Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (3.o.) Kacsoh Dániel Bővülhetnek a felekezetek pénzforrásai címmel ír arról, hogy visszatérne a kabinet a jövő évtől az első Orbán-kormány „elvi alapjaihoz” az egyházfinanszírozásban, növelve az szja egyszázalékos felajánlásainak állami kiegészítését. A parlament ma kezdheti megvitatni a javaslatot, a változás már januártól életbe is lépne.

A Népszabadságban (11.o.) Miklós Gábor A baj Semjénnel címmel úgy véli: nem az a baj Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével, hogy dolgozataiban nem idézte forrásait. „A gond abban áll, hogy a mai magyar társadalom többsége számára avítt és életidegen gyakorlatot kényszerítene az emberekre. Mintha nem lennének itt nagy tömegben olyan magyarok, akik nem a történelmi egyházak által szolgáltatott tanításokat akarnák követni. Mintha nem lennének ateisták, vagy akár közömbösek Isten és a hit ügyeiben. Azt sugallja: csak az lehet hiteles ember, aki keresztény, értsd katolikus. Mintha nem derülne ki naponta, miféle bűnöket követtek el az elmúlt évtizedekben is az egyházi intézményekben. Aki viszont nem ért vele egyet, netán támadja, az szerinte keresztényüldöző. És ez nem a szokott paranoia, hanem kormánypolitika a mai Magyarországon.”

A Magyar Nemzetben (15.o.) Tölgyesi Gábor Blaszfémia adventre címmel reagál arra, hogy a szegedi Reök-palotában megnyílt Kontrasztok vonzásában című kiállítás egyik installációján tizenkét tányérban tálal emberi ürüléket formázó dolgokat egy asztalon, középen egy képcsonk imitációja, közelében egy koponyákat ábrázoló kép. A mű címe: „Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben.” Az intézmény művészeti vezetője azt állítja, az installáció elleni tiltakozók egy félreértés áldozatai, „e mű nem – a kereszténység által a világtörténelem legjelentősebb Széder estéjének tartott eseményt – Jézus utolsó vacsoráját gúnyolja, hiszen nincs az asztalon kereszt, se menóra, hanem a minden hiábavalóság barokk gondolatkörére reflektál – erre utalna a koponyákat ábrázoló kép.” Tölgyesi emlékeztet rá: „A babiloni, asszír, egyiptomi törvények, a klasszikus kori Athén vagy a római kor családjogi törvényei, az antik irodalom művei mind arról adnak hírt: Mózes és Jézus fellépése előtt, majd azon túl is mindig védeni kellett az élet valódi tartópilléreit. A zsidó-keresztény értékeket ezért teszik ma gúny tárgyává, támadják szimbólumait. Mint legutóbb azt az Európai Bizottság tette a szlovák kéteurós érme tervezetével, állatva: Cirillt és Metódot kereszttel és glóriával ábrázolni sértő a ’vallási semlegesség’ elvére nézve.” 

A Magyar Hírlap (Elkészült… 12.o.) beszámolója szerint elkészült az erdélyi bögözi református templom teljes felújítása, megtörtént a XIV. századi freskók restaurálása is. A falfestmények létére csak a XIX. század végén derült fény, mert sokáig eltakarta a rájuk húzott vakolat. A freskók a Szent László-legendát, Antiochai Szent Margit legendájának jeleneteit, valamint az Utolsó ítélet és néhány ehhez tartozó jelenetet ábrázolnak. Az Utolsó ítélet képsorában egyébként rovásírásos szöveget is találtak. A templom XII. századi eredetű, többször átépítették, eredetileg római katolikus rítusú volt, a XVI. században vették át a protestánsok. Javítására félmillió eurót juttatott a román kulturális és örökségvédelmi minisztérium.

Magyar Kurír
(bd)