Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Mária-musical… 13.o.) közli, hogy a Nemzeti Színház leendő igazgatójának, Vidnyánszky Attilának a rendezésében mutatják be a debreceni Református Nagytemplom előtti főtéren advent negyedik vasárnapján Szarka Tamás zeneszerző Szűz Máriáról szóló musicaljét. A mű ősbemutatója tavaly volt a Főnix Csarnokban. A lap kiemeli: a mostani előadásban a bibliai történet örökké tartó üzenete, a Szeretet himnusza is felcsendül „a monumentális zenés darabból.” Így válik teljessé a debreceni négy advent hétvégéjének üzenete: „Legyen fény, legyen hit, legyen remény, legyen szeretet!” Az orgánum hozzáteszi: „Advent negyedik vasárnapján a betlehemi csillagok fénye, a betlehemi láng is megérkezik a Szentföldről. A szeretet misztériumát mindenki magával viheti aprócska láng formájában a saját otthonába is.”

A Magyar Fórumban (Samassa érsek… 12-13.o.) Komiszár Dénes helytörténész nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg a Samassa József egri érsekről, bíborosról szóló könyve, a főpap halálának 100. évfordulója alkalmából. Elmondta, hogy az egri bíboros érsek nem az egyházmegye, hanem a saját pénzén építtette fel a Magyarok Nagyasszonya templomot. Komiszár Dénes nagyon ostobának tartja azt a baloldali és liberális körök által hangoztatott felfogást, hogy 1945 előtt a katolikus papok rengeteg pénzt gyűjtöttek össze, és kizsákmányolták a híveket. Elmondta: „Ha voltak is ilyen papok, nem voltak túlsúlyban. A Samassa családnak Eger környékén jól működő gazdasága volt, tehát a család vagyoni helyzete miatt az érsek úrnak nem kellett az egyházmegye pénzéhez hozzányúlnia. 400 000 koronába került a templom felépítése, és berendezéseinek beszerzése. Ez az összeg ma, ha arányosan számolunk, egymilliárd forint.” A könyv szerzője megemlíti azt is, hogy Samassa Józsefnek anyai ágon unokaöccse volt Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök, és szintén édesanyja ágáról származott Horváth Mihály katolikus címzetes püspök, és Császka György, aki a XIX. és a XX. század fordulóján volt kalocsai érsek. „Az már nem a dicső fejezethez tartozik, hogy Prohászka Ottokár XIII. Leo pápa szellemében apostolkodott itthon, elve volt, hogy a munkásságot az egyháznak meg kell nyernie, ezt Samassa érsek ellenezte. A vita odáig fajult, hogy pont a nagybácsi kérelmezte unokaöccse műveinek indexre tételét.”

Magyar Kurír