Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Már a pápa is twittel címmel számol be arról, hogy szerdán publikálta első Twitter-üzenetét XVI. Benedek pápa: „Kedves barátaim, örülök, hogy kapcsolatba léphetek veletek a Twitteren keresztül. Köszönöm nagylelkű fogadtatásotokat. Szívemből áldalak mindannyiótokat.” A lap rámutat: a Szentatya a fiatalokat próbálja elérni, kezdetben a hittel kapcsolatos kérdésekre válaszol. Az üzeneteket vatikáni tisztségviselők írják, de jóváhagyatják a pápával. A profil a @pontifex néven érhető el.

A Népszabadság (3.o.) Melegházasság templomban? című beszámolója szerint történelmi változások léphetnek életbe akár már 2014-ben a házasságkötéseket szabályozó brit törvénykezésben. Az eddig csak polgári partneri viszony létesítésére jogosult melegek házasságkötésének legalizálása alaposan megosztja a kormányzó Konzervatív Pártot, amelynek parlamenti frakciója lelkiismereti alapon szavazhat majd a kérdésről. Már a koncepció körvonalazása is vihart kavart az alsóházban, annak ellenére, hogy a kormány engedélyt tett az egyháznak – írja a Népszabadság. Hozzáteszi: az anglikán egyháznak a törvény kifejezetten megtiltja ugyanis a melegek templomi esküvőjének levezénylését. A lépés tükrözi a Church of England heves tiltakozását az egyneműek házasságkötése miatt, és egyben kizárja, hogy a megszorítás ellenzői jogi útra terelhessék elégedetlenségüket. A kormány más vallásos intézményeknek lehetővé teszi templomi esküvő megrendezését, de a katolikus egyház és egyes papok külön is visszautasíthatják melegek kapcsolatának legalizálását. A törvény szövegét januárban hozzák nyilvánosságra, és a kormány reméli, hogy az első ceremóniákat már 2014 elején megtarthatják.  

A Magyar Hírlap (2.o.) Az isteni törvények sérthetetlenek címmel számol be arról, hogy támogatta a kereszténydemokrata Salamon László alkotmánybírává választását a parlament alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége és egy független képviselő is a testület ülésén. Salamon leszögezte: az alapvető szabadságjogokat nem az állam adományainak, vagy az alkotmány kreálmányainak tartja. Meggyőződése szerint az ember által alkotott jog felett vannak isteni törvények, amelyeket nem szabad megsérteni.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Takács Péter A HVG-s kereszténylista és utóélete címmel reagál arra, hogy a HVG című hetilap a múlt héten listát közölt, amelyen egyes személyek – többek között – hitélethez, egyházakhoz fűződő kapcsolatát tárta a nyilvánosság elé. A cikk szerzője figyelmeztet: „A HVG demokráciát annyira féltő főszerkesztőjének és munkatársainak is illenék betartani mások magánéletével, szabadságjogaival kapcsolatban azokat a normákat, amiket maguknak unos-untalan üvöltve követelnek.” Takács Péter nem tudja, ki írta a cikket, de történészként állítja: szerzőjét anno a Vörös Újság és a Szabad Nép főszerkesztője minőségi prémiumban részesítette volna.

A Heti Válasz (20-22.o.) Utcán élni nem kell félnetek címmel foglalkozik a hajléktalanokkal, kiemelve: az Alkotmánybíróság döntése ellenére a kormány konzultációt indít, és akár az alaptörvényt is módosítja, hogy ne lehessen az utcán élni. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes állítja: „A Fővárosi Önkormányzat hajléktalanpolitikája a keresztény szemléleten alapul. Akkor is védjük az életet, ha az érintett személy nem rendelkezik kellő belátással, hogy helyzetlét megítélje.” Nyilatkozik a lapnak Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke is, aki elmondta: „A hajléktalanság jogszabályban rögzített tiltására nincs szükség, a konzultáció pedig veszélyes út. Vannak ugyanis kérdések, amiket nem lenne szabad feltenni.” A máltaiak alelnöke úgy véli, az elmúlt két évben a fővárosban sikerült előrelépni, együttműködés jött létre a rendőrség, a közterület-felügyelet, a mentők és a szociális munkások között. „A fővárosi tapasztalatot kellene felhasználni az országos hajléktalanügyi stratégia megalkotásánál. Egyetértünk a kormánnyal abban, hogy a cél a hajléktalanság megszüntetése, de ehhez személyre szabott megoldásokat kell találni. Nagy számban vannak pszichiátriai betegek az utcán: ez nem szabálysértési kérdés, hanem a pszichiátriai ellátás működési zavarának jele.”

Ugyancsak a Heti Válaszban (23-26.o.) Szőnyi Szilárd Makó Jeruzsálemtől címmel emlékeztet rá: „A keresztény cionizmus hazai apostolaként a Hit Gyülekezete tagjai szervezték a december elseji náciellenes tüntetést. De lehet-e az ördöggel – európai szélsőjobb pártokkal – cimborálva küzdeni a Jobbik ellen?” A cikkíró felidézi, hogy egy tavaly őszi, többek között a Hit Gyülekezete által szervezett, Izraelt támogató budapesti konferencián több európai – holland, osztrák, svéd – szélsőjobboldali párt is képviseltette magát. Ezekre a pártokra korábban még jellemző volt a zsidóellenesség, mára azonban, „az ellenségem ellensége a barátom alapon Izraelt támogató politikát kezdtek folytatni. E pálfordulás oka, hogy Európában manapság a muszlim bevándorlók elleni fellépésből tudnak tőkét kovácsolni s ebben szövetségre leltek az iszlámmal szintén hadilábon álló zsidó államban.” Szőnyi arra is kitér, hogy a Hit Gyülekezete és Izrael közötti szívélyes kapcsolat csak azoknak lehet meglepő, akik nem ismerik a keresztény cionizmus jelenségét. Kifejti: „Az evangelizálónak is nevezett keresztény egyházak körében divatos felfogás szerint azért kell támogatni a zsidó államot, mert annak léte Jézus második eljövetelének előfeltétele.” A cikkíró emlékeztet rá: egyik legbefolyásosabb – az amerikai republikánusok jobbszárnyát erősítő – képviselőjük, Pat Robetson tiszteletes műsora a Hit Gyülekezete közvetett tulajdonában álló ATV-n látható, az pedig „nem kis elismerés” a gyülekezet számára, hogy a Wikipédia Németh Sándor vezető lelkészt a keresztény cionizmus kéttucatnyi, főleg amerikai prédikátor vezéralakja között tünteti fel.

Magyar Kurír

(bd)