Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Az orosz ortodox egyház reneszánsza címmel számol be arról, hogy Moszkvától Minszken és Kijeven át Belgrádig a karácsonyt ünneplik az ortodox hívők. A szentestét Szocsiban töltő, maga is gyakorló keresztény Vlagyimir Putyin orosz elnök ünnepi üzenetében kiemelte a hit erejét, az Oroszország történetében különleges szerepet betöltő hagyományos értékek fontosságát. Szólt a társadalomban egyre komolyabb befolyással bíró, az állammal kiváló kapcsolatokat ápoló orosz ortodox egyházról is, amely a lap szerint ma kétségtelenül reneszánszát éli. Egy felmérés szerint míg a kilencvenes években még csupán a válaszadók 15 százaléka tartotta fontos elemnek az ortodoxiát az identitásban, legutóbb már csak 9 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy az ortodox egyház egyáltalán nem fontos ahhoz, hogy valaki igazi orosz legyen. A Magyar Nemzet megjegyzi: ennek az identitásnak a sarokköve a konzervativizmus, hiszen mint maga Kirill pátriárka fogalmazott, „a liberalizmus a jog összeomlásához és az apokalipszishez vezet.”

A Magyar Hírlap (Összevonná… 12.o.) közli, hogy összevonná az ortodox karácsonyt az újévvel Andrej Kurajev, a moszkvai teológiai akadémia egyik professzora. Az újító elméleteiről és konfrontálódó nézeteiről ismert ortodox teológus, filozófus, publicista a LiveJournal internetes hírportálon vetette fel: ha Krisztus születése január 7-ére esik, akkor az attól számított új év valójában miért veszi kezdetét egy héttel korábban? Javaslata szerint a karácsonyt és az újévet is január elsején kellene ünnepelni, vagy december 31-én a karácsonyt és január elsején az újévet. Érvelése szerint az egyházi kánonok nem tiltják, hogy más időpontra helyezzék a karácsony ünnepét.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendeletét, amely törvényen kívül helyezte a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát, vagyis a hajléktalanok kitiltását onnan. Orbán Viktor miniszterelnök válaszként december elején bejelentette, hogy nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban a hajléktalanságról, hogy a lakosság megkérdezésével dolgozzanak ki új jogszabályt a probléma kezelésére. A Népszabadságban (11.o.) Friss Róbert Bosszúkonzultáció címmel emlékeztet rá, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat írásban tiltakozik a kormányfő tervei ellen. Márpedig ha a máltaiak tiltakoznak valami ellen, akkor arra oda kell figyelni – írja a szerző, kiemelve: „Ráadásul teszi ezt névvel, lakcímmel maga az elnök, Kozma Imre és az alelnök, Vecsei Miklós. Egyikük sem a békétlenség embere, politikai ambícióik pedig végképp nincsenek. Okuk a szólásra annál inkább.” A cikkíró az újabb nemzeti konzultációt „kicsinyes kísérletnek” minősíti, „bosszúnak a hajléktalanokon és az Alkotmánybíróságon.”

A Magyar Nemzetben (Hatékony, de kockázatos… 1.,5.o.) Kovács Gábor, az országos Tbc és Pulmonológiai Intézet igazgató főorvosa nyilatkozik, aki elmondta: Magyarországon tavaly tovább csökkent az új tbc-megbetegedések száma. A kór a hajléktalanok körében, Budapesten fordul elő a leggyakrabban. A Korányi-intézet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezért tavaly ősszel közös programot indított: a Batthyány téri mozgó orvosi rendelőben hetente egyszer rendelnek a tüdőgyógyász szakorvosok.

Magyar Kurír