még csak nem is tanították egyetemen ezt a tudományágat. A lap kiemeli: nem a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara egykori dékánja, Erdő Péter átminősítő levelét tette közzé két, többszörösen is plágiumgyanúba keveredett szakdolgozatával együtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Átminősítését a MAB is elfogadta, pedig ez az akkori – 1997-es – és mai szabályok alapján is jelentős kérdéseket vet fel. Így a Népszava szerint kérdéses, hogy Erdő Péternek megvolt-e a megfelelő jogosultsága az átminősítéshez „illetve, hogy e jogosultság egy másik tudományággá minősítésre is lehetőséget adott-e… Az átminősítést a MAB 1997/4/IX/5 számú határozatára hivatkozva végezte el a dékán. Ez adott ugyanis a Pázmánynak jogot az átminősítésekre, noha sem az intézmény, sem a MAB honlapján nem találtuk a határozatot. Pedig ez rendezhette, hogy egyáltalán milyen tudományágakban adhat az intézmény tudományos fokozatot. Ugyanakkor Erdő Péter a levélben a Pázmány akkori, doktori átminősítési szabályzatának 1./1. pontjára hivatkozott. Nyilvánosan ez sem fellelhető, így kérdéses, milyen átminősítési lehetőséget, illetve miféle tudományágakat jelölt meg. Mindezek ellenére nem feltételezhető, hogy 1997-ben éppen ebben az intézményben ne lettek volna tisztában azzal, hogy a hittudomány és a vallástudomány két különböző tudományág. Főként pedig az nem valószínűsíthető, hogy itt ne tudták volna, a kettő közül melyiket tanították a hittudományi karon.”

A Népszabadság (6.o.) Semjén közel járt a bukáshoz címmel foglalkozik az üggyel. A lap kiemeli, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nem voltak a lappal közlékenyek, a rektori hivatal munkatársától csak annyit tudtak meg, hogy Szuromi Szabolcs rektor külföldön van, Fodor György rektori főtanácsadó pedig nem elérhető. A lap azonban elismeri, hogy a plágiumügy miatt lemondott Schmitt Pál volt államfőhöz képest Semjén Zsolt jóval alaposabb munkát végzett, „nemcsak átvett vagy fordított mások munkáiból, hanem át is dolgozott szövegeket, és az idézeteket gyakran (de nem mindig) megjelölte.” Nyilatkozik a lapnak Hiller István volt szocialista kulturális miniszter is, aki szerint „ez nem komoly ügy.”

A Magyar Nemzet (3.o.) Közzétették Semjén Zsolt doktoriját címmel kapcsolódik a témához, kiemelve, hogy a KDNP tegnap a parlamentben visszautasította a párt politikusait ért támadásokat. Pálffy István képviselő felszólalásában rámutatott: az utóbbi időben megszaporodtak a keresztények és a kereszténydemokrata politika elleni támadások. Leszögezte: összehangolt offenzíváról van szó az ellenzék és a sajtó részéről. Példaként hozta fel, hogy „a sajtó egy aljas rágalommal támadta meg a KDNP elnökét, megpróbálta gyanúba keverni bármi áron is”, illetve, hogy az MSZP igyekezett félremagyarázni a KDNP egy javaslatát, Ajkán pedig nem engedik, hogy a Mária Rádió felvegye a város nevét.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Andrássy Gábor, a Magyar Páneurópai Unió elnöke Határok nélküli Európát akart címmel emlékszik meg a száz éve született Habsburg Ottóról, azt állítva, hogy a múltunkat jórészt meghatározó Habsburgok közt ő az egyetlen, akiről elmondható: egyszerre volt magyar hazafi és európai látókörű államférfi. A cikkíró emlékeztet rá, hogy Habsburg Ottó Strassbourgban, ha rólunk volt szó, mindig magyarul szólalt fel, és szoros barátságot ápolt Mindszenty József bíborossal. „Együtt szolgálták a magyar ügyet, és nemcsak azt: az ökumené szellemében a megnyomorított egyházakét is, amelyet a hercegprímás és Habsburg-Lotharingiai Ottó a magyarság sorsával kötött össze. Európai államférfiként és a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökeként is ennek szellemében munkálkodott. Elutasította a terjedő erkölcsi relativizmust, az önzést és az erős nemzetek mások rovására történő gyarapodását – mindazt, ami napjaink válságához vezetett.” Andrássy Gábor szerint többek között ezért mutattak be a bécsi ferences templomban ünnepi szentmisét századik születésnapján, amelyen szinte minden európai nemzet képviselője megjelent, tisztelegve Habsburg Ottó emléke előtt.

A Népszabadság (20.o.) Egy biztos pont címmel mutatja be Apáthy Juditot, a KUL Alapítvány (Kelet-európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért) koordinátorát, aki az állami gondozott fiatalok életét szeretné egy kicsit élhetőbbé tenni. Apáthy Judit felidézi, hogy az amerikai Columbus városában egy angoltanárnő beszélt neki Istenről, ő pedig elhatározta, „ad még egy esélyt” a Teremtőnek, hogy bizonyítsa létezését. A lapnak elmondta: „Nem részesültem vallásos nevelésben, az egyház bűnei miatt ódzkodtam is az egésztől. Most sem vagyok ’vallásos’, én ezt úgy mondom: hitem van. A Bibliában hiszek, és abban a Jézusban, akiről ott írnak.” Apáthy Judit állítja: ha nem békült volna ki Istennel, soha nem nyitott volna a KUL Alapítvány felé. Vallja: „Zseniálisak ezek a gyerekek, Isten csodáját látom bennük.”

Magyar Kurír  
(bd)