Napi sajtószemle

A Népszabadság (8.o.) Bibliáért munkatábor jár címmel közli, hogy az Egyesült Államokban alapított, protestáns gyökerű Open Doors összeállításából kiderül: korunkban 100 millió keresztényt üldöznek a világban, és naponta 270 ember hal meg a hite miatt. A sztálinista Észak-Koreában üldözik legádázabb módon a keresztényeket, de az ázsiai országot szorosan követi a szélsőséges iszlám ideológiát államvallássá tévő Szaúd-Arábia, Afganisztán, Irak és Szomália. Elsősorban Afrikában erősödött a keresztényüldözés. A fekete kontinens országai közül most először szerepel a szervezet listáján Mali, Tanzánia, Kenya, Uganda és Niger, miközben Dél-Szudán vagy a Boko Haram terrorszervezetet megtűrő Nigéria régóta szerepelnek az Open Doors kimutatásában, mint keresztényüldöző országok.

A Magyar Nemzet (10.o.) Brit diszkrimináció címmel, hírportálunkra hivatkozva számol be arról, hogy az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága a napokban azt a határozatot hozta, hogy a keresztényeknek nincs joguk visszautasítani a vasárnapi műszakot, mivel a vasárnapi munkaszünet nem jelenti hitük központi magját. (Amint arról január 9-én, Egyesült Királyság: a keresztények nem utasíthatják vissza a vasárnapi munkát címmel hírt adtunk, az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága egy bírájának döntése értelmében a keresztényeknek nincs joguk visszautasítani a vasárnapi műszakot, mivel a vasárnapi munkaszünet nem jelenti hitük központi magvát, figyelembe véve, hogy számos keresztény dolgozik vasárnapokon. A Londonban élő 57 éves Celestina Mba aktív tagja a baptista egyháznak. Mielőtt munkát vállalt volna a Brightwell-i Gyermekotthonban, megegyezett munkaadóival, hogy vasárnap nem kell dolgoznia, összhangban keresztény meggyőződésével. A törvényszék szerint Mba asszony azt gondolta, hogy vallási meggyőződését maximálisan figyelembe veszik majd. Ezzel szemben a gyermekotthon vezetősége megváltoztatta a megállapodást, miután munkába állt, arra hivatkozva, hogy csak időleges megegyezésről volt szó. Arra kötelezték, hogy válasszon munkája, illetve keresztény meggyőződése között. Celestina felajánlotta, hogy elfogadna kevesebb fizetést, dolgozna éjszakai vagy szombati műszakban vasárnap helyett. Kollégái is felajánlották, hogy átvállalják vasárnapi műszakját, de a vezetőség egyik javaslatot sem fogadta el – a szerk.) A Magyar Nemzet közli azt is, hogy a határozatot ellenzők szerint ez a döntés hátrányos helyzetbe hozza a keresztényeket más vallások híveivel szemben, és elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a bíróságok döntenek arról, mi lehet a keresztények hitének központi magva. A Celestina Mba ügye mellett kampányolók felhívják a figyelmet több olyan bírósági határozatra, amelyben olyan esetekben is megvédték a más vallásúakhoz tartozókat, amikor csak néhány hívő volt érintett. Öt évvel ezelőtt például a szikh vallású Sarika Watkins-Singhet védte meg a bíróság. Az akkor 14 éves lányt azért zárták ki egy walesi iskolából, mert megszegte a tanintézet ékszerviselési tilalmát. A bíróság azonban úgy vélte, hogy diszkrimináció áldozata lett, az általa viselt „kara” karkötő ugyanis nem más, mint hitének központi jelképe. Az ő esetében a bíróság nem vizsgálta meg, hogy a többi szikhnek mennyire fontos a karkötő.  

A Hetekben (Az egyházaknak meg kell küzdeniük a helyükért Európában 30-31.o.) Diarmand MacCulloth teológus professzor nyilatkozik, akit tudományos munkásságáért II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütött újévkor. Elmondta: XVI. Benedek pápa „mindenképpen intellektuálisabb, mint az elődje. II. János Pál kifejezetten excentriokus teológus volt, és Benedek tartotta vissza a legvadabb dolgoktól, például Mária társmegváltóvá nyilvánításától. Benedek nagyon kedves idős ember, de nem szereti a modern világot, nem fogad el semmiféle igazodást ahhoz, és a kijelentései nagyon reakciósak. Elődjével együtt egy olyan vezetői réteget hoztak létre, amely elképesztően összezár. Csak olyan személyeket neveztek ki, akik egyetértenek a Vatikán irányvonalával, akik támogatói ennek a struktúrának. Ez azonban nem maradhat így, előbb-utóbb véget ér az ’öreg ember’ pápasága. Nem várok változást a következő alkalommal sem, a pápaválasztó bíborosok ugyanis ugyanahhoz az irányvonalhoz tartoznak, mint II. János Pál és XVI. Benedek. Arra számítok, hogy hatalmas krízis fog kialakulni a katolikus egyházban, mert egy adott ponton az egyháztagság ki fogja mondani, hogy ebből elég volt, ezt nem tűrjük tovább. Egy rejtett módon ez már ma is megvalósul a fogamzásgátlás ügyében, melynek esetében az egyház hivatalos álláspontját a római katolikusok döntő többsége tökéletesen figyelmen kívül hagyja, elsősorban Nyugaton és Észak-Amerikában. Valószínűleg a római katolikus nők és férfiak kilencvenkilenc százaléka alkalmaz fogamzásgátlást. Amikor egy ilyen hatalmas, csendes ellenállás tapasztalható meg az egyház tanításával szemben, a helyzet egy idő után már nem tartható fenn, és ennek vagyunk a tanúi az európai római katolikus egyházakon belül is. Ausztriában például Schönborg bíboros – aki egy elmúlt világ túlélője – többé-kevésbé elvágta az osztrák katolikusokat Rómától. Könnyen elképzelhető, hogy a jövőben ez valósul majd meg nagyobb léptékben és meghatározó egyházrészek szakadnak el a központi irányítástól.” A brit teológus beszélt a pünkösdi gyülekezetekről is, szerinte a jövőben markánsan el fognak térni a protestáns vallásoktól. „A pünkösdi mozgalom olyan társadalmakban is növekszik, amelyek a gazdasági fejlődés útjára léptek, és ahol a kereszténység megszűnt a szegénység szinonimája lenni. Ebben az esetben új mondanivalót kell majd találniuk.” Diarmand MacCulloth a jelenleg helyzetet hatalmas lehetőségnek tekinti a kereszténység számára, hogy „megküzdjön a helyéért. Az egyháznak jó, ha létezését és szerepét nem tekinti örökölt jognak, hanem újra és újra megmutatja saját magát a társadalom számára. Az önelégültségnél még a konfrontáció is célravezetőbb.” Azzal kapcsolatban, hogy Párizs környékén egyes helyeken leszerelték a harangokat, hogy a harangszó ne zavarja a környék muszlim lakosait, Angliában pedig tiltják a kereszt viselését a munkahelyeken, a brit teológus azt mondta: „A két ország nagyon különböző: amit Franciaországban tapasztalunk, az egy régi dolog, körülbelül 1793-tól datálódik, és a jakobinus, keresztényellenes laicitás történelmi hagyományának egyenes következménye. Ezzel szemben elképzelhetetlen, hogy Angliában leszereljék a harangokat, ebből elképesztő méretű nemzeti felháborodás származna. Mindemellett Angliában is születtek rossz és igazságtalan döntések a keresztények számára.”

A Magyar Nemzet (15.o.) Magyar díszdoktor lesz Krzysztof Zanussi címmel közli, hogy a világhírű lengyel filmrendezőt díszdoktorrá avatják a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Krzysztof Zanussi január 28-án Budapesten személyesen vesz részt avatásán.

A Népszabadság Hétvége mellékletében (1.,6-7.o.) Tanács István A lelkész mint férfi… címmel készített riportot arról, hogy az orosházi református hívek megelégelték „nagytermészetű” lelkészük, Kovács Árpád nőügyeit, és azt, hogy képviselőként is dolgozó gyülekezeti vezetőjük visszaél hatalmával. A cikk szerint Bölcskei Gusztáv református püspök sokáig nem lépett érdemben az ügyben, végül azonban egyházügyi bírósági ügy lett a dologból, s itt önként felajánlották a lelkésznek, hogy mondjon le. Kovács Árpád élt a lehetőséggel, s most egy másik gyülekezetben folytatja a munkáját. Szerinte méltatlan támadások érték.

Magyar Kurír