A Magyar Demokrata (16-17.o.) Fizetett áldás című összeállítása az Apológia Kutatóközpont beszámolójára hivatkozva közli: gyakorlatilag senki sem tudhatja naprakész biztonsággal, hány egyház van Magyarországon, és hogy mennyi a bejegyzettek száma. A lap felteszi a kérdést: „Szükség van-e a szélsőségesen liberális vallásszabadságról szóló törvény módosítására, vagy legyünk büszkék arra, hogy a törvény Európában egyedülálló módon érvényesíti a vallásfelekezetek jogegyenlőségét?” Az orgánum emlékeztet rá, hogy 2004-ben a Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Máthé-Tóth András és Török Péter egy Európában egyedülálló, teljes körű kutatást végzett a Magyarországon létező kisegyházakról, és megállapították: a kisegyházak túlnyomó része keresztény szellemiségű, és „döntő többsége teljesen ártalmatlan.” Török Péter a lapnak elmondta: nemzetközi tapasztalatok szerint ezer új vallási mozgalom közül mindössze egy olyan akad, amelyik száz év múlva is létezni fog, és híveinek létszáma eléri a százezer főt. Lukáts Attila, a KDNP parlamenti frakciójának helyettes vezetője, aki az Országgyűlésben 1993-ban és 1996-ban dolgozott a törvény módosításán, elmondta: Európában egyedülálló az a liberalizmus, amely a magyar vallásszabadságról szóló törvényt jellemzi. Magyarországon már száz személy alapíthat egyházat, míg az európai országokban ehhez átlagosan kétezer személy szükséges. A Magyar Demokrata emlékeztet: a törvényalkotási folyamat során Németh Sándor, a rendszerváltó SZDSZ egyik programalkotója, a Hit Gyülekezetének vezetője azt javasolta, már tíz személy alapíthasson egyházat. A másik érdekesség, hogy a vallásszabadságról szóló törvény egyik szellemi atyja az a Sarkadi Nagy Barna volt, aki az előző rendszerben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöki pozícióját is betöltötte. Lukáts Attila szerint a Kádár-rendszer utolsó kormánya által elfogadott törvény visszásságai hamar kiütköztek, ezért többször is napirenden volt a módosítása. „A törvény módosításának azonban nem csak a kétharmados többség a feltétele. A KDNP szerint elengedhetetlen még, hogy széles társadalmi konszenzus alakuljon ki a módosítással kapcsolatban, hogy fenntartható-e a jelenlegi állapot. A törvény módosítása szerintünk azért szükséges, mert a nagyfokú liberalizmus nemcsak az államot és az egyházat választotta szét, hanem az államot és a társadalmat is. Vannak olyan közösségek, amelyek visszaélnek a vallásszabadsággal, és nem vallási, hanem gazdasági tevékenységet folytatnak” – mondta a KDNP képviselője. Ugyanez a véleménye Rajki Zoltánnak, az Adventista Teológiai Főiskola oktatójának, aki a Kisegyház-kutató Egyesület vezetőjeként az újprotestáns közösségek kutatásával foglalkozik. Szerinte ki kellene szűrni azokat az egyházként bejegyzett csoportokat, amelyek üzleti megfontolásból jöttek létre.
Ugyancsak a Magyar Demokratában (14-15.o.) Éliás Ádám A magyar és a zsidó emberek megbékéléséről címmel tesz hitet a zsidóság és a magyarság megbékélése mellett, hangsúlyozva: „… mindenkinek látnia kell, hogy a magyar nép is Isten népe, üldözöttek menedéke. A megbocsátásra képtelenség, az Isten elleni lázadás pedig mindig csak újabb tragédiákat hozott Izrael történetében is. De ha a magyar és a zsidó nép megérti az idő szavát, vállalja a szembenézés, a megbánás és a megbocsátás fájdalmát, és – Megváltójuktól indítva a magyar emberek, Teremtőjüktől indítva a zsidó emberek – kezüket nyújtják egymás felé, soha nem látott virágzás fog bekövetkezni ebben az országban. A világ javára, az emberiség üdvére.”
A Magyar Hírlapban (18.o.) Kontha Dóra Petrás Mária Jézust óvó, mosolygó Máriái címmel számol be arról, hogy Petrás Mária alkotásaiból nyílt kiállítás a Petőfi Csarnokban. A cikkíró idéz a keramikusművésznő hitvallásából: „Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.” Kontha Dóra hozzáteszi: Petrás Mária aprólékosan kidolgozott művei „leginkább vallásos témákat jelenítenek meg, ezek közül is a Máriát és a kis Jézust ábrázoló alkotások a leggyakoribbak. Megfigyelhető, hogy mindegyik Máriát ábrázoló táblaképen mosolyog a Szűzanya. A legnagyobb, több mint egyméteres táblakép két szorosan egymáshoz kapcsolódó részből áll, amelynek középpontjában a Mária karja által oltalmazott kis Jézus látható.” A kiállítás február 28-áig, naponta 9 és 19 óra között tekinthető meg.
Magyar Kurír