Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Sikeres volt a Mindszenty-év című beszámolója szerint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) sikeresnek értékeli az általa szervezett 2012-es Mindszenty-emlékévet, az idén pedig az európai kereszténységgel kapcsolatos programsorozatot szerveznek. Gondi Mátyás, az emlékév főszervezője elmondta: az előzetesen tervezett hat helyett tizenöt programot szerveztek tavaly, idén tavasszal pedig a főváros XII. kerületében szobrot is avatnak a bíboros hercegprímásnak.

A Népszabadságban (4.o.) Ónody-Molnár Dóra Az egyházak elkülöníthetnek? címmel emlékeztet rá, hogy karácsony előtt néhány nappal Balog Zoltán, az emberi erőforrásokért felelős miniszter sajtónyilatkozatban állt ki a cikkíró szerint a szegény, roma gyerekek elkülönített oktatása mellett, mivel azt mondta: „Nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik a nyíregyházi Huszár-telepi romaiskolában, ezt pedig támogatni kell…. A kormány és a minisztérium kiáll a romák által lakott telepen lévő, a görögkatolikus egyház által működtetett általános iskola mellett.” Ismeretes, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) beperelte az önkormányzatot és a görögkatolikus egyházat is a hatályos törvények megszegése miatt, mert az egyház 2011-től kizárólag mélyszegénységben élő, telepi roma gyerekekkel indított általános iskolát. A bírósági per még folyamatban van, s a humáncsúcsminiszter, fent említett nyilatkozatában azt is közölte: „Nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék… Magyarországon sok helyen van szegregáció, a nyíregyházi iskola esetében azonban nem megkülönböztetésről, hanem felzárkózásról kell beszélni. Azt kívánom, hogy más esetekben a bíróságok szigorú ítéletet hozzanak, a kérdésben hibázó önkormányzatok pedig változtassák meg a helyzetet.” A CFCF elfogadhatatlannak nevezte, hogy a miniszter folyamatban lévő ügyben várja el a bíróságtól, hogy az általa favorizált fél javára döntsön. Mohácsi Erzsébet elnök szerint „nem elég a cigány gyerekeket szeretni, nem elég hinni, hogy segíthetünk rajtuk, ha azt többségi társaiktól elkülönítve tesszük, a segítség mit sem ér – nyújtsa azt akár felekezeti, akár világi iskola.” Szerinte a telepi iskola „nem egyebet tesz, mint nemzeti hovatartozás alapján elkülöníti a cigány gyerekeket.” A cikk írója közli Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök honlapján közzétett véleményét is, aki megvédte a minisztert. A főpásztor föltette a kérdést: „Miért nem fogják fel a vádlóink, hogy amikor az egyház – Krisztus sürgető szeretetparancsát követve – tevékenykedik, akkor nem társadalmi problémákat akar megoldani, hanem egyszerűen segíteni azokon, akik rászorulnak?” A püspök szerint Balog Zoltán nem állítja, hogy szegregálni kell, említett nyilatkozatában éppen az ellenkezőjére hívta fel a figyelmet, mint ahogyan a görögkatolikus egyház sem híve az elkülönített oktatásnak, inkább arra szólít fel, hogy vizsgáljuk meg jobban, mélyebben, pontosabban a helyzetet. A CFCF felvetésére, hogy a szülők nem a felekezeti oktatás, hanem az iskola közelsége és a sokszor a zaklatásba torkolló többségi előítéletek miatt választják a görögkatolikus iskolát, a püspök kifejti: „Furcsa vád velünk szemben!... Nem kétséges, percig sem tagadtuk, hogy oktatási-nevelési törekvésünk egyik fő oka és eszköze, hogy… fizikailag is közel legyünk annak érdekében, hogy a szívükhöz is közel tudjunk kerülni. Az is igaz, hogy az oda járó gyermekek közül sokan nem görögkatolikusok. Nem firtatjuk sem a vallását, sem a nemzeti hovatartozását egyiküknek sem. Kárhoztassanak bár, de mi nem zárjuk be az ajtót egyetlen cigány gyerek előtt sem annak okán, hogy bent már esetleg van tíz másik. Noha ezzel bizony súlyosan megsértjük az integráló képlet kérlelhetetlen követelményét… Viszont érthető, hogy befogadó egyházunk intézményét választják azok, akik már sokat szenvedtek a ’zaklatásba torkolló többségi előítéletek miatt’. Ez várjon inkább rájuk? Mindegy, nem ez a lényeges, hanem a hatályos jogszabály érvényesítése. Ezért harcol az alapítvány velünk szemben!” Ónody-Molnár Dóra szerint Kocsis Fülöp püspök megkerülte a per egyik fő kérdését: „miért nem abba a frissen átadott görögkatolikus iskolába viszi a Huszár-telepről a cigány gyerekeket, ahová a város többségi tanulói járnak?” Mohácsi Erzsébet pedig hozzátette: már a perindítás előtt is arra hívták fel a püspök figyelmét, hogy a felekezeti intézményekre is vonatkozik az integrációs elvárás. Integráljanak a görögkatolikusok, és ők elállnak a pertől. A CFCF elnöke úgy véli: „A lényegi kérdés az, hogy mire is megy ki a játék? Lehet, hogy a miniszterrel együtt kisütik, hogyan lehetnek a szegregáció tilalma alól mégiscsak felmentettek, ki az, aki a törvényen kívül esik? Ha erre megy ki a játék, akkor magasabb fórumokon kell továbbvinni az ügyet: a tét már nem csak a Huszár-telepi roma gyerekek sorsa lesz.”

Ugyancsak a Népszabadság (6.o.) A máltaiak hagynák a konzultációt címmel készített összeállítást annak kapcsán, hogy az Új Széchenyi Terv most megjelent pályázatában 917 millió forintot fordít a kormány a hajléktalanság visszaszorítására. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a lapnak elmondta: a hazai hajléktalanellátás jól felépített, csak éppen a körülmények, a lakáspolitika és a munkaerőpiac kedvezőtlen. Hozzátette: minden ilyen támogatás nagy segítség, mert a hajléktalanságba könnyű belecsúszni, de nagyon nehéz kikerülni belőle. Ahogy az is nagy segítség lenne, ha mégsem jönne létre a nemzeti konzultáció a hajléktalanokról. Ismeretes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban bejelentette: újabb nemzeti konzultációt kezdeményez, a leginkább érintett, megyei jogú városokban élők véleményét kéri ki a fedél nélküliekről. Vecsei leszögezte: veszélyes társadalmi konzultációt folytatni a hajléktalanokról. Éppen ezért Kozma Imrével, a máltaiak elnökével levelet írtak országgyűlési képviselőknek, és felajánlották segítségüket a megoldások keresésére, egyúttal figyelmeztettek arra, hogy miért ártalmas a kérdésfelvetés. „Érdekes válaszokat kaptunk. Volt, aki karácsonyi üdvözletként fogta fel és megköszönte a ’kedves gondolatokat’. Ezzel együtt úgy éreztem, hogy azok a képviselők, akikkel hosszabban el tudtunk beszélgetni a kérdésről, kivétel nélkül megértették, hogy miért életveszélyes erről konzultálni” – mondta Vecsei, aki szerint a szabálysértési törvény előző, az Alkotmánybíróság által elkaszált verziója éppúgy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mint ahogy az esetleges következő verziója sem fogja. A hajléktalanokat büntetni nemcsak hogy nem emberséges, de teljesen értelmetlen is, mert tőlük már nem tudnak elvenni semmit. Ami mégis sokat ártana nekik, az a közvélemény ellenük hangolása egy társadalmi konzultációval. Ez nem csak nekik ártana. Precedens lenne arra, hogy ,más hátrányos helyzetű rétegeket, több százezer embert is „kiszavazzanak a társadalomból.”

Magyar Kurír