Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) hírportálunkra hivatkozva közli, hogy Madrid egyik patinás egyetemén, a Complutense egyetemen aláírásokat gyűjtöttek a hívő diákok, mert veszélyben érzik a kápolnákat az alma mater területén, miután José Carrillo rektor be akarja záratni a katolikus imahelyeket arra hivatkozva, hogy drága a fenntartásuk. (Lásd tegnapi, január 25-ei számunkban az Aláírásgyűjtés az egyetemi vallásszabadságért című hírünket – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (32.o.) Klementisz Réka A jókedv rendje címmel ír arról, hogy száz éve működik hazánkban a Szalézi Szent Ferenc Társaság. Centenáriumi évük ma kezdődik el hivatalosan, Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, az eseménysorozat fővédnöke a Szent István-bazilikában celebrál szentmisét, majd megnyitja A jókedv rendje – Szaléziak című, a rend tevékenyégét bemutató kiállítást a Budapesti Történeti Múzeumban, ahol Bosco Szent János csontereklyéjét is megtekinthetik a látogatók. A tárlat főrendezője Bertáné Varga Judit. A cikkíró kiemeli, hogy a szaléziek „Derűsek, lendületesek, színesek – modern kori szerzetesek. A többi rendhez képest maroknyian vannak a Bosco Szent János útját követő szaléziak, munkájuk viszont annál fontosabb. Éppen száz éve fáradoznak nálunk is a hátrányos helyzetű fiatalok megmentésén.”

A Népszabadság Hétvége című mellékletében (4.o.) Révész Sándor Isten tervez, ember válik címmel leszögezi: „A kereszténység antiszexuális fordulatot hozott az európai történelemben. Ez Pál apostoltól indult és a nagy egyházatyák, Aranyszájú Szent János, Tertullianus, Szent Ágoston és társaik teljesítették ki. Közös volt bennük a szexualitással szembeni gyűlölet. Voltak, akik ki is heréltették magukat.” A cikkíró kifejti: „Ahogy a magánélet egyre magánabbá válik, egyre inkább kioldódik a közéletből, a problémavilág is átalakul. Ez a problémavilág viszont nagyon is közérdekű, miután alapvetőn meghatározza a társadalom tagjainak lelki, testi, egzisztenciális állapotát, szocializációját, gondolkodásmódját, jogi helyzetét. Ez a problémavilág a mai kereszténység érdeklődésének a középpontjában áll. A világon mindenhol és nálunk is. A ’tematizálásban’ a kereszténység intézményei és szószólói vezető szerepet visznek. Miután közérdekű problémáról van szó, nagyon is fontos mindenki számára, hogy a jelentős társadalmi erővel rendelkező kereszténység mire jut ennek a problémavilágnak a megértésében és kezelésében. Az erős külső kényszerek alá vetett és az ilyen kényszerektől sokkal kevésbé kötött családi kapcsolatok stabilitását nem lehet ugyanazzal a mércével mérni. A tipikus keresztény kommunikáció azonban ezt nem nagyon veszi tudomásul. A tradíciókkal, a múlttal szembeállítva beszél a család válságáról, a családi kapcsolatok meglazulásáról, bomlásáról.” Révész szerint a kereszténység utóvédharcot vív ebben a kérdésben, s „ebben az utóvédharcban pedig azok szövetségesei lesznek, akik úgyszintén szabadságfokunk leszorításán munkálkodnak.” Pedig, mint írja: „a nyilvánosságot uraló keresztény kommunikációnak Magyarországon is létezik a földi boldogságunkat jobban szolgáló alternatívája.” Révész Sándor példaként említi Pál Ferencet, az angyalföldi Szent Mihály-plébánia helyettes plébánosát, akinek előadásaira hetente ezrek igyekeznek bejutni a Millenárison. „Ő a jelen szabadságigényét és boldogságigényét befogadó, s a múltbéli együttélési gyakorlatot egészségesnek, normálisnak nem tekintő keresztény felfogást képviseli.” A cikkíró idéz Feri atya egyik interjújából: „Az emberiség még nem volt olyan helyzetben, hogy képesek lettünk volna évtizedekig együtt élni valakivel egészségesen. Viszonylag jólétben élünk, az igényeink megemelkedtek, többet várunk egy családi vagy párkapcsolattól, mint 50-100 éve, és erre a megváltozott helyzetre nem találtunk választ. A sok válás realitás, de azt is kifejezi, hogy nem találtunk még olyan választ, ami egy másfajta realitást is kifejezne – például, hogy az embernek jólesik, ha hűségesek hozzá. Nem vagyok borúlátó: útkeresés zajlik. Sokan komolyan keresik, hogy a megváltozott körülmények között ezeket az értékeket más értékekkel hogyan tudják harmóniába hozni, például egyszerre élvezni az életet és elköteleződni.

Magyar Kurír

(bd)