A Népszabadság (1.,4.o.) Az egyházon belül mozgó pénzek útja követhetetlen a világi hatóságok számára címmel a nap egyik fő témájaként foglalkozik a pécsi és a győri püspökség korábbi pénzügyeivel, kiemelve: „A pécsi püspökség volt munkatársa viheti el a balhét 20–30 kollégája helyett is.” A lap szerint a gyanús esetekben „szelektívnek tűnik az ügyészség vizsgálata.”
Ugyancsak a Népszabadságban (1.,7.o.) Tanács István Különös keceli kolaíció – A hanyatlás ellen tiltakoztak címekkel készített riportot arról, hogy kitiltotta a keceli plébános Haszilló Ferenc fideszes polgármestert a templomból és a katolikus egyház kezelésében lévő általános iskolából a vasárnapi misén. A kilencezer lelket számláló Bács-Kiskun megyei kisvárosban a misét felvételről szokta közvetíteni a helyi tévé. A polgármester el akarta kérni a felvétel másolatát, de Widnerné Fenyvesi Bernadett, a KecelMédiát üzemeltető könyvtár és művelődési ház vezetője nem adta. Arra hivatkozott, hogy kitörölték, mert az atya megtiltotta a felvétel sokszorosítását, s mivel ő szerepel a felvételen, joga van hozzá. Burányi Roland plébános azért prédikálta ki a polgármestert, mert Haszilló a személyes irányítása alá akarta vonni a Kecel TV-t és a Keceli Híreket. Az atya a Népszabadságnak nem nyilatkozott, de korábban a Magyarnarancs.hu-nak azt mondta: az egyháznak negyven év kommunizmus alatt nem volt ennyi baja a városvezetéssel, mint e mostanival. Ha valaki jogos kritikát fogalmaz meg, akkor megsértődnek, és kommunistáznak.” A cikkíró kiemeli: „A demonstráción a felek látványosan megbékéltek egymással. Már csak a helyi sajtószabadsággal és a hanyatló várossal kellene kezdeni valamit.”
A Magyar Hírlap (2.o.) Kacsoh Dániel Kötelező a hit- vagy erkölcstan címmel osztja meg olvasóival az információt, hogy hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak. Ismeretes, hogy e választható tárgyakat idén szeptembertől felmenő rendszerben kezdik el oktatni az állami fenntartású iskolákban.
A Magyar Nemzetben (Ellenszélben… 14.o.) Rohonyi Anikó operaénekesnő nyilatkozik, aki évek óta vezet a Magyar Katolikus Rádióban operamagazint. Elmondta: „Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió alapító elnöke keresett meg, és örömmel mondtam igent. Olyan ez számomra, mintha újra visszakerültem volna a szakmába. Bár nem vagyok született riporter, nekem ez ajándék az utóéveimre, nem beszélve arról, hogy hitem szerint is ott a helyem, hiszen a fiamat is elsőtől érettségiig egyházi iskolába járattam.” Az interjúból kiderül az is, hogy Rohonyi Anikó családját meghurcolták a kommunisták, ennek ellenére, nagy szeretetben nőtt fel, életük a belső harmóniáról szólt. „Sokat igyekszem segíteni a rászorulókon – ezt láttam a szüleiemtől is –, jótékonysági koncerteket szerveztem, gyűjtéseken vettem részt. Otthonról hoztam magammal, hogy nem minden a pénz, hanem első a szeretet, amit ma sajnos kevesen vesznek észre.”
A Magyar Hírlapban (8.o.) Soltész Attila Az apai szív és a globálharc címmel válaszol Bayer Zsolt egyik cikkére, amelyben arról írt, hogy a világ globális adósságállománya 3,5-szöröse a globális összterméknek, mindenki az adósságcsapdában vergődik, és ha egyszer ez az egész borul, akkor minden korábbinál sötétebb jövő vár az emberiségre. Ám a cikkíró felidézi az evangéliumi viharjelentet, amikor Jézus lecsillapította a vihart, s megfeddte tanítványait, kicsinyhitűeknek nevezve, s egyúttal figyelmeztetve őket, hogy ne féljenek. Soltész hangsúlyozza, hogy a szívünkben élő „Valaki”, vagyis Jézus Krisztus reményt adhat nekünk a jövőt illetően is.
Magyar Kurír