Napi sajtószemle

A Népszabadság (Kiállítják… 3.o.) és a Magyar Hírlap (Kilenc… 12.o.) is beszámolnak arról, hogy felszentelték Párizsban a Notre-Dame-székesegyház nyolc új bronzharangját. A harangok – amelyeket egy normandiai öntödében középkori módszerekkel készítettek – a katedrális felépítésének 850. évfordulóján, március 2-án szólalnak majd meg. Februárban és márciusban a nagyközönség is megtekintheti a remekműveket.

A Népszabadság (Házasságot köthetnek… 2.o.), a Magyar Nemzet (Zajos… 1.o.) és a Magyar Hírlap (Jöhet… 5.o.) is beszámolnak arról, hogy hangos incidensekkel teli, többórás vita után szombaton, 294 igen szavazattal 97 nem ellenében elfogadta a melegházasság engedélyezését kimondó cikkelyt a francia nemzetgyűlés. A szöveg szerint a házasság „két különböző vagy azonos nemű ember között” létrejövő egység. Ismeretes, hogy a nagy francia egyházak és a jobboldal tiltakozott a melegházasság engedélyezése ellen, januárban Párizsban több százezres tömegtüntetést is szerveztek.
A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap közli azt is, hogy tegnap Nagy-Britanniában petíciót adtak át a brit Konzervatív Párt aktivistái David Cameron kormányfőnek, tiltakozva az azonos neműek házasságának tervezett engedélyezése ellen.

A Magyar Nemzet (2.o.) Tűzifát osztanak a katolikusok címmel közli, hogy a Katolikus Karitász az elmúlt hetekben megkezdte tűzifaakcióját, amelynek során az ország minden megyéjében osztanak tüzelőt, több mint hetven településen összesen 18 millió forint értékben. A segítség mintegy 850 rászoruló családnak jelent egy-egy köbméter tüzelőt, amellyel több hétig tudják átvészelni a téli hideget.

A Magyar Hírlapban (1.,2.o.) Kacsoh Dániel Volt egyházak panaszkodnak Strasbourgban címmel ír arról, hogy tizenhét szervezet, köztük a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház fordult panasszal az Emberi Jogok Európai Bíróságához, kifogásolva egyházi státusuk, illetve az ezzel járó állami támogatás elvesztését a 2011-es egyházügyi törvény alapján. A strasbourgi fórum ennek kapcsán kereste meg a magyar kormányt a kérdéseivel, amelyekre a válaszokat a meghosszabbított határidő szerint február 27-ig várják. Korábban a Velencei Bizottság megállapította, a jogszabály nem korlátozza a vallásszabadságot.

A Magyar Hírlapban (A habarcs és a szabadkőművesség 8.o.) Raffay Ernő történész nyilatkozik, aki újabb könyvet írt a szabadkőművességről, Politizáló szabadkőművesség címmel. Azzal kapcsolatban, hogy feltűnően sok volt a református lelkész a szabadkőművesek között, elmondta: „A legtöbb páholy egyik alapvető célja a katolikus egyház hatalma elleni harc volt. Ebben voltak érdekeltek elsősorban a református lelkészek. Így lett például Kolozsvárott az Unió páholy tagja Ravasz László.” A történész emlékeztet rá, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a XIX. század utolsó harmadában a képviselőházban a Katolikus Néppártot leszámítva minden pártban voltak szabadkőművesek. Raffay elmondta azt is, hogy Jászi Oszkárék „Államosítani akarták az oktatást, teljesen vallásmentessé tenni, megszüntetni a hittan tantárgyat, s behozni helyette az erkölcstant. Ezt mondta az SZDSZ is 1991-ben. Egy ateista társadalmat akartak fölnevelni… Ma is létezik két nagy páholy idehaza, látom is a tévében a vezetőit, ott forgolódnak a különféle millás meg bajnais tüntetéseken.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Az a bizonyos tornatermi színpad 13.o.) Pindroch Csaba színművész, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium egykori diákja nyilatkozik arról, hogy az intézmény volt tanulója, Bubik István színművész születésének 55. és tragikus halálának 10. évfordulója alkalmából emlékévet szervez. Bubik István a gimnázium tornatermi színpadán kezdte a pályáját, T. S. Elliot Gyilkosság a katedrálisban című drámájában. Pindroch Csaba elmondta: Bubik István „túl a színészi kvalitáson és a kétszeres megújulásán, olyan tartással bírt, amilyet kevesen mondhatnak el magukról… Vallásossága, hitélete sem volt megjátszás. Ő a rendszerváltás előtt megtapasztalta, hogy mit jelent konzervatívnak, templomba járónak lenni, de ehhez ragaszkodva élte az életét. S nem rejtette véka alá politikai hovatartozását sem.”

Magyar Kurír