Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (9.o.) Stier Gábor A 14-es kolónia rideg valósága címmel ír arról, hogy a Moszkvától 500 kilométerre lévő mordoviai Parc nevű település közelében lévő 14-es számú, igen kemény javító-nevelő táborban tölti kétéves büntetését Nagyezsda Tolokonnyikova, a Pussy Riot egyik tagja, akit vallási gyűlölet által motivált garázdaság miatt ítéltek el. Emlékezetes, hogy a Pussy Riot női punkegyüttes tagjai tavaly februárban a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban arcukra maszkot húzva, gitárral énekelve imádkoztak a Szűzanyához, hogy akadályozza meg Vlagyimir Putyin újbóli elnökké választását. A cikkíró rámutat: a vidéki Oroszország, „s ezt érzi jól a Kreml, nem a fővárosi liberálisok vagy nacionalisták önfényezésével, hanem a mindennapi gondokkal van elfoglalva. S az orosz valóságban megmártózva Tolokonnyikova azt is megértheti, miért ítéli el punkmiséjüket az oroszok 94 százaléka. Mert a templom számukra szentély, amelyhez a születés, a halál, a remény és a búcsúzás élménye köti őket. S aki ezt megsérti, azt a közösség kiveti magából.”

A Népszabadság (14.o.) Cameron csatát nyert, de háborút veszíthet címmel számol be arról, hogy a brit parlament alsóháza jelentős többséggel támogatta az azonos neműek házasságát lehetővé tevő előterjesztést, a kormányzó Konzervatív Párt 303 fős frakciójából 136-an nemmel szavaztak, 127-en értettek egyet a melegházasság legalizálásával, míg negyvenen tartózkodtak. A lap megjegyzi, hogy a kormány az anglikán egyházat jó előre felmentette a templomi szertartások kötelezettsége alól. Ha egy-egy vallási intézmény ragaszkodik még esküvők megrendezéséhez, hivatalosan engedélyt kell kérnie. Az anglikán unió, ahogy ez legutóbb éppen hétfőn az új canterbury-i érsek, Justin Welby kinevezésének hivatalos megerősítése keretében elhangzott, határozottan elutasítja a melegházasságot. A római katolikus egyház szintén tiltakozik az ellen, hogy a kormány az egyenlőségre hivatkozva „újra akarja definiálni a házasság intézményét, ami századokon át egy férfi és egy nő közötti, egy életre szóló kötelezettségvállalás volt egymás, gyermekek nemzése és nevelése iránt.”

Ugyancsak a Népszabadság (15.o.) Mozgalom az életért és a Heti Válasz (20-22.o.) Ne ölj! címekkel készítettek összeállítást arról, hogy az Egy közülünk nevű európai polgári kezdeményezés szervezői el kívánják ismertetni az EU-val, hogy az élet a fogantatással kezdődik, nem a magzatelhajtás a cél. Leginkább azért gyűjtenek egymillió aláírást, hogy az embrionális őssejtkutatást korlátozzák. Frivaldszky Edit, a kezdeményezés hazai képviselője, az Együtt az Életért Egyesület vezetője elmondta: „Hangsúlyozom: a kampánynak nem célja az abortusz betiltása, ráadásul ez nem magyarországi, hanem összeurópai mozgalom. A kezdeményezés elindításánál a civileken kívül egyházi vezetők és a kormány képviselői is jelen voltak, jelezve: a kérdés, hogy mikortól ember az ember, a társadalom valamennyi szereplője számára fontos.”
A Népszabadság közli azt is, hogy aláírásgyűjtésbe kezdett a Patent Egyesület, hogy Magyarországon is elérhető legyen az abortusztabletta. 
A Heti Válasz viszont arra emlékeztet, hogy az Amerikai Egyesült Államokban negyven évvel ezelőtt tették legálissá az abortuszt, s az évforduló alkalmából a Nemi Jogok Központja bornírt tévéreklámban ünnepelte a magzatelhajtás 55 millió amerikai áldozatának halálát, az abortuszt szexinek, a nőket használati tárgynak állítva be. Ez akkora felháborodást szült, hogy a reklám sugárzását be kellett szüntetni. E botránnyal párhuzamosan január 25-én több százezer életvédő vonult fel Washingtonban, hogy a negyvenedik évfordulón a törvény szigorírását követelje, katolikus püspökök pedig kijelentették: készek börtönbe is menni, ha életbe lép az egészségügyi törvény azon passzusa, mely az egyházi kórházakat is abortusz elvégzésére kötelezné.

A Magyar Hírlap (12.o.) Fotókat várnak a cigányságról címmel közli, hogy Fehéren, Feketén – Felelősen a cigány-magyar együttélésről címmel fotópályázatot hirdet a Makúsz. Az 1,5 millió forint összdíjazású pályázatra társadalomábrázolás, szociofotó témakörben március 17-éig várják a 2012. január 1. és 2013. március 10. között készített képeket, amelyek a Kárpát-medencében élő cigányság és magyarság mindennapjait mutatják be. A zsűri tagjai: Sára Sándor filmrendező, Kopek Gábor fotográfus, Benkő Imre fotográfus, a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem rektora, Nándorfi Máté, az MTVA/MTI képszerkesztője és Száraz Miklós György író. A részletekről a www.makusz.hu/fotopályxázat oldalon olvashatnak az érdeklődők.

Magyar Kurír

(bd)