Napi sajtószemle

A Magyar Narancsban (10-12.o.) Vári György Az Úr civilje címmel vázolja fel Osztie Zoltán belvárosi plébános, a KÉSZ elnöke eddigi életútját, Orbán Viktor miniszterelnök katolikus szövetségesének nevezve őt. A cikkíró azt állítja, hogy Osztie Zoltánt a kilencvenes években törvénytelen választás eredményeképpen választották meg a KÉSZ elnökévé, s rámutat: „Egyházi körökben is nyíltan bírálták, mert vezetése alatt a szervezet pártpolitikai befolyás alá került. A KÉSZ azóta kormányvédő-békemenetelő civil mozgalom egyik oszlopává vált, a negyedik ötéves elnöki ciklusát Osztie a Csizmadia László által vezetett Civil  Együttműködési Tanácskozás (CET) alelnöke.” Vári szerint „Osztie fundamentalizmusnak egyre agresszívebb kételytelensége, missziós hevülete olyan benyomást keltett hosszú ideig, mintha a retrográd, ultramontán klerikális mélyreakciót bemutatni hivatott karikatúra kelt volna életre egy 50-es évekbeli Ludas Matyi-szám sárguló hasábjairól. Formátuma ahhoz ugyanis soha nem volt elégséges, hogy komolyan lehessen venni, bármilyen tekintélyt parancsoló is a KÉSZ beágyazottsága a Fidesz-hatalomba. Akik ismerik Osztiét, úgy vélik, merev mestereinek egyház- és világképét kritikátlan alázattal, de az ő elmélyült tudásuk nélkül vitte tovább, és szerény képességeit egyre frusztráltabb dühvel kompenzálta. A kormányváltás és az ő kormánycivillé válása óta úgy tűnik, hogy a Nemzeti Együttműködésben lehetőséget talált a ’keresztény társadalom’ újjáépítésére, és immár majdnem minden nyilvános energiáját eme küldetésnek a védelme köti le.”

A Magyar Demokratában (A lelki töltés hatalma 52-54.o.) Böszörményi Gergely, a Periferic Kiadó vezetője nyilatkozik, akit december végén Magyar Örökség Díjjal tüntettek ki a Református Zenei Fesztivál és Református énekek hangverseny, a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje sorozatok szervezése és a hanglemezkiadói munka elismeréseképpen hitet és kultúrát megtartó tevékenységéért. Az interjúban elmondta: a Református énekek CD-sorozat kitűnő minőségben előadott és rögzített művei segítségével tanulhatnak a gyülekezetek, kórusok és karnagyok. A Művészetek Palotájában rendezett tavalyi Református énekek XI. koncerten az igeolvasást Varga Mihály tárca nélküli miniszter tartotta. A Periferic Kiadó igazgatója felidézte: „Mivel a zenei blokk elején bibliai Ige-olvasás történik, a végén a Himnusz közös éneklése után pedig püspöki áldással megy hajlékba a gyülekezet, mindenki számára világossá vált, hogy itt már nem csupán egy átlagos koncertről van szó. Ezt Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök így fogalmazta meg: „Koncertre, hangversenyre számítottam, és azt láttam, hogy az államtitkár zsoltárokat olvas, a közönség énekel, a roppant méretű kórus pedig a színpadon imádkozik. Szól az orgona, és azt sem tudom már, hol vagyok. Igen, Magyarországon vagyok, politikusok és egyszerű emberek között a kultúra egyik fellegvárában, a zenei igényesség emelkedett közegében, és mindez leplezetlen Isten-dicséret… Igen, a MÜPA-ban.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (55-57.o.) Német Dániel Egy gyűrű mind felett címmel méltatja J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regénytrilógiáját, azt állítva, hogy az író „a Biblia egyfajta újraértelmezését készítette el, hiszen történetének számos eleme könnyedén behelyettesíthető a Szentíráséval. Egyrészt a jó és a rossz örökös harca jelenti a mű kulcsát, másrészt a központi szál Jézus végső útjával hasonlatos: a Végzet hegye, ahová Zsákos Frodó igyekszik, a Golgotára emlékeztet, ráadásul a verejtékes és életét is kockáztató utazását a főhős gyalog, olykor mezítláb járja végig, nyomát ezernyi kísértés követi, küldetése pedig az emberiség megváltását foglalja magába. És még saját Júdásra is lel szövetségesei körében, amikor Boromir az életére tör a gyűrű által megbabonázva.”

Magyar Kurír