Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Boldogok a békességre törekvők, a Magyar Hírlap (5.o.) Óva intett a féktelen pénzügyi kapitalizmustól XVI. Benedek pápa, a Világgazdaság (6.o.) Békét kért a világnak XVI. Benedek címekkel számolnak be arról, hogy az egész világnak kért békét XVI. Benedek pápa a január elsejei béke világnapon bemutatott szentmisén. „A béke a legnagyobb jó, melyet Istentől ajándékba kérhetünk, és amelyet minden erőnkkel építenünk is kell… A világot feszültséggócok és ellentétek uralják, a gazdagok és szegények között növekvő egyenlőtlenségek, az egoista és individualista szemlélet és a féktelen pénzügyi kapitalizmus, valamint a terrorizmus és a bűnözés más formái miatt is… A történelem eseményei gyakran értelmetlennek tűnnek és megdöbbentenek” – fogalmazott a Szentatya. Hozzátette: sokan dolgoznak a békéért, csak munkájukat zaj nélkül végzik.

A Magyar Nemzet (2.o.) Imádság a békéért címmel közli, hogy fáklyás felvonulással emlékeztek meg a háborútól szenvedő országokról a Sant’ Egidio közösség szervezésében Budapesten az új esztendő első napján. Az angolkisasszonyok Szent Mihály-templomában, Aaron Stevens presbiteriánus lelkész vezetésével imádságot is tartottak.

A Magyar Hírlapban (7.o.) Kacsoh Dániel Hitet hagynának címmel rámutat: a balliberális szellemi térfél képviselői azt sulykolják a közvéleménybe, hogy a kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetésével ”az avítt, keresztény értékekre hivatkozó” Orbán-kormány „tekintélyelvűséget, önfeladó engedelmességet és maradiságot csepegtetne a jobb sorsra érdemes magyar fiatalokba…” A cikkíró többek között emlékeztet rá: Jakab Attila vallástörténész a közelmúltban azt állította, hogy bár a kötelező hit- és erkölcsoktatás bevezetéséről már egy éve született döntés, Erdő Péter bíboros, prímás csak a közelmúltban fogalmazta meg aggályait az intézkedés kapcsán, miközben a szegénység kriminalizálása ellen nem emelte fel a szavát. Kacsoh Dániel azonban figyelmeztet, hogy a tények makacs dolgok. „Túl azon, hogy a bíboros már szeptemberben határozottan jelezte, a kötelező erkölcs- és hitoktatás bevezetése kapcsán nincs még ’teljes jogi világosság’, kérve a kormányzatot a dolgok tisztázására, nem árt rámutatni, az állami iskolák zömében ma is lehet hittant tanulni. Fakultatív módon, igény szerint És nemcsak katolikus hittant, hanem bizony szinte bármilyet, evangélikust vagy reformátust egyaránt. Viszont az etikaoktatás bevezetését sem illene ördögtől való dolognak nevezni, számos nyugati országban is létezik ilyesmi, mégpedig a közoktatás keretein belül. Például Németországban. Ésszerűnek tűnik, hogy az utánunk jövők a matematika és a fizika rejtelmei mellett igenis sajátítsák el az emberiség különböző vallásainak értékeit, illetve a jó és a helyes meghatározására irányuló ilyen-olyan kísérletekkel is ismerkedjenek meg. A döntés… a hit és az etika között továbbra is szabad lesz.” A cikk szerzője azonban elismeri, hogy valóban akadnak megválaszolatlan kérdések az új rendszer kapcsán, ahogy erről Erdő Péter mellett a protestáns egyházak vezetői is nyilatkoztak már. Így például nem tisztázott, hogy egy időben hány tanórát lehet majd megtartani, „lévén az iskolák helyiségkapacitása, eltérő mértékben, de igencsak szűkös. Az érintett felekezetek ugyanakkor már több alkalommal jelezték, állnak a feladat és a lehetőség elé, képzett hitoktató akad bőven. Azt pedig felróni a történelmi egyházaknak, hogy a kétezer éves hagyományt folytatva hatni szeretnének a fiatalság értékvilágára, életfelfogására, nem valami lélekromboló ideológiával, hanem végső soron az evangéliumot közvetítve, nos, az igencsak botor, rosszhiszemű magatartás. Csúnya szóval: jakobinus és bolsevik. És ha már a múltba révedésről szóltunk, tegyük hozzá, reméljük, ezek az irányzatok előbb-utóbb végleg ott is maradnak.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Rajtunk áll, milyen lesz az új év címmel számol be arról, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke tegnapi, újév napján a debreceni Nagytemplomban tartott istentiszteleten figyelmeztetett: „Azon múlik, milyen lesz az új év, hogy az élő Istent vagy Baálzebúbot, a legyek urát választjuk.” A hatalommal bírók felelősségéről szólva a püspök hangsúlyozta: „Az embernek semmiképpen nem szabad mindent megtennie abból, amire képes lenne, sem egyedül, sem pedig közösségben, mert ha megteszi, annak a vége csak pusztítás és pusztulás, csak gyász és nyomor lehet.” Bölcskei Gusztáv prédikációjában végzetes hibának nevezte, hogy a bibliai idézetben szereplő király elfeledkezett Izráel Istenéről és a filiszteus Palesztina Ekrón városának istenéhez, Baálzebúbhoz akart fordulni kérdésével. Illést pedig, aki a királyt döntése következményével szembesítette, olyan prófétának mondta, akit nem lehet Izrael Istenétől a hatalom szavával eltávolítani. A püspök egyúttal bejelentette, hogy az idén a heidelbergi káté megjelenésének 450., és a Református Kollégium alapításának 450. évfordulója előtti tisztelgésként újra Debrecenbe hívják össze a magyar reformátusok zsinatát. Bölcskei Gusztáv leszögezte: „Ezen a zsinaton imádsággal teszünk majd közös tanúságot arról, hogy nem felejtettük el Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét, Jézus Krisztus atyját.”

Magyar Kurír