Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Merénylet a Fekete Madonna ellen címmel számol be arról, hogy egy feltehetően vallási mániás 58 éves lengyel férfi megtámadta Czestochowában az ottani pálos kolostorban lévő csodatevő Mária-ikont. A férfi fekete festékkel töltött villanykörtéket hajított a szentkép felé. A képet plexifal védte, de az oltár festékes lett. Amikor elvezették, a férfi azt kiabálta, hogy ne a képeket, hanem Istent imádják! Jerzy D. bevallotta: négy éve készült tettére. A Bibliát tanulmányozva jutott erre az elhatározásra. A szakértők szerint a tettes nem elmebeteg, tudatában van tettének. A férfi ellen vádat emeltek jelentős kulturális érték elleni támadás és a vallásos érzületek megsértése ellen. A Népszabadság emlékeztet rá: a Fekete Madonna lengyel nemzeti jelkép. A legenda szerint Szent Lukács festette, és I. (Nagy) Lajos magyar király adományozta a pálosoknak, hogy vigyék kolostorukba.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Minden ember Isten alkotta csoda 2.o.) Böjte Csaba ferences szerzetes, a húszéves Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke nyilatkozik. Az intézmény otthonaiban két évtized alatt négyezer-hatszáz gyermek fordult meg. Jelenleg hatvannyolc házban kétezer-háromszáz fiatalról gondoskodnak. Csaba testvér elmondta: „A hozzánk kerülő gyerekek a nehézségek, a kudarcok hatására tele vannak szorongással, félelemmel. A mi dolgunk arra biztatni őket, hogy merjenek álmodni, terveket szőni, és hogy a céljaikat becsületes munkával megvalósíthassák... Sajnos, a média sokszor csak a bajról, a veszélyről tudósít, és ettől mindenki elbizonytalanodik. A mi Urunk Jézus Krisztus mindig biztat, bátorít: bízzatok, bármit kérek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. A gonosz lélek viszont állandóan pánikot kelt, azt hirdeti, úgysem sikerül, úgysem lesz jó. Az újságírók, a pedagógusok és mi, papok is el kell, hogy gondolkodjunk, kinek a szócsövei is vagyunk. A teremtő Istené, vagy a mindent leszóló, gyalázó sátáné? Sajnos, attól tartok, hogy a mai világban sokan a gonosz lélek eszközei.” Böjte Csaba szerint „nagyszerű, amikor a televízióban nézhetjük az olimpiát, hiszen bajnokokat, példaképeket ismerhetünk meg, akik verejtékes munkával értek el kiváló eredményeket. Rossz, amikor kizárólag a hátul kullogókról hallunk, olvasunk, akik nem csinálnak semmit, nincsenek céljaik azon kívül, hogy híresek akarnak lenni. Még több ’hétköznapi hőst’ kellene mutatni az embereknek! Sportolókat, kutatókat, művészeket, tudósokat egyaránt. Ha a média irányt ad, biztat, ha látjuk, hogy másoknak sikerült, akkor talán könnyebben elhisszük, hogy a Kárpát-medencéből is elérhető az ég. Merjünk bajnokok lenni! Minden ember Isten alkotta csoda, és ezt mindenkinek tudnia kell magáról.” A Duna TV, a Duna World, az M1 és a Kossuth rádió december 16-án Jónak lenni jó címmel adakozással egybekötött egész napos műsorfolyammal segíti az alapítványt. Az erdélyi árva gyerekek gondozója erről elmondta: „Rengeteg előítélet van: kutyából nem lesz szalonna, nem esik messze az alma a fájától… Én olyan fiatalokat szeretnék bemutatni a nézőknek, akik köztünk nőttek fel, és jelentős eredményt értek el: egyetemet, főiskolát végeztek, családot alapítottak, annak ellenére, hogy otthon nem ezt látták. Ők mondják el, hogy milyen lett Déva – szép is lenne, ha húsz év után nekem kellene beszélnem róla. Sokszorosítani kell önmagunkat, az értékeket tovább kell adnunk gyermekeinknek, tanítványinknak… Legfőbb célunk: konkurenciát teremteni. Meggyőződésem, hogy a szociális problémákat sem az állam, sem az egyház nem képes egyedül megoldani. Jó a bajban levőkön segíteni, és én azt szeretném, hogy minden ember ott, ahol él, a maga utcájában, falujában, merjen lehajolni egy-egy szorult helyzetben levő gyermekhez. Legyen érték az ember! Jézus Krisztusnak is érték volt Saul, pedig üldözte Jézus követőit. Jézus éjnek idején, átdöfött lábbal a damaszkuszi úton megkereste, beszélt vele, és Saulból Szent Pál lett, a népek apostol, aki megírta a szeretet himnuszát. Hiszen, hogy minden emberben, legyen szegény, koldus, kitaszított, ott egy szeretethimnusz.”

A Népszabadságban (11.o.) Czene Gábor Kötelezően választott címmel fejti ki azon véleményét, hogy a jövő szeptembertől bevezetendő, kötelezően választható hit- vagy erkölcstanoktatástól semmi jó nem várható. A cikkíró érdekesnek tartja, hogy a kormányzat nem a nagy keresztény egyházak igényeinek akar megfelelni. Czene idézi Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érseket, aki az MTI-nek nyilatkozva megismételte, amit már többször elmondott: „mi nem kértük, hogy ezt ebben a formában bevezessék.” A magyar katolikus egyházfő a hitoktatás terén az „eddigi gyakorlat szerves továbbvitelét” jobb megoldásnak tartaná. Czene egyetért Szüdi János volt oktatási államtitkárral, aki állítja: a kötelező hit-vagy erkölcstanítás bevezetését követően listázhatják a diákokat, a szülőket és a pedagógusokat is. A cikkíró kitér a Semjén Zsolt miniszterelnökkel, KDNP-s elnökkel szembeni – szerinte „korántsem alaptalan” – plágiumvádra is, és elképzeli, hogy „adott esetben mire számíthat az a szülő, aki nem akarja hittanra járatni a gyerekét.”

A Magyar Nemzet (3.o.) Uniós biztosok szerint belügy a hittanoktatás címmel számol be arról, hogy Viviane Reding uniós bizottsági alelnök, az alapjogokért felelős biztos és Androulla Vassiliou oktatásért felelős biztos sajtósai – Joshua Salsby és Dennis Abbot – egyaránt leszögezték: a tagországok belügye a oktatás tartalmának eldöntése, és annak megszervezése. A lap azért kereste meg a két biztost, mert Vadai Ágnes, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) képviselője a napokban többször támadta a hittan- és erkölcsi oktatás bevezetését, a hit alapján történő listázástól tartva.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (3.o.) Magyaráz a listázó HVG címmel számol be arról, hogy keresztényellenességről beszéltek tegnap a parlamentben KDNP-s politikusok – Rétvári Bence államtitkár és Stágel Bence képviselő –, utalva arra, hogy a HVG legutóbbi számában vallási alapon, felekezeti kötődésük szerint listázta a tankerületi igazgatókat. A HVG a polgári napilap kérdésére visszautasította a származási, vallási alapú listázás vádját. Jakus Ibolya főszerkesztő-helyettes leszögezte: a vallást magánügynek tartják, azt pedig fontosnak, hogy ha valaki egyházi vagy akár magániskolába akarja küldeni a gyerekét, megtehesse. „Ugyanakkor egy szekularizált országban közügynek és alapvető elvárásnak tekintjük, hogy az állami közoktatást ne politikailag elfogult, illetve a vallásos nevelés iránt elkötelezett vezetők irányítsák.”

Magyar Kurír