Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Elutasították a megerőszakolt nőt címmel számol be arról, hogy Németországban két kölni katolikus egyházi kórházban is megtagadták egy megerőszakolt nő ellátását, „állítólag tévedésből.” A 25 éves nő ellátását arra hivatkozva tagadták meg, hogy a kezelés részeként esemény utáni tabletta használatát kellett volna tanácsolni, ami ellentétes  a katolikus állásponttal. Az eset még december közepén történt, de a német sajtó csak most számolt be róla. A két kórház vezetősége és az intézményeket fenntartó kölni érsekség bocsánatot kért. A Der Spiegel szerint az eset rávilágít arra az ellentmondásos helyzetre, hogy miközben a hívők száma évtizedek óta csökken, a katolikus egyház egyre nagyobb befolyásra tesz szert szociális intézmények fenntartójaként. Ebben a minőségében pedig nem a köz szolgálatának rendeli alá működését, hanem a vallási elveket érvényesíti.

Ugyancsak a Népszabadság (Kassa… 3.o.) és a Magyar Hírlap (Kassa… 1.,12.o.) beszámolnak arról, hogy díszkivilágítást kapott a Szent Erzsébet-székesegyház Kassán. A hét végi ünnepélyes megnyitóval Kassa Európa kulturális fővárosává lett az idei évre.

A Magyar Hírlap (2.o.) Összetartás kell címmel számol be a Krisztus-hívők egységéről tartott ökumenikus imahét ünnepi, országos nyitó istentiszteletéről, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek közösen vezetett Steinbach József református püspökkel. A lap idézi a magyar katolikus egyházfőt: „A keresztényeknek minél előbb át kell érezniük, mekkora szükségük van az egységre… Korunk és a világ állapota megkívánja, hogy újból átérezzük hitünk továbbadásának vágyát és örömét.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (A jogvédőktől is védik a romákat 1.,4.o.) Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök nyilatkozik, aki elmondta: a magyar sajtónak múlhatatlan felelőssége van abban, hogy milyen képet mutat a hazai cigányságról. A nyíregyházi Huszár-telepen lévő iskola kapcsán a püspök hangsúlyozta: csak korlátolt gondolkodású ember gyanakodhat arra, hogy az egyház azért hoz létre hátrányos helyzetű településen oktatási intézményt, hogy így szegregálja az ott tanuló roma származású gyerekeket. Kocsis Fülöp hiszi, hogy az őket szegregáció vádjával beperlő roma jogvédőket „jó szándék vezeti, mert amit mondanak, abban rendkívül sok igazság van. Az integráció arról szól, hogy a cigány gyermek a magyarral együtt nevelkedjék, együtt pallérozódjanak,  mert egymásra jó hatással vannak. Ám ez pedagógiailag csak akkor működik, ha a megfelelő környezetet is kialakították hozzá. Vagyis ha az új helyzetre a csemetét, a szülőt és a tanárt is egyformán felkészítették.” A püspök figyelmeztet: a mégoly szépnek látszó eszmények emberek nélküli, embereket figyelmen kívül hagyó, mechanikus megvalósítása mérhetetlen károkat tud okozni. Ezt láthattuk az elmúlt rendszerekben. A lap kérdésére, mi lesz, ha a bíróság bezárásra ítéli az iskolát, a főpásztor azt válaszolta: „Várjuk ki a végét, hiszen a Jóisten hatalma nagy, irgalma végtelen. S bár nem tudom, hogy a jogszabályokat tekintve hogy áll a szénánk, azért bízom a Gondviselésben. Ha tovább működhet az iskolánk, az a gondoskodó szeretet győzelme lesz a hideg ráció fölött.”

Magyar Kurír