A Magyar Nemzet (1.o.) Vízkereszti üzenet a pápától, a Magyar Hírlap (5.o.) Pápai biztatás címekkel számolnak be arról, hogy XVI. Benedek pápa a vízkereszt alkalmából tartott püspökszentelési szentmiséjén arra biztatta a katolikus egyház vezetőit, hogy bátran szálljanak szembe a sok országban uralkodó türelmetlen agnoszticizmussal. „Aki az egyház hitét vallja, sok pontban nem tart lépést az uralkodó gondolkodásmóddal. Az uralkodó gondolkodásmód elfogadása azonban nem olyan követelmény, amelynek alávetjük magunkat” – fogalmazott a Szentatya.
A Népszabadság (3.o.) Összecsap a kormány és az egyház című párizsi beszámolója szerint Vincent Peillon francia oktatási miniszter az iskolák vezetőit a „legnagyobb éberségre” intette, mert szerinte a katolikus egyház által fenntartott intézményekben a „homoszexuálisok megbélyegzésének” veszélye fenyeget. A lap rámutat: a miniszteri körlevelet a baloldali kormány válasznak szánja a francia katolikus oktatási hálózat vezetőjének decemberi felhívására, melyben Eric de Labarre arra emlékezteti a 8300 egyházi iskola vezetőjét, hogy a katolikus egyház ellenzi a homoszexuális házasság törvényesítésének kormányzati tervezetét. Eric de Labarre felhívja a kétmillió diákot nevelő katolikus iskolák igazgatóit, hogy „helyi kezdeményezésekkel” fejezzék ki nemtetszésüket a kormány tervével kapcsolatban. A Népszabadság tudósítása szerint a felhívás először a pedagógus-szakszervezeteknél váltott ki felháborodást. Azt vetették a klérus szemére, hogy figyelmen kívül hagyja az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező 110 éves törvény előírásait. Azzal is vádolják a katolikus oktatási hálózat vezetőit, hogy „agymosásnak akarják aláveti az ifjúságot.” Az oktatási miniszter körlevele pedig hangsúlyozza, hogy a magániskolákban is szigorúan tiszteletben kell tartani a tanulók „személyiségét és meggyőződését”, ennek megfelelően a katolikus oktatási intézményekben is a mérséklet és a semlegesség az irányadó, azért, hogy az iskolák „ne válhassanak senki eszközévé.” Vincent Peillon utal arra is, hogy homoszexuális fiatalok körében az öngyilkosság ötször gyakoribb, mint heteroszexuális társaiknál. A konzervatív ellenzék viszont bírálja az oktatási minisztert, amiért „meg akarja rendszabályozni az egyházat.” Francois Hollande államfő támogatásáról biztosította Peillon törekvéseit, hangsúlyozva, hogy a világiság – amely valójában a lelkiismereti szabadságot jelenti – a köztársaság egyik alapelve, és e fölött mindenkinek kötelessége őrködni.
Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Ónody-Molnár Dóra Ahol nincs de címmel leszögezi: „… a szegregált iskolákkal nemcsak az a baj, hogy az oktatás színvonala rossz, mert ezen esetleg lehetne változtatni (valójában nem lehet), hanem az, hogy a társadalmi integráció folyamata már gyerekkorban ellehetetlenül, és azon az élményen, hogy vagyunk mi, romák és vannak ők, magyarok, semmilyen felzárkóztató fejlesztés nem tud segíteni.” A cikkíró szerint ezzel tisztában van Kocsis Fülöp görög katolikus püspök is, aki Balog Zoltán minisztert „dicsérő” levelében így fogalmazott: „Káros, ha különböző kultúrában élő gyermekek nem találkoznak, ha nem ismerik egymást, ha nem hatnak serkentően egymásra, és még sorolhatnánk a jól ismert érveket… Ezt a tényt senki nem vonja kétségbe. Nem ezt a nyilvánvaló igazságot kell ismételgetni és számadatok ezreivel bizonygatni.” Ónody-Molnár Dóra hozzáteszi: „Nyilván azért nem kell ezt számokkal bizonygatni…, mert ez ugye egy erkölcsi parancs. Nem szegregálunk. Nem lopunk. Nincs de. Persze a szegregáció esetében van. A nyomorba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.”
A Népszabadság (Kilencvenmillió… 2.o.), a Magyar Hírlap (Tízmilliókat kaptak… 14.o.) és a Magyar Nemzet (Segítség… 17.o.) is közlik, hogy Böjte Csabának, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának tavaly a városban megnyitott Szent Imre Iskolaházát segítették a székesfehérvári jótékonysági est bevételéből, melynek fővédnöke Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, háziasszonya pedig Miklósa Erika operaénekesnő volt. Böjte Csaba úgy fogalmazott, hogy „Minden nagy hajó mellett kell egy kis mentőhajó is.” Ezért nyitottak meg több mint ötven napközi otthont Erdélyben és három iskolaházat Magyarországon: Csobánkán, Polgárdiban és Székesfehérváron. Utóbbiról elmondta: jelenleg tíz bajban lévő gyereknek adnak menedéket, de a ház 25-30 fiatal befogadására is alkalmas. „Nem akarunk az állami intézmények ellenében dolgozni, őket szeretnénk kiegészíteni, segíteni. A tapasztalataink jók, mindenki segítőkészen áll hozzá a kezdeményezésünkhöz. Jó lenne, ha minden városban lennének hasonló házak, ahol a gyerekek segítő szót, útmutatást kaphatnak, mert sokukat meg lehetne menteni az elkallódástól” – mondta a dévai árvák megmentője.
A Népszabadság (Schmitt Pál… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Becket Tamásra emlékeztek… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy a vértanúhalált halt Becket Szent Tamás egykori canterbury-i érsekre emlékezve ökumenikus szertartást tartottak szombaton Esztergomban a Szent Tamás-hegyi kápolnában, majd a keresztény értékekről és az európai identitásról rendeztek konferenciát. Schmitt Pál volt államfő előadásában elmondta: az alaptörvény biztosítja a keresztény értékek védelmét. Magyarország Európában azon kilenc ország közé tartozik, amelyek alaptörvényükben felvállalták a kereszténységet. Egy uniós felmérés eredményeit ismertetve Schmitt Pál rámutatott: Európa lakóinak 52 százaléka hisz Istenben, 25 százalékuk pedig valamilyen felsőbbrendű lény létezésében. Hölvényi György egyházügyi államtitkár pedig arról beszélt, hogy az európai identitás lényege a kölcsönös megértés, bizalom és párbeszéd. Az emberi életekben lévő tartalék adhat reményt a kereszténység megújítására – mondta az államtitkár, hozzátéve: a mostani válság jó alkalom lehet a kereszténységgel való kapcsolat erősítésére. Hölvényi György kifejtette: Európa lakói utasok, akik elfelejtették, honnan indultak, és azt sem tudják, hová tartanak, pusztán az úton lét élményét tudhatják magukénak. Rétvári Bence, a KIM államtitkára pedig leszögezte: Európa népeit még ma is a kereszténységből fakadó kulturális hagyományok tartják össze.
Magyar Kurír
(bd)