Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) Jeszenszky Zsófia Advent Bécsben címmel méltatja az osztrákok hagyománytiszteletét, amely advent idején is megnyilvánul. A cikkíró egyúttal fölteszi a kérdést: „Miért nem tudtunk mi is a háború befejezése után tíz évvel egy Raab kancellárhoz hasonló, hitében erős férfiúra találni”, aki a moszkvai tárgyalás előtt felhívta telefonon az imamozgalmáról híres ferences atyát: „Páter, kérem, imádkozzon! Úgy imádkoztassa híveit, mint még soha!” „És jött az éteren át az üzenet, a sehol másutt nem működő csoda. Ausztria szabad, a szovjetek készek kivonulni az országból. Máriához imádkoztak, ’a mi Máriánkhoz’, holott ez a mi privilégiumunk lett volna, Magyarországot szoktuk Mária országának nevezni, csakhogy nekünk eszünkbe sem jutott imamozgalmat szervezni sem a háború után, sem most, pedig nagyon kellene az égiek áldása.”

A Népszabadságban (12.o.) Szüdi János Készül a jegyzék címmel kifogásolja, hogy rövidesen elkészül az a hivatalos jegyzék, amely tartalmazza, hogy a tanulók szülei közül ki milyen egyházhoz kötődik, illetve ki az ateista. „Néhány év múlva pedig az egyes munkakörökre, álláshelyekre kiírt pályázatokban megjelenhet követelményként valamely meghatározott egyház által szervezett hit- és erkölcstanórán való részvétel igazolása. Nem zárható ki az sem, hogy éppenséggel kizáró okká válik adott munkakör, álláshely betöltése azok számára, akik részt vettek a hatalom számára nem tetsző egyház által szervezett foglalkozáson” – véli a cikkíró.

A Magyar Hírlap (Együttműködnek 2.o.) beszámol arról, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem a magyarországi gazdasági- és társadalomtudományi képzés és kutatás megújítása céljából. Mindkét fél reméli, hogy a kooperáció meghatározó lesz a hazai egyetemi képzés szempontjából is.

A Magyar Hírlap (2.o.) Kirekesztésellenes címmel közli, hogy nyilatkozatot adott ki a volt jobbikos képviselő, Szegedi Csanád a Gyöngyösi Márton-féle, botrányt kavaró parlamenti felszólalására – amelyben felvetette, hogy a kormány zsidó származású, kettős állampolgárságú tagjai milyen veszélyt jelentenek az ország számára nemzetbiztonsági szempontból. A zsidó származását felvállaló, EP-képviselő Szegedi borzalmasnak nevezte, ha valakit a származása miatt kirekesztenek, s hibásnak érzi magát is, hogy a magyar közbeszéd lesújtó mélységekbe jutott. Gyöngyösi kijelentése miatt tegnap este gyertyagyújtással tiltakoztak a debreceni Református Nagytemplom előtt az egyházak, az önkormányzat, valamint a pártok és a civilszervetek képviselői.

A Magyar Nemzetben (Elaknásított… 34-35.o.) Petényi Katalin és Kabay Barna filmrendezők nyilatkoznak új dokumentumfilmjükről, az erdélyi keresztények – hitvallók és árulók – megkísértéséről és helytállásáról szóló Szigorúan ellenőrzött életek című alkotásról. Petényi Katalin elmondta: „Megrendítő sorsokon keresztül akartuk felidézni a múltat, a besúgógépezet működését és ezzel szemben a belső szabadság, a hit és a hűség erejét. Márton Áron katolikus püspök, Tőkés István református teológiai professzor és fia, Tőkés László lelkész drámai életútján, valamint az őket megfigyelő ügynökök jelentésein keresztül erőteljesebben bontakozik ki a totalitárius rendszer működése. Személyük és elkötelezettségük ugyanakkor a helytállás, a civil kurázsi ritka példája, amely sokaknak erőt adott a nehéz történelmi helyzetben… Az a tény, hogy Márton Áront szabadulása után tizennyolcezer ember várta útjain, emberfal védte, bárhol megjelent, egyértelműen mutatja, hogy az egyszerű emberek megtörése nem volt olyan könnyű a diktatúrában. Úgy tűnik, az egypártrendszer számára fontosabb volt az egyház élén álló vezetők beépítése, hiszen elsősorban nekik van közösségformáló erejük. A Securitate ebben a vonatkozásban tökéletesen végezte feladatát. Több püspököt, teológiai tanárt zsarolással, a gyors előmenetel ígéretével tudtak beszervezni a hálózatba. A Securitatéval együttműködő vallásügyi igazgatóság azután a már kollaboráló egyházi személyeket nevezte ki a vezető pozíciókra…” Kabay Barna mindehhez hozzátette: „… lehetett nemet is mondani. A görögkatolikus püspökök, Scheffler János szatmár-nagyváradi, Maczalik Győző gyulafehérvári titkos püspök, Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt váradi püspök, Márton Áron püspök, a Désen titokban működő földalatti ferences szerzetesek, Tőkés László lelkész ellenállása a helytállás bizonyítéka.” A szerzőpáros filmjében többször elhangzik Márton Áron püspök mondáda: „Az új rendet csak erkölcseikben megújuló emberek tudják megteremteni.”

Magyar Kurír

(bd)