Napi sajtószemle

A Hetekben (18-20.o.) Grüll Tibor Dániel, Jézus és a világvége címmel úgy véli, hogy Jézus keresztrefeszítése 1981 éve történt. A szerző kifejti: ha Jézus Kr.e. 7-ben született és Kr.u. 32-ben halt meg, úgy nyilvános fellépéseinek megkezdésekor 36-37 éves lehetett, vagyis illik rá Lukács jellemzése: „harmincas éveiben járt.” Dániel próféta előrejelzése a Messiás „kivágatásáról” tehát Kr.u. 32-ben teljesedhetett be. Grüll valószínűnek tartja, hogy Jézus is erre utalt a kereszten mondott szavaival: „Beteljesedett!” (Jn 19.30). A cikk szerzője szerint ekkor kezdett el ketyegni az „apokaliptikus” óra, amely a 6000 éves világperiódus utolsó 2000 éves időszakát, a „nemzetek idejét” mutatja. Ez pedig valamikor 2032-ben fog letelni.

A Magyar Nemzet (Neelie Kroes… 3.o.) beszámol arról, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) digitális politikáért felelős biztosa tegnap újságírók előtt azt mondta, továbbra is elégedetlen a magyarországi médiaszabályozással. A tájékoztatón mutatták be az uniós médiaszabadság helyzetét értékelő jelentést, amelyet a bizottság felkérésére független szakértők készítettek Varia Vike-Freiberga professzor, volt lett államfő vezetésével. A lap azt kérdezte tőle, miért kerüli mind a jelentés, mind az egész EU azt a kényes témát, hogy manapság a „gyűlöletbeszéd” korlátozásának ürügyén aláássák magát a sajtószabadságot. Így például Görögországban bűncselekmény a görögkeleti egyház sértegetése, de a római katolikusé nem. Vike-Freiberga elismerte: valóban probléma, hogy kultúránként változó, hol ér véget a szólásszabadság és kezdődik a becsület védelméhez való jog.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (10.o.) Mozlim „erkölcsjárőrök” Londonban című beszámolója szerint mozlim „erkölcsjárőrök” „riogatják London polgárait.” A saría törvénykezés betartására, az alkoholfogyasztás és a kihívó öltözködés veszélyeire hívják fel a fehér emberek figyelmét, erkölcstelennek vélt reklámtáblákat tépnek szét, békés járókelőket zaklatnak. A különböző etnikumok békés együttéléséért kampányoló Ramadhan Foundation mozlim szervezet vezetője elítélte a csoport tagjainak viselkedését. Mohammed Shafiq leszögezte: „Az Egyesült Királyságban élünk, a brit törvények szerint. Nem adhatunk szabad teret a csőcselék uralmának.” Inrahim Mogra, a Nagy-Britannia Mozlimok Tanácsának vezetője ugyancsak elítélte az akciót, hangsúlyozva: „Ezeket az utálatos és gyűlöletkeltő nézeteket nem képviseli a brit mozlimok többsége.” A Magyar Nemzet közli a The Guardian baloldali napilap által tavaly, az Essexi Egyetem által készített felmérés eredményét, amelyből kiderül: a mozlimok 83 százaléka büszke brit állampolgárságára, 77 százalékuk pedig erősen kötődik Nagy-Britanniához. Ugyanezekkel az állításokkal a megkérdezett brit polgárok 79, illetve 59 százaléka értett egyet.

Magyar Kurír
(bd)