Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (10.o.) Csángósorsra jut az ausztriai magyarság? a Magyar Nemzet (8.o.) pedig Megszűnő magyar nyelvű misézés? címekkel ismertetik a News című osztrák hetilap cikkét, amely szerint Szerbiában és Romániában javul a magyar kisebbség helyzete, a szlovákiai és ukrajnai közösség gondjai széles körben ismertek, „az ausztriai magyarságnak pedig gyűlnek a problémái. Kiszorítva érzik magukat a templomból, és a magyar nyelvű misézés megszűnésétől tartanak a felsőőri (Oberwart) magyar katolikusok.” Az újság beszámolója szerint növekszik a feszültség a magyar egyháztagok és a város plébánosa között. „Előbbiek elmondása szerint Erich Seifner atya néhány hónapja közölte velük, hogy nem tarthatnak többé magyar nyelvű misét a nagyobb egyházi ünnepeken.” A viták akkor kezdődtek, amikor Seifner 1992-ben az egyházközségbe került. Nem sokkal ezután ugyanis megszüntette a magyar nyelvű misét a templomban, helyette az alagsori Mária-kápolnába helyezték át a magyar nemzetiségűek istentiszteletét.

A Hetekben (7.o.) Szobota Zoltán Régi lemez címmel ír arról, hogy hosszú szünet után ismét téma Magyarországon az egyházalapítás és a „kapcsolódó vélt vagy valós visszaélések lehetősége. A hozzárendelt médiajelenlét és újságírói hangulatkeltés alapján azt gondolhatnánk, hogy tényleg káosz uralkodik a vallási piacon, a tények tükrében azonban ez távolról sincs így.” A cikkíró két véleményt idéz. Lukács Tamás, a KDNP országgyűlési képviselője szerint egy nulláról induló új egyházügyi törvénnyel megnyugtatóbb helyzetet lehetne teremteni, mint a meglévő „kozmetikázásával”. Ami pedig a már bejegyzett egyházakat illeti, Lukács őket is átrostálná, és akikről bebizonyosodik, hogy nem vallási tevékenységet folytatnak, azoktól – egyházi státuszuk megtartása mellett – megvonná a „valódi” egyházaknak járó kedvezményeket. Nyilatkozik Mészáros István, a Hit Gyülekezete országos vezetőségi tagja is, aki utalva arra, hogy kétségkívül vannak visszaélések az egyházi vonalon, s ezeket egyháza is elítéli, elmondta: egyetlen törvény sem tökéletes, így a vallásszabadságról szólót is tovább lehet fejleszteni. Emlékeztetett azonban arra, hogy „az egyesülési és gyülekezési jog szintén nagyvonalú szabályaival is visszaélnek azok, akik szélsőséges szervezeteket jegyeztetnek be, illetve felvonulásokat tartanak.” Szükség esetén tehát Mészáros István sem zárkózna el egy esetleges törvényi korrekciótól, de egyértelművé tette: „Csak olyan szabadságpárti megoldást tartok elképzelhetőnek, amelynek során nem öntjük ki a fürdővízzel együtt a gyereket is a kádból. Az eddigi jobboldali módosítási kísérletek ugyanis erre vezettek volna.”

Magyar Kurír