Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) S. Király Béla A Vatikán mint adóalany címmel emlékeztet rá, hogy az EU által ajnározott volt olasz miniszterelnök, Mario Monti államadósságot csökkenteni igyekvő megszorító politikájának koronája a katolikus egyházi ingatlanokra kivetett adó volt, ráadásul az Egyház vezetőségét erről nem is értesítették, az internetről tudták meg a kormány döntését. A cikkíró mindezt botrányosnak minősíti, hangsúlyozva, hogy eddig még egyetlen kormány sem nyúlt a Szentszék előjogaihoz. Az olasz államnak ugyanis hatalmas jövedelemforrás a Vatikán. „Puszta létezésével fellendíti Olaszország turizmusát, valutát hoz a gazdaságnak. Egy sor társadalmi, oktatásügyi, karitatív feladata van a katolikus egyháznak.” Monti döntését az Európai Bizottság (EU) nagy megelégedéssel fogadta. A cikk szerzője fölteszi a kérdést: „Vajon más kontinensen is így állnak hozzá a világvallások helyi központjaihoz? Vajon az EU-bürokraták legközelebb megadóztatják magát a hitet is? Hiszen ateista és pusztán gazdasági szempontok alapján az is luxus, nemde? A Szentszék azonban tudomásul vesz és megbocsát, hiszen ez a keresztény értékrend egyik alapja” – írja S. Király András, hozzátéve, hogy az L’Osservatore Romano továbbra is bízik Montiban. S. Király azt is megállapítja, hogy Olaszországban az elmúlt év XVI. Benedek pápa éve volt. „Történelmi jelentőségű látogatásokat tett, más kontinenseken is felkereste a hívőket. A Vatikán pénzügyi gondjait átmenetileg mellőzve a párizsi Flammarion kiadónál jelentette meg újabb könyvét Jézus gyermekkora címmel. Montiról viszont újabban egy árulkodó fénykép kering az olasz médiában: Szent Péter-bazilika, vízkereszt. A gyakorló katolikus ott ül a pápa által celebrált misén, és közben telefonál – talán éppen újabb csatasorba rendezi kis pártjait. Lehet, hogy Együtt 2013 lesz a pártszövetségének neve?”

A Népszabadság (3.o.) Érsek a címlapon címmel közli, hogy az olasz Vanity Fair magazin címlapján Georg Ganswein, XVI. Benedek személyi titkára látható, akit a pápa tavaly decemberben érseki rangra emelt és a Pápai Ház prefektusává nevezett ki.

Ugyancsak a Népszabadság (8.o.) Szabad a kereszt – repülőtéren című beszámolója szerint „presztízsgyőzelmet” aratott a londoni Nadia Eweida tegnap az európai emberi jogi bíróságon: az asszony a brit bíróságok elutasítása után végső fórumként fordult Strasbourghoz, még egy 2006 szeptemberi ügyben. A 61 éves, mélyen hívő asszonyt, aki részmunkaidősként dolgozott a British Airways jegykezelő részlegében, hazaküldték a munkahelyéről, mert a menedzsment utasítása ellenére mindenki számára látható módon viselte kis ezüst keresztjét. A brit nemzeti légitársaság nem mondott fel neki, hanem olyan adminisztratív munkakörbe helyezte át, ahol nem volt közvetlen kapcsolata ügyfelekkel – írja a Népszabadság. Az Emberi Jogi Bíróság keddi ítéletében elmarasztalta a British Airwayst, mert megsértette az Európai Konvenció 9., a vallásszabadságot védő paragrafusát. A lap megjegyzi, hogy a BA már 2007-ben módosította a feszület viselését korlátozó intézkedését, így Eweida is visszatérhetett korábbi munkahelyére, ennek ellenére a strasbourgi bíróság 2000 ezer euós kompenzációban és 30 ezer fontos költségtérítésben részesítette őt. Az ítélet után Nadia Eweida elmondta: az ellene elkövetett diszkrimináció kimondása és anyagi kártalanítása nemcsak személyes győzelme, hanem valamennyi brit keresztényt érinti. Üzenet mindannyiuk felé, hogy ugyanúgy joguk van hitük demonstrálására, mint minden más felekezet képviselőinek, és nincs okuk szégyellni vallásosságukat. David Cameron kormányfő a Twitter közösségi hálón üdvözölte az ítéletet, ami „megerősítette a vallásos jelképek viselésének jogát a munkahelyeken.” A Népszabadság megjegyzi, hogy Nadia Eweida volt a négy brit érintett közül az egyetlen, akinek keresetét pozitívan értékelte a strasbourgi testület. Az ápolónő Shirley Chaplin sérelme nagyon hasonló volt, ő is ragaszkodott a kereszthez, de a nemzetközi bírák igazat adtak az NHS egészségügyi ellátónak, amely ott biztonsági okokra hivatkozva utasította el a feszület hordását. Panaszukkal ellentétben diszkriminációnak minősült egy islingtoni anyakönyvvezető, Lilian Ladele és egy párkapcsolati tanácsadó, Gary McFarlane ténykedése. Lelkiismereti okokra hivatkozva előbbi nem volt hajlandó összeadni, utóbbi pedig fogadni egy homoszexuális párt.

Szintén a Népszabadság (8.o.) A szejmben marad a feszület címmel számol be arról, hogy egy varsói bíróság elutasította, hogy eltávolítsák a feszületet a szejm ülésterméből. A konzervatívok azzal érveltek, hogy eddig senki sem emelt kifogást a feszület ellen, holott már 1997 óta ott van a falon. Az indítványt az antiklerikális Palikot Mozgalom nyújtotta be, és rögtön közölték, fellebbeznek, és ha kell, Strasbourgig is hajlandók elmenni. A Népszabadság szerint a bíróság „azzal vádolta” a Palikotot, hogy miközben toleranciát követel, ő maga nem fogadja el a vallási jelképeket. A lengyel jobboldal üdvözölte a döntést, mint ami híven tükrözi a társadalom érzéseit.

Magyar Kurír