Napi sajtószemle

– 2012. november 21., szerda | 9:21

A november 21-i nyomtatott lapok szemléje

A Népszabadság (A Pázmány… 2.o.), a Népszava (Semjén Zsolt… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Semjén… 1.,3.o.) is beszámolnak arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora közölte: az 1997 előtti fokozatok átminősítésére akkor nemzetközi szakértői bizottságot állított fel az intézmény, amely az egyedi átminősítési kérelmeket a fokozatok minősítésére, a kérelmező tudományos munkásságára és idegen nyelvi ismereteire tekintettel vizsgálta. Azok a felsőoktatási intézmények, amelyek a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált doktori programmal rendelkeztek 1997-ben, megkapták a jogot a Magyarországon bevezetett PhD tudományos fokozat kiállítására, valamint 1997 és 1999 között a korábban megszerzett tudományos fokozatok átminősítésére is. A rektor hozzátette: „A hittudományi tudományág” nem szerepelt a hazai tudományági felsorolásban, ezért a MAB „vallástudományi programként” ismerte el a hittudományi képzést, így Semjén Zsolt doktoriját is.

A Magyar Hírlap beszámol arról is, hogy a KDNP elnöke újabb dokumentumokkal cáfolta a baloldal vádjait. Közzétette leckekönyvét és szociológusi oklevelét is. A Népszabadság azt állította, hogy Semjén Zsolt majdnem megbukott a szakdolgozatával, az iratok szerint viszont négyest kapott a dolgozatra, amelyet jelesre védett meg.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (3.o.) Bayer Zsolt Semjén bűne címmel megállapítja: „Semjén eredendő bűne – azon túl, hogy kereszténydemokrata – régebbi időkben gyökerezik. Ugyanis egyszer azt merte mondani az ország házában, hogy talán nem lenne jó, ha a gyermekeink (a fiúk!) egy szakállas bácsival szereznék első szexuális élményüket. Az új moralisták nagyjából harminc perc múlva kitalálták, hogy a szakállas bácsi a zsidó szinonimája Semjénnél, és ekkor elindult a háború… Semjén Zsolt tönkretételének, végleges ’kiiktatásának’ kísérlete most érkezett el végső fázisába. A besározás megtötént, most már csak elegendő számú és elég elszánt hiénára van szükség, hogy a ’plágium’ vádja ráégjen a miniszterelnök-helyettesre.” A cikkíró elolvasta Semjén doktoriját, s állítja: az akkurátus jegyzetekből és belső jegyzetekből teljesen egyértelmű, hogy mikor idéz, mikor támaszkodik más szerző munkájára. „Még a létező legnagyobb rosszindulattal és elfogultsággal sem áll meg a plágium vádja Semjén esetében.”

Hasonló szellemben íródott a Magyar Nemzetben (7.o.) Pilhál Tamás Felsült plágiumvád című cikke.

A Népszavában (7.o.) Simon Zoltán Blaszfémia című, témához kapcsolódó írásában reagál arra, hogy a Semjén-ügy apropóján Pálffy István KDNP-s parlamenti képviselő azt állította, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a keresztények elleni verbális támadások, Rétvári Bence KDNP-es államtitkár pedig úgy fogalmazott: ma már nem úgy üldözik az egyházakat és a keresztényeket, mint az ókeresztény korban. Simon szerint viszont „Ha ma Magyarországon tisztességes keresztény és keresztyén nagy egyházak lennének, kikérnék maguknak e véleményeket. Ma Magyarországon valóban különbséget tesznek felekezetek között, de éppen e nagy egyházak javára és sok-sok kis egyház kárára.” A cikkíró emlékeztet rá: Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban a magyarok ősképének nevezte a turult, amely szerinte „a vérhez és a szülőföldhöz tartozik”, vagyis „Nem Ábrahám és Jákob és Jézus istenéhez, hanem az Álmos anyját teherbe ejtő turulhoz… köti a magyarságot egyik héten, a másik héten pedig arról hadovál, hogy ’a keresztény értékeken alapuló politika a történelem folyamán immár sokadszorra fogja megújítani Európát’.” Simon leszögezi: „Ami ma történik Magyarországon, annak sok köze nincs a kereszténységhez, így a keresztények támadásához sem. Amit a KDNP és a Fidesz tesz, azt úgy nevezik. Blaszfémia… istenkáromlás.” 

Ugyancsak a Népszava (6.o.) Nemzeti Galéria Extra címmel közli, hogy különleges múzeumi estével várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Galéria november 23-án, pénteken. A múzeum novemberi MNG Extra programjának vendége a Pannonhalmi Bencés Főapátság lesz. Az este középpontjában a 145 éve született Vaszary János művészete áll, akinek életművét előadásokon és tárlatvezetéseken ismerhetik meg az érdeklődők. Az este során kiderül az is, hogy mi a kapcsolat a Pannonhalmi Apátság és Vaszary János között. Az érdeklődők kerekasztal-beszélgetésen ismerhetik meg a közelmúlt kortárs építészetének egyik legnagyobb vihart kavart felújítását, a pannonhalmi bazilika átépítését, megkóstolhatják a bencés gyógynövénykert különlegességeit, koccinthatnak az Apátsági Pincészet Szent Márton nevű újborával.

A Népszabadság (5.o.) Kormánypárti vízió a bűnözésről címmel úgy véli: „Az utcán sorra halálra fagyó hajléktalanok és romló közbiztonság – lényegében ezt vizionálta a Fidesz az Alkotmánybíróság múlt heti döntése következményeként. A legfőbb bírói testület alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szankcionálhatóvá tette a hajléktalanok közterületen élését.” A lapnak Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a fővárosi hajléktalanellátást újjászervező Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium egyik vezetője elmondta: nem keltett meglepetést a határozat. Már csak azért sem, mert az elmúlt hónapok gyakorlata bizonyította, hogy semmi szükség az ilyesféle szabályozásra. Vecsei tudomása szerint legfeljebb egy-két esetben fordulhatott elő az, hogy valakit kizárólag és kifejezetten azért bírságoltak meg, mert közterületen élt. Az AB döntése gyakorlati szempontból elsősorban azért fontos, mert ennek alapján több fővárosi kerület is rendeletet akart alkotni, s voltak olyan kezdeményezések, amelyek súlyos tájékozatlanságról tanúskodtak. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz szerint a döntés nyomán a jövőben nem garantálható a hajléktalanok alacsony halálozási aránya, a máltaiak alelnöke azt mondta: a döntésből nem az olvasható ki, hogy a hajléktalanoknak az utcán kellene maradniuk, hanem ennek éppen az ellenkezője, az, hogy megfelelő módszerekkel kell segíteni őket. Hozzátette: az elmúlt bő egy évben a korábbiaknál kevesebben maradtak az utcán, ez azonban nem a vitatott és megsemmisített rendelet következménye volt. Annak volt köszönhető, hogy az ellátó szervezetek munkája az átszervezések nyomán hatékonyabbá vált, a férőhelyek száma közel hétszázzal nőtt, emiatt a korábbiaknál több otthontalant lehetett elérni és elhelyezni. Az Ab döntése és a kormánypárti reakció kapcsán Vecsei Miklós így összegzett: „Le kéne végre higgadni.”

A Magyar Nemzet (Elismerés… 4.o.) beszámol arról, hogy Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Magyar Ifjúságért Díjat adományozott többek között Buday Barnabásnak, a Magyar Cserkészszövetség elnökének.

A Népszabadságban (13.o.) Papp Sándor Zsigmond Dallamok Noé bárkájáról címmel számol be arról, hogy tárlattal emlékezik a Néprajzi Múzeum a Lajtha-csoport gyűjtésére. A cikkíró emlékeztet rá: Lajtha László 1948-ban még filmzenét készített Londonban a Gyilkosság a katedrálisban című munkához. Barátai figyelmeztetései ellenére hazajött, s miután nem volt hajlandó elítélően nyilatkozni Mindszenty József bíboros hercegprímásról az ellene készülő per kapcsán, kegyvesztetté vált a kommunista hatalom szemében. Állását elvesztette, de mivel európai hírű művészről volt szó, a Népművelési Minisztérium anyagi támogatást nyújtott egy Lajtha László által irányított, állandó népzenekutató csoport létrehozásához. Vagyis létrejött a híres Lajtha-csoport, amelynek tagja volt többek között Erdélyi Zsuzsanna, a népi imádságok későbbi, nemzetközi hírű gyűjtője is.

A Népszabadság (Sanader… 1.,4.o.) beszámolva arról, hogy tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélte tegnap a zágrábi bíróság első fokon, nem jogerősen Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, akit háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntettének elkövetésével vádolt az ügyészség, kiemeli: „Elkötelezetten Európa-párti, nyitott a világra és nem utolsósorban katolikus – az európai kereszténydemokrata pártok vezetőinek szemében sokáig Ivo Sanader jelenítette meg az ideális balkáni politikust.” A lap emlékeztet rá, hogy az 59 éves Sanader eredetileg nem politikusnak, hanem papnak készült. 

Magyar Kurír