A HVG (Timo Soini… 28.o.) az Igaz Finnek karizmatikus vezetőjét, Timo Soinit mutatja be, akit ellenfelei szélsőjobboldalinak tartanak. A lap szokatlannak tartja, hogy a szinte kizárólag protestánsok lakta Finnországban Soini áttért a katolikus hitre. Ezt azzal indokolta, hogy nagy hatással volt rá egy ír katolikus apáca, és csodálta a néhai II. (Boldog) János Pál harcos antikommunizmusát.
A Heti Válaszban (Álszentség… 20-22.o.) L. Simon László, kultúráért felelős államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház új igazgatója abban áll többek között közelebb hozzá a távozó direktornál, Alföldi Róbertnél, hogy Az ember tragédiájában, amelyet egy időben rendeztek meg, hogyan látja az Úr szerepét Alföldi, s hogyan Vidnyánszky. A lap kérdésére – Fekete György egyházgyalázásellenes megközelítése felé tartunk?” – az államtitkár elmondta: „Már csak a generációs különbségek miatt is eltér a művészet szerepéről vallott felfogásom Fekete Györgyétől. Én nem a szakralitást kérem számon és azt sem mondom, hogy ne lehetne provokatív darabokat színpadra állítani. Csupán azt mondom: különbség van abban, ha valaki az Úr és Lucifer viszonyát egyenrangú felek harcaként mutatja be, vagy Madách koncepciójának megfelelően Lucifer fölé helyezi az Urat. Ez annak is fontos, aki nem hisz Istenben, akinek kevésbé fontos a kereszténység. Madáchnál és Vidnyánszkynál a világnak van normális, elrendelt működése és kerete. Ez pedig lényeges szemléletbeli különbség, még akkor is, ha Alföldié is kitűnő, izgalmas rendezés.”
A Népszabadság (2.o.) Adományozás címmel néhány soros fényképes beszámolót közöl arról, hogy csaknem negyven, tanyán élő családnak osztott tartós élelmiszert a debreceni tanyavilágban a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Nagycsere-Halápi Református Egyházközség a helyi vadásztársaság segítségével.
A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Egy törvény öröksége címmel úgy érzi, méltóképpen meg kellene ünnepelnünk, hogy 445 évvel ezelőtt, 1568-ban a tordai Országgyűlés a világtörténelemben először törvénybe iktatta a szabad vallásgyakorlás jogát: „büszkének kellene lennünk rá, de némelyek inkább restelkednek miatta. A Magyar Unitárius Egyház erdélyi megemlékezéseinek hangjai ide, az anyaországig alig érnek el. A kicsiny magyarországi unitárius közösség szinte semmilyen publicitást nem kap a hazai nyilvánosságban.”
Magyar Kurír