Napi sajtószemle

A Népszabadság (Vádemelési javaslat… 2.o.), a Népszava (Pécsi püspökség… 16.o.) és a Magyar Nemzet (Lezárt nyomozás… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, négyrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, adócsalás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal küldte meg a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság a Somogy Megyei Főügyészségnek a pécsi püspökség korábbi gazdasági igazgatója, W. Gyula ügyében folytatott nyomozás anyagát.

A Magyar Nemzet (3.o.) Jövőre is lesz zarándokvonat címmel számol be arról, hogy tegnap Hámori Ferenc, az Indóház Közlekedési Kiadó ügyvezető igazgatója bejelentette: hatodszor kerekedik fel jövőre a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz: a két zarándokvonat május 17-én indul Magyarországról a csíksomlyói búcsúba, ahonnan május 20-án térnek haza.

A Magyar Nemzet (3.o.) Az egység jelképe a Szent Korona, a Magyar Hírlap (3.o.) pedig Szent Korona, az összetartás örök jelképe címmel számolnak be arról, hogy Kövér László házelnök tegnap Veszprémben a „koronamentők” tiszteletére tartott ünnepségen kijelentette: „A Szent Korona a mindenkori magyar állam élő jelképe, a nemzeti egység kifejezője…. A korona tette a magyarságot az európai civilizáció maghatározó népévé.” A lapok felidézik: két éve a koronát és a királyi palástot ábrázoló bronz domborművel állítottak emléket annak a tizenöt koronaőrnek, aki a Szent Koronát a fővárosból Veszprémbe, majd Nyugatra menekítette a második világháború végén. Az egykoron sziklának nevezett katonai erődítmény falán található alkotáson ez olvasható: „Itt őrizték a magyar Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6-a és december 6-a között.” A rendezvényen Márfi Gyula veszprémi érsek arról beszélt, hogy az állam és az egyház szétválasztásának gondolata „zsákutca”, ahogy teljes egybemosása is az. „Meg kell találni a konstruktív együttműködést, amely mindkét félnek jó. Kívánom, hogy Magyarországon megmaradjon a példás együttműködés az állam és az egyház között” – fogalmazott a főpásztor.

A Magyar Hírlap (Bocsánatkérést várnak 3.o.) és a Magyar Nemzet (Kifulladt… 2.o.) is közlik, hogy nyilvános bocsánatkérést vár Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Hvg.hu-tól, amiért emberileg és tudományos értelemben véve is a becsületébe gázolt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője leszögezte: a vonatkozó dokumentumokat maradéktalanul nyilvánosságra hozták, „amelynek köszönhetően kártyavárként omlottak össze a Hvg.hu irányításával koholt vádak.” A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szerint pedig jogosan minősítették át Semjén korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. A Hvg.hu azonban továbbra is fenntartja állításait.

A Népszabadságban (11.o.) Friss Róbert Farkasok címmel azt fejtegeti, hogy azok a kereszténydemokrata politikusok, akik a Semjén-ügy kapcsán keresztényüldözésről beszélnek, nem annyira ostobák, hogy ne tudnák, ezt állítani „akkora bornírtság, mint a magyarok elnyomása Magyarországon.” A cikkíró idézi a KDNP elnökét, aki a közelmúltban azt mondta: „a szekularizáció nem állapot vagy folyamat, hanem ideológia, amely a maga jakobinus, marxista, szabadkőműves összetettségével azt a célt tűzte ki, hogy a vallás legitimitását és kompetenciáját megkérdőjelezze a társadalmi kérdések kapcsán.” Friss Róbert hozzáteszi: „Tehát végső soron a szekularizált Európával van baj, a felvilágosodással, amely az államot és az egyházat kettéválasztotta, amely Luther és Kálvin után lehetővé tette, hogy az ember autonóm módon tudjon gondolkodni önmagáról és a társadalomról. Lépnének tehát vissza a mi politikusaink a hatalmukat szolgáló fundamentalista katolicizmushoz azzal, hogy egybemosva a vallást, a katolikus egyház intézményét és a kereszténydemokrata politizálást, óvják a farkasoktól Európa ’lényegét’. Hiába mondja XVI. Benedek pápa, hogy a történelem az egyháznak segített a szekularizáció által, ami az egyház belső megtisztulásához és reformjához vezetett, a szekularizált társadalomban pedig megvan az egyház szabadsága ahhoz, hogy saját meggyőződését megélje. Mindez kevés a virulens akcionizmushoz, ahhoz, hogy tevékenyen szolgálják az orbáni politikát.”

A Népszava (3.o.) Keresztényellenes a KDNP több lépése címmel azt állítja, hogy az Orbán-kormány több olyan intézkedést hozott, ami negatívan érintette a keresztény vallási közösségeket. A tavaly elfogadott egyházügyi törvény például csaknem 200 felekezetet fosztott meg egyházi jogállásától, köztük a széles körű oktatási, szociális és humanitárius tevékenységet végző Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. Ám a kormánnyal kiváló kapcsolatokat ápoló történelmi egyházak is rosszul jártak a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikájával. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése miatt ugyanis drasztikusan csökkent az egyházaknak járó egyszázalékos felajánlásokból befolyó összeg – írja a napilap.

A Heti Válaszban (Testét, lelkét, mosógépét 48-50.o.) Keresztes Ilona, a Magyar Rádió műsorvezető-szerkesztője nyilatkozik, aki számtalan család és fiatal élethelyzetével találkozik, férjével pedig évekig tartottak katolikus fiataloknak jegyesoktatást. Mindemellett négy fiú édesanyja. Elmondta: „Vannak családok, ahol több nemzedékre visszamenőleg lehet látni, hogy jól házasodnak, sok gyerek születik, minden család egyben van, harminc unoka veszi körül a nagymamát, szeretik, segítik egymást. Azt a módot kellene eltanulni, ahogy ezeket a családokat működtetik.” Keresztes Ilona elismeri, hogy akiknek nem adatik meg ez a családi minta, azoknak nehezebb, de „számukra sem csak hiú remény, hogy teljes családban éljenek. Szerencsére vannak helyek, ahol ezt meg lehet tanulni. A Három királyfi mozgalom előadásaira például zsúfolásig megtelik a SOTE előadóterme. Káposztásmegyeren pedig a Szentháromság plébánián működő közösségben vannak, akik tisztasági fogadalmat tettek, és a házasságig megőrzik szüzességüket. Ezer és egy gyönyörűséges módját tapasztalják meg annak, hogyan lehet kifejezni a szerelmet egymás iránt. Ebből a közösségből aztán hamar és stabilan házasodnak a fiatalok. Vagy a Schönstatt Családmozgalom családjaiban már a húszas éveikben megházasodnak a lányok, és harmincéves koruk előtt megszülik az első és második gyereküket. Csak azzal tudom magyarázni ezt a jelenséget, hogy az ezekben a családokban nevelkedő gyerekek szüleik kapcsolatán látják, hogy ez a modell életképes.”

Magyar Kurír

(bd)