Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (3.o.) Hankó Ildikó Készület Krisztus Király érkezésére címmel ír arról, hogy Jézus Krisztus korában „… káosz, gyűlölet, irigység, harácsolás uralkodott Jeruzsálemben, ami alkalmat teremtett a gyors meggazdagodásra. A rend, a béke, a jó szándék, az irgalom, a felebaráti szeretet – amit Jézus hirdetett – mind az anyagi javak összehordása ellen dolgozott. Készen is volt az ítélet: Jézust el kell pusztítani, lehetőleg tanítványaival együtt. Az új tanokat, az új világrendet éppen csak megízlelő hívei félelmükben magára is hagyták a királyt, egyedül kellett megvívnia haláltusáját az emberek bűneinek megváltásáért.” A cikkíró rámutat: napjainkban egy másik szinten ugyanez játszódik le. „Vajúdik a világ, új rend van születőben, a korábbi hatalmasok pedig tíz körömmel kapaszkodnak az emberiséget megalázó, elszegényítő eszméikhez. De érzik, hogy ismét megjelentek Krisztus király követői, számuk egyre nő és ettől páni félelem lesz úrrá az összeomló régi rend urain. Ez a legnehezebb csata, amit meg kell vívni az emberiségnek, csak összetartás, erő, szeretet, egymás segítése kell hozzá. Hinni kell, hogy a csecsemőként közénk készülődő Király megteremti evilági birodalmát is… A Király születését várjuk, akinek szavára a világot összetartó erők is megrendülhetnek.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Egyházi vezetők Áder Jánosnál címmel számol be arról, hogy tegnap az államfő magyarországi egyházi vezetőket látott vendégül a Sándor-palotában. Elmondta: a karácsony csodájában egy ígéret születik meg évről évre, amely arról szól, hogy jobbá tehetjük életünket, ha szeretettel, azaz nyitottan és tisztelettel, a megértés szándékával fordulunk egymáshoz.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Orbán… 3.o.) közli, hogy levélben köszöntötte a zsidóságot egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka alkalmából Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a sorra meggyúlt gyertyák valamennyiünk figyelmét az összetartozás csodájára hívják fel, s arra, hogy a sötétség, a gonoszság, a kirekesztés ellen gyújthatunk világosságot a lelkekben.

Szintén a Magyar Nemzet (Anticionista rabbik… 2.o.) beszámol arról, hogy a Neturei Karta nevű anticionista zsidó szervezet rabbijaival tárgyalt Vona Gábor. A Jobbik elnöke közölte: „Miközben a világsajtó arról cikkez, hogy a Jobbik náci és antiszemita, eközben zsidó rabbikkal tárgyaltunk, és közösen értettünk egyet abban, hogy a világra nagyon komoly veszélyt jelent a cionizmus, annak erőszakosságra és a népek közötti békétlenség szítása.”

A Magyar Demokratában (Üdv néked, Atilla, hunok császára! 58-59.o.) Cey-Bert Róbert Gyula szociológus, az Atilla – A hun üzenet című könyv szerzője nyilatkozik, aki elmondta: „Az a magyar ember, aki a hunokig visszamenőleg ismeri őstörténetünket, láthatja, hogy az ősi magyar kultúra lerombolásával járt a nyugati kereszténység felvétele, hiszen az onnan érkezett papok mindenre ráfogták, hogy pogány, ami magyar volt.” A regényben képzelt párbeszéd van Atilla és I. (Nagy) Szent Leó pápa között, amely a hun király szellemi győzelmével végződik, és amelyben Atilla azt mondja: mindegy, „milyen vallást követsz, lényeg, hogy a jótettek útján járj!” Cey-Bert Róbert Gyula kifejtette: „A magyar ősvalláshoz hasonlóan, katolikus lévén én is ezt a szemléletet és a krisztusi szeretet tanítását követem. Amikor azonban a keresztény egyház ezt a tanítást meghamisítva, hódításra használta fel hatalmát, például a keresztes hadjáratok idején, és az európaiak ugyancsak a kereszténység nevében szinte teljesen kiirtották Amerika őslakosait, azt nehéz elfogadni. 896-ban tartották az úgynevezett hullazsinatot, amikor az új pápa kiásatta és felöltöztette tíz hónapja elhunyt elődjét, hogy perbe foghassa, elítéltethesse és lefejeztethesse. Egy halottat! A pozsonyi csata idején III. Sergius (904-911) volt a pápa, utódjai egész korszakát 962-ig pornokráciának, azaz a szajhák uralmának, németül Hurren rezsimnek nevezték, mert valójában a pápák szeretői uralkodtak.” (A Cey-Bert Róbert Gyula által említett korszakról részletesen és igen kritikusan ír Battista Mondin Pápák enciklopédiája című, a Szent István Társulatnál 2001-ben megjelent monográfiájában (162-174.o.) – a szerk.).

Magyar Kurír